KORÁBBAN A TÉMÁBAN:
- Egy kis pénzzel befogták a reklamáló áruházi feketemunkások száját
- 4118 fekete foglalkoztató neve került fel a NAV szégyenlistájára
- Feketemunkások töltik a nagy áruházak polcait?
Feketemunkást talált korábban az adóhivatal tavaly a Fidesz fő kiskereskedelmi politikusa, Szatmáry Kristóf és rokonai tulajdonában álló cégnél, és mint megírtuk, a multinacionális kereskedelmi láncok áruházaiban is megesett, hogy feketén foglalkoztatott külsősök töltögették a polcokat.
A 24.hu által tárgyalt ügyek nyomán kíváncsiak voltunk arra, hogy a hatóság mit tapasztalt a kereskedelemben a munkaügyi ellenőrzések során: mekkora a feketemunka, van-e gond a járandóságok kifizetésével, esetleg a munkaidő-beosztással, és vajon a munkaerőhiány miatt a munkáltatók szabálykövetőbbek-e, mint korábban?
Feketemunka szinte minden tizedik kereskedőnél
A hatóság a Pénzügyminisztérium alá tartozik, végül közérdekű adatigénylésünk nyomán árulták el:
a boltosok több mint kétharmada szabályt sértett.
A tárca adatai szerint 2017-ben a munkaügyi hatóság 475 nagykereskedőnél tartott ellenőrzést és 76 százalékuknál (363 esetben) talált szabálytalanságot. A kiskereskedelemben 4039 munkáltatót vizsgáltak, és háromnegyedüknél állapítottak meg munkaügyi jogsértést.
Az idei első félévében a részeredmény hajszállal jobb volt, a nagykereskedelemben 72 százalék, a kiskereskedelemben 67 százalék nem tartotta be maradéktalanul a munkaügyi szabályokat.
Ezen belül így alakult a feketefoglalkoztatás, ami biztosítási- és nyugdíjszempontjából is hátrányos a dolgozóra nézve:
Ezek a paraméterek nem térnek el durván az átlagtól. Legalábbis idén, az első félévben a Világgazdaság közlése szerint a gazdaság egészében a munkáltatók kétharmada szabálytalankodott, és átlagban durván 12 százalékos volt a feketefoglalkoztatás. Miközben összességében valamelyest javult a helyzet, az építőiparban a szerződés nélkül dolgozók aránya 35 százalékra nőtt, a kereskedelemről pedig annyit tudni, hogy ez a szektor adja az összes feketemunkás 10 százalékát.
Késett a bér, lemaradt a bérpótlék
Részben a munkaerőhiány miatt a kereskedelemben is gyakorlat, hogy a dolgozókat időnként rendkívüli munkára – például munkaszüneti napi, pihenőnapi munkavégzésre – utasítják, amiért cserébe bérpótlék jár. De nem mindig jogszerű rendkívüli munkát elrendelni, például akkor sem, ha a munkavállalónak több órát kellene dolgozna, mint a heti vagy havi maximum. Évente pedig legfeljebb 250 (kollektív szerződés alapján 300) óra lehet a rendkívüli munkavégzés. Az elrendelést vizsgálva a hatóság csak a munkaszüneti napi munkavégzéssel kapcsolatos szabálytalanságokat tapasztalt. Tavaly az ellenőrzések során a kiskereskedelemben 57, a nagykereskedelemben 7 dolgozót érintett valamilyen szabályszegés, idén pedig csak a kiskereskedelemben találtak rá példát az ellenőrök, 20 esetben.
A munkabért vizsgálva azonban az derült ki, hogy
a rendkívüli munkára járó bérpótlékot szeretik lenyelni a cégek.
Ami elég sérelmes lehet a szabadidejét feláldozó dolgozónak. 2017-ben a kiskereskedelemben 177 alkalommal kellett intézkednie a hatóságnak, 311 dolgozó elmaradt pótléka miatt, a nagykereskedelemben pedig 12 ilyen típusú ügy volt, 36 munkavállaló esetében. Az idei első félévben a kiskereskedelemben 66 intézkedésre volt szükség, 125 munkavállaló várta hiába a pótlékát, a nagykereskedelemben pedig 5 eset fordult elő 8 dolgozó kárára.
Szintén sokakat sújtott, hogy nem volt vagy hiányos volt a munkabérrel kapcsolatos elszámolás, illetve hogy a fizetésüket nem kapták meg határidőre.
Problémás a munkaidőbeosztás
A főbb jogsértések közül a munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságok a leggyakoribbak. Azon belül is a legtöbbször a munkaidő-beosztás hiányát tapasztalták az ellenőrök, továbbá azt, hogy munkaidőkeretnél a kezdő és befejező időpontot nem határozták meg a cégek írásban.
Szintén sok munkavállalót érintett a munkaidő-nyilvántartás hiánya, illetve hogy valótlan adatokat rögzítettek abban.
A gyengébb szankciók már nemigen tartanak vissza
A munkaügyi hatóság legtöbbször munkaszerződés, illetve bejelentés nélküli foglalkoztatás miatt rótt ki munkaügyi bírságot, de egyéb szabálytalanságok (például munkabér megfizetésével, jogellenes munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos szabálytalanság) miatt is gyakori a szankció.
Az is kiderült, hogy a gazdasági válság miatt a kis- és középvállalkozásoknál bevezetett enyhébb szankciók már nem feltétlenül tartották vissza a jogsértésektől az egyébként gazdaságilag egyre inkább magukra találó munkáltatókat.
A legtöbb munkáltató már tudatában volt annak, hogy
- a legsúlyosabb esetben sem kell a munkaügyi bírsággal mint szankcióval számolnia és más hátrányos következménye sincs az első jogsértésnek, viszont
- a bejelentés nélküli foglalkoztatással jelentős költségcsökkentést érhettek el a befizetendő adók és járulékfizetési kötelezettség elmulasztásával „megtakarításával” – tapasztalta a munkaügyi hatóság.
Emiatt történt, hogy a minimális foglalkoztatási szabály megszegésekor (ez a bejelentés elmulasztása) alkalmazandó korábbi jogkövetkezményeket felülvizsgálták, és 2018-tól ez a szabálytalanság már első esetben is munkaügyi bírságot von maga után.
