A magyar lakosság közel 10%-a él albérletben, ami majdnem egymillió embert jelent. A Habitat for Humanity az ő helyzetükön szeretne javítani átfogó szabályozási és adóösztönző eszközökkel, a szervezet szerint ugyanis kormányzati intézkedések csak a tehetősebbek lakhatására, illetve a saját tulajdonú ingatlanszerzésre fókuszálnak.
A hazai lakáspolitika legfrissebb fejleményei a lakáspénztárak állami támogatásának eltörlése, a CSOK bővítése és a hajléktalanság kriminalizálása, miközben az elszabaduló albérletárak megállítására és a bérlakásszektor biztonságosabbá tételére nem születnek megoldások.
Öt év alatt országosan 87%-kal nőtt a lakbérek ára, a további emelkedés állami beavatkozás nélkül nem megfékezhető. Az albérletben élőknek a megnövekedett bérleti díjak és a feketén, sokszor szerződés nélkül kiadott lakások miatt nem megfizethető és biztos a lakhatása hosszabb távon.
Mivel a saját ingatlan vásárlása jellemzően hitelfelvétellel oldahtó meg, óriási nyomás nehezedik az alcsonyabb jövedelmű háztartásokra, és kiszolgáltatottá teszi őket az aktuális pénzügyi környezetnek.
„A törlesztőrészlet fizetése akár egy hirtelen változás (pl. állásvesztés, válás, egészségügyi probléma) esetén is nagy nehézséget jelenthet a háztartások számára, ezzel kockázatos adósságspirálba taszítva őket.”
– figyelmeztet a szervezet.
A kockázatos hitelfelvételnek és eladósodottságnak azonban létezhetne alternatívája: a megfizethető magán-bérlakásszektor, illetve hosszabb távon egy jól működő szociális bérlakásszektor biztonságot nyújthatna a drága albérletet fizetőknek, akik nem ritkán a tulajdonosnak is ki vannak szolgáltatva.
Jelenleg Magyarországon 840 ezer ember küzd súlyos problémákkal olyan háztartásokban, ahol a bevételek több mint 40%-a a lakhatási költségekre megy el. Emellett pedig százezres nagyságrendű azoknak a száma, akiknek biztonságos lakhatását nem védik jogi garanciák.
„Különösen nehéz helyzetben vannak az alacsony jövedelmű családok, akik nehezen találnak albérletet egyfelől az anyagi korlátok miatt, másfelől, mert megfelelő jogi vitarendezési lehetőségek és szociális támogatás híján a tulajdonosok kockázatosnak ítélik meg a számukra való kiadást. Így az alacsony jövedelmű családok és háztartások jobb híján a bizonytalan, kizsákmányoló és drága uzsoraalbérletekbe vagy intézményekbe szorulnak.”
– írja a Habitat.
A családok mellett nehéz helyzetben vannak az albérletpiacon az egyetemisták is, ugyanis országosan 44 444 kollégiumi férőhely érhető el, amire a HÖOK kutatása alapján 43%-os volt a túljelentkezés tavaly. Az ő esetükben saját tőke vagy szülői támogatás hívján a lakáshoz jutás szinte lehetetlen, a magas albérletárakat pedig nagyon nehéz diákmunkából kigazdálkodni, így az egyetlen opció a teljes állású munkavállalás marad, ami nagyon megnehezíti a tanulást.
Bizonyos élethelyzetekben – például egy családi válsághelyzet vagy akár egy másik városban való munkavállalás – a bérlakás az egyetlen logikus, átmeneti lakhatási forma, amit sokan nem tudnak megfizetni a többhavi kaució és a magas fenntartási költség miatt.
A Habitat for Humanity mindezek fényében úgy döntött, kampányt indít az olcsóbb és biztonságosabb albérletekért. A szervezet azt javasolja, hogy
- a jelenlegi határozott és határozatlan idejű szerződések helyett lépjen be a 3 évnél rövidebb, illetve a 3 évnél hosszabb távú szerződések fogalma, a felmondási idő pedig a bérlőknek kedvezzen.
- a törvény pontosan határozza meg a bérlő és a kiadó jogait és kötelezettségeit az albérlet karbantartásával, felújításával kapcsolatban, rövid és hosszú távon is. A szervezet elképzelése szerint esetleges nézeteltérések esetén a hosszú évekig tartó, költséges bírósági perek helyett gyors, hatékony, elsőfokú vitarendezésre lenne lehetőség, ami segítené mindkét fél biztonságát.
- a megfizethetőséget három szempont mentén segítsék elő: a lakhatási támogatások visszavezetésével, adókedvezményekkel és egyértelműbb szabályozással. A Habitat szabályozná a bérleti díj emelését és szigorítaná a turisztikai célú lakáskiadás (Airbnb) feltételeit, mivel ez is hozzájárul a bérleti szektor drágulásához.
- a turisztikai célra kiadott lakások egy része évközben diáklakásként hasznosuljon, illetve hogy a turisztikai célú ingatlankiadás adózása is jövedelemarányos legyen. Az alulhasznosított, üresen álló lakásokat helyi adók révén vonnák be a bérlakáspiacra, ezen felül pedig nagy szükség lenne az alacsony jövedelmű bérlők segítésére lakásfenntartási támogatás és visszatérítendő kauciótámogatás formájában.
A szervezet online elérhető javaslataihoz egy aláírással lehet csatlakozni, amire átfogó kampánnyal buzdítanak. Ennek részeként Budapest közösségi tereiben elhelyezett fotókeretek és tájékoztató anyagok illusztrálják az áremelkedést a belső kerületekben. A kampányhoz eddig csatlakozott a Trafó – Kortárs Művészetek Háza, a Nyitott Műhely, a Tranzit Kávézó, az Auróra Közösségi Ház és a Móka Kávézó.
