Meghalt egy ember.
Beteg volt, lehet, mindenképpen meghalt volna, hiszen sok esetben csoda kellene egy ember életben tartásához, márpedig az Úr nem mindig tesz csodát.
Mifelénk is is talán csak Orbán Viktor tesz csodát, aki meg tudta vásárolni miniszterelnöki fizetéséből fél Magyarországot, a Balatont, kastélyokat, hoteleket, kikötőket, erőművet, földeket, futballcsapatokat, miegyebet.
De hát Krisztus Urunk is megitatta a kánai menyegző vendégeit a vizeskorsókból, a japánok meg köztudott módon tudnak üres csészéből is csát inni, ami a tea neve arrafelé - ha igaz...
De ez az ember valószínűleg azért halt meg, mert az egészségügy felett rendelkező alisten világgá zavarta azt a szívsebészt, aki a beteget kezelte, már ameddig el nem tiltották attól, hogy befejezze azt a kezelést, melyet az országban jószerivel talán egyedül ő volt képes aktuálisan elvégezni.
Nem szeretnék állást foglalni abban, hogy mennyire sértette a szabályokat a kiseprűzött főorvos, de azt azért leszögezhetjük, hogy technikailag képes lett volna a szükséges műtét elvégzésére, a beteg meg csak túlélte volna, hogy aki megmentette az életét, etikai vétséget vétett.
Ha valakinek van két lába, akkor az az egyiket nem túl nagy kockázattal felemelheti, de ha csak egy lába van, akkor jó közelítéssel megjósolható, hogy seggreesik.
A halottnak és családjának viszont nem vigasz, hogy a miniszter seggreesett - bizonyítva ezzel tökéletes alkalmatlanságát magas pozíciójára, ők gyászolnak és felelőst keresnek, ez pedig természetes emberi tulajdonság.
Természetes ez az egészségügyi vezetés részéről is, hiszen ők felelnek azért, hogy dolgozóik a lehető legszakszerűbben végezzék munkájukat, ezért hát a kirúgott főorvosban vélik megtalálni az eset felelősét.
Rejtő írta valahol: ha nem akarod, hogy a neved felolvassák egy névsorolvasásánál, neked kell olvasnod a névsort.
Jelenleg éppen ez történik, a felelősök olvassák az igen rövid névsort, melyen csak egy személy, a persona non gratanak minősített szívsebész főorvos szerepel.
Az eltávolítás indokaként pedig egy etikai vizsgálat eredményét jelölik meg, melyről az érintett nem tud, jegyzőkönyvet pedig munkáltatója képtelen felmutatni.
Tulajdonképpen jellemző, a munkáltatói jog gyakorlója és annak felettese valamiért azt képzeli, hogy rájuk nem vonatkoznak a jogszabályok, ők maguk a törvények feletti végső igazság - habár ami azt illeti a mai törvényekről is ejthetnénk egy-két szót, de talán majd máskor.
Nekem azért furcsa, hogy Orbán körül úgy hemzsegnek a szellemi vagy mentális területen kihívással küzdő vitézek, mint ahogy a csipás macskán a bolhák.
Persze tudom, similis simili gaudet - de mégis.
Tudom, tudom, a miniszter az utolsó magyar poliészter, vagy mi is, de azért a keze valószínűleg már jobban remeg annál, minthogy egy szívműtétre vállalkozhatna:
Így aztán nem tudom másra visszavezetni a dolgot, mint amit a köznyelvben egyszerűen farokméregetésnek hívnak - a hatalmi pozíció mutogatását az irigyelt, feltörekvő fiatal főorvossal szemben, aki tehetséges, eredményes, jóképű és már nem a régi hierarchiában gondolkodik, talán nem is a tízparancsolat gyógyító hatását, nem is a tekintélyt, hanem a képességeket és a modern eljárások iránti fogékonyságot helyezi első helyre.
A magyar társadalom - ezen belül az orvostársadalom markánsan - porosz hagyományokból építkezik, összecsapott bokákra és cakk-cakk kiáltásokra van optimalizálva, úgy kétszáz évvel elmaradva Európától.
Így aztán soha nem is fogjuk utolérni...
Amikor az egészségügyi hatalmasságokhoz képest kisemberre próbálják tolni a felelősséget a beteg haláláért, csak a saját alkalmatlanságukat próbálják leplezni.
Meg a tehetetlenkedésüket, az inkompetenciájukat - jobb esetben a lelkiismeretfurdalásukat szeretnék így elhallgattatni.
Aki kicsit is figyeli, hogy mit művelt Orbán az egészségüggyel az utóbbi évtizedekben, az pontosan tudja, hogy egy tömeggyilkoshoz van szerencséje, aki intézkedéseivel és intézkedések elmulasztásával ezreket küldött halálba.
Ugyanez szociálpolitikai tevékenységéről is elmondható, a halottakat ott is ezrekben mérhetjük.
Beteg a társadalom, de legbetegebbek a vezetői.
A társadalom hosszú gyógykezelés után talán, talán! - még gyógyítható.
Mai vezetői menthetetlenek...
:O)))
