Mi vagyunk az egyik leginkább elégedetlen nemzet a munka és a magánélet egyensúlyát tekintve.

Magyarországon a férfiak és nők nemzetgazdasági szintű átlagos órabére közötti különbség 14%-os, ami bár kisebb a 16,2%-os uniós átlagnál, de úgy is felfogható, mintha a magyar nők még mindig csaknem két hónapig, 51 napig, ingyen dolgoznának a férfiakhoz képest - mutat rá az Egyenlő Díjazás Napja alkalmából kiadott összesítőjében az Európai Bizottság. Az erre a napra időzített Eurobarométer felmérésből továbbá kiderül, hogy a magyarok az egyik leginkább elégedetlen nemzet a munka és a magánélet egyensúlyát tekintve.

 A Bizottság közleménye emlékeztet rá, hogy az Európai Unióban a nők még ma is átlagban 16,2%-kal kevesebbet keresnek órabérben, mint a férfiak, ami azt jelenti, hogy az Egyenlő Díjazás Napja idén november 3-ra esik. Emlékeztetnek arra is, hogy a dátum azt az időpontot jelzi, amelytől a nők a férfi kollégáikhoz képest szimbolikusan nem kapnak fizetést a munkaév hátralévő 16%-os részére.

Frans Timmermans, a Bizottság első alelnöke, továbbá Marianne Thyssen és Vìra Jourová biztosok együttes nyilatkozatukban többek között azt hangsúlyozzák: az uniós alapértékeket sérti és így elfogadhatatlan a még mindig 16,2%-os bérszakadék a két nem között, amely

nem csupán elvben tisztességtelen, hanem a gyakorlatban is. A nőket bizonytalan helyzetbe kényszeríti életpályájuk során, sőt nyugdíjba vonulásuk után még inkább, tekintettel a nemek közötti 36,6%-os nyugdíjkülönbségre.

Elismerik, hogy bár az egyenlőtlenségi probléma azonnali megoldására nincs mód, bizonyos lépésekkel konkrét változások érhetők el. Emiatt a Bizottság számos javaslatot terjesztett elő a munkahelyi és a magánéleti egyenlőtlenségek kezelésére és a közleményben egyúttal felszólítják az Európai Parlament és a Tanácsot, hogy lépjenek ezekben a kérdésekben, például a dolgozó szülők és gondozók szülői szabadsággal kapcsolatos jogainak bővítésével.

A ma közzétett adatokból egyébként szomorú, hogy az európai állampolgárok harmada nem tudott családi szabadságot kivenni tavaly, és tíz férfiból mindössze négy vett igénybe (vagy tervez igénybe venni) szülői szabadságot.

Ez nem méltányos, és nem is fenntartható

- szögezik le az uniós biztosok.

Amint az alábbi ábrán látszik: a 16,2%-os uniós átlagos órabér különbséghez képest a magyar 14%-os adat kedvezőbb, lényegében a középmezőnynek számít, de közben a V4-országok közül a cseh és szlovák bérszakadék sokkal nagyobb, a lengyel viszont lényegesen kisebb a magyarnál.

A Bizottság összefoglalója azt is megjegyzi, hogy ha az éves összkeresetet nézzük a férfiak és nők esetén, akkor Magyarországon a nemek közötti bérszakadék 32%,

ami szintén kisebb 39,6%-os uniós átlagnál.

Mik a legfőbb okai a fizetési különbségeknek?

• A menedzseri és felügyeleti pozíciókat túlnyomórészt férfiak töltik be. Az egyes ágazatokban a férfiakat a nőknél gyakrabban léptetik elő, következésképpen jobban is keresnek. Ez a tendencia a legfelsőbb szinten teljesedik ki, ahol a cégvezetőknek 6,3%-a nő.
• A nők a férfiaknál sokkal többször látnak el fontos, nem fizetett feladatokat, mint például a házimunka és a gyermekek vagy rokonok gondozása. A férfiak hetente átlagosan 9 órát töltenek fizetés nélküli gondozási és háztartási feladatokkal, míg a dolgozó nők 22 órát, azaz naponta majdnem 4 órát töltenek ugyanezzel. A munkaerőpiacon ezt az a tény is tükrözi, hogy a nők több mint harmada váltja fizetett munkaidejét részidős munkára, míg a férfiaknak csupán 10%-a él ezzel a lehetőséggel.
• A nők gyakrabban hagyják el időszakosan a munkaerőpiacot, mint a férfiak. A karrier ily módon történő megszakítása nem csupán az órabérre van hatással, de a jövőbeni jövedelmet és nyugdíjat is befolyásolja.
• Szegregáció az oktatásban és a munkaerőpiacon, ami azt jelenti, hogy egyes ágazatokban és szakmákban a nők, míg másokban a férfiak túlreprezentáltak. Egyes országokban a túlnyomórészt nők által végzett munkát, például a tanári vagy eladói munkát kevésbé fizetik meg, mint a főként férfiak uralta szakmákat, és ez még akkor is igaz, ha mindkettőhöz azonos szintű tapasztalat és képzettség szükséges.

Bár a bérdiszkrimináció illegális, továbbra is hozzájárul a nemek közötti bérszakadék elmélyüléséhez

- emlékeztet az ötödik fő tényezőre a Bizottság, és egyúttal hangsúlyozza azt is, hogy e tényezők kezelésének egyik módja a család és munkahely közötti egyensúly javítása, ami az Európai Bizottság irányelvjavaslatának elfogadásával elérhető.

A munka és a magánélet egyensúlya

Az Egyenlő Díjazás Európai Napja alkalmából az Európai Bizottság ma közzétette azt az Eurobarométer felmérést is, amely bemutatja, hogyan vélekednek az európai állampolgárok a munka és a magánélet közötti egyensúlyról. A magyar eredményeket bemutató összefoglalóból többek között kiderül, hogy:

• A 65 évnél fiatalabb európaiak közel egyharmada (31%-a) számára nem állnak rendelkezésre rugalmas munkafeltételek. Magyarország esetében a válaszadók szerint ez az arány 10%-kal magasabb (41%).
• Ami az apasági szabadságot illeti, uniós átlagban a (65 év alatti) férfiaknak mindössze 41%-a élt vagy kíván élni ezzel a lehetőséggel. Magyarországon a válaszadók harmadáról mondható el ugyanez.
• Mind az Unióban (52%), mind Magyarországon (49%) magas azoknak az aránya, akik szerint a nők könnyebben tudnak családi szabadságra menni. Arról is sokan meg vannak győződve, hogy ha szabadságot vesznek ki, az hátrányos következményekkel jár a karrierükre nézve: uniós szinten a válaszadók 39%-a, Magyarországon pedig a megkérdezettek 30%-a vélekedik így.

Amint az alábbi ábrán látszik: a felmérésben részt vevő bő 1000 magyar válaszai alapján mi a mérsékelten pesszimista táborba tartozunk a munka és a magánélet egyensúlya kérdésében, mert csak a magyarok 25%-a teljesen elégedett ezzel, további 47%-uk nagyjából elégedett ezzel, de 19%-uk nem igazán elégedett ezzel, és 7%-uk egyáltalán nem elégedett.

Forrás: Portfolio