"A Kádár-rendszernek csak középszerű apologétái voltak, s ennek a most megszilárduló Orbán-rezsimnek még ilyenjei sincsenek, csupán jól megfizetett helyezkedői, értelmiséginek álcázott oligarchái, hatalom védte álforradalmárai és szánalmas propagandistái. Alaposan megzavarhatná tisztánlátásunkat e rendszer igazi, autokratikus és predátori természetét illetően, ha élne ma egy Szekfű Gyula formátumú apologéta."
Ez Gyurgyák János véleménye. A konzervatív történész a 168 óra által szervezett konferencián beszélt Szűcs Jenő Európa-képéről. Gyurgyák szövegében megemlítette, hogy Szűcs a legnagyobb magyar gondolkodók egyike volt, akit mindig Magyarország megoldatlan problémái izgattak, de európai távlatokban gondolkodott. Szerinte Szűcs a válaszokat sohasem örökké adottnak vélt nemzeti sajátosságokban, ködös nemzetkarakterológiában kereste, hanem a társadalmi képletekben, struktúrában.
A Szűcs-életmű elemzése alapján arra jut,
ideje leszámolni azzal az illúzióval, hogy a régió, így Magyarország esetleges politikai változással, vezérváltással azonnal és gyökeresen megváltoztatható lenne.
Gyurgyák önkritikusan megjegyzi, hogy ők a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején illúziók rabjai voltak, légvárakat építettek, miközben Szűcs már kristálytisztán látta a helyzetet, és a demokrácia lehetőségének elpuskázásától óvott. Gyurgyák szerint hiába, mert a vissza nem térő, egyszeri lehetőséget elpuskázták, elpuskáztuk, és legfeljebb a felelősséget lehet szétosztani a közvélemény, a politikai és értelmiségi elit, népiek és urbánusok, liberálisok, szocialisták, konzervatívok, szélsőségesek között. Ám ez a végeredményen már nem változtat.
