Miután alig 24 óra leforgása alatt a kormány lényegében megszüntette az egyik legjobban működő hazai pénzügyi konstrukciót, a lakástakarékot, újabb olyan intézkedést helyezett kilátásba, amely várhatóan százezreket érint majd hátrányosan.
Már a minisztérium előtt van ugyanis az a javaslat, ami szerint az állam belép a nyugdíj-megtakarítások piacára
– ezt Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója mondta el kedden a Portfolio mai, Öngondoskodás 2018 nevet viselő konferenciáján.
Vagyis az állammal versenytársat kaphatnak a nyugdíjcélú megtakarítási piac eddigi szereplői – biztosítók, nyugdíjpénztárak –, illetve a termékei, mint például a nyugdíjbiztosítás, a nyugdíjpénztári megtakarítás vagy a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ).
Barcza azzal indokolta a bejelentést, hogy „a nyugdíjcélú megtakarítások területén hátul kullogunk” a nemzetközi összehasonlításokban, és az a kormány célja a lépéssel, hogy „fellendítse ezt a megtakarítási szegmenst”. További részleteket egyelőre nem árult el.
Ezzel a lépéssel az állam az úgynevezett hárompilléres (alanyi jogon járó, mgan- és önkéntes nyugdíj) nyugdíjrendszer harmadik pilléréhez is hozzányúlna: miután a második Orbán kormány gyors lépésekkel – hivatkozva annak jelen körülmények közötti fenntarthatatlanságára – gyakorlatilag megszüntette a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszert, most az önkéntes megtakarítások rendszerét is felforgathatja.
Ha az állam valóban piaci szereplőként lép majd fel az önkéntes nyugdíj-megtakarítás piacán, az állampolgárok további időskori megtakarításai felett rendelkezhet majd.
Éppen ma jelent meg a Napi.hu összesítése arról, hogy az Orbán-kormány politikája az elmúlt nyolc évben hogyan befolyásolta a nyugdíjasok, illetve a leendő nyugdíjasok helyzetét. Az összkép azt mutatja, hogy bár névértéken évről évre többet kapnak a nyugdíjasok, a nyugdíj reálértéke valójában már gyakorlatilag megállt növekedni.
Ezenkívül nyugdíj és nyugdíj között is egyre nagyobb különbségek alakultak az elmúlt években: a nyugdíjolló akkor nyílt ki, amikor 2012-ben úgy döntött a kormány, hogy 2013-tól eltörli az egyéni nyugdíjjárulék-fizetés felső határát, amely az eltörléskor bruttó 661 850 forint volt, tehát az e feletti jövedelmek nem számítottak bele a nyugdíjba. Miután a befizetésekben feloldották a korlátot, az a kifizetésekben is megszűnt, azaz a tehetősebbek nyugdíj formájában is nagyobb bevételhez jutottak.
Hogy miként szóródnak a magyar nyugdíjak, arról nemrég a Pénzcentrum közölt összeállítást. Ebből kiderül, hogy majdnem 600 ezer nyugdíjas 50 és 100 ezer forint közötti összeget kap, a legtöbben, közel 1,2 millióan 100 és 200 ezer között, míg ennél magasabb összeg 214 ezer nyugdíjasnak jár. Azt a Magyar Államkincstár nem árulta el, hogy mennyi a legalacsonyabb és legmagasabb nyugdíj, azt azonban igen, hogy van 27 szerencsés aki 700 és 800 ezer forint közötti nyugdíjból él.
