A magyarok szerint a lakosság 41 százaléka él szegénységben, a többség saját bevallása szerint hónapról hónapra él. Az elmúlt években a nagy többség szerint ráadásul nőtt vagy legalábbis nem csökkent a szegénység, és a lakosság harmada szerint erről a kormány tehet elsősorban.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából készített reprezentatív felmérést arról, hogy milyen mértékűnek látják a magyarok a szegénységet, hogyan élik meg a saját anyagi helyzetüket, és kit vagy mit tesznek felelőssé a helyzetért.
A szegénység mértékéről és változásáról így gondolkodnak a magyarok.
- A megkérdezettek szerint a lakosság 41 százaléka szegény.
- Az elmúlt 5 évben az emberek 46 százaléka szerint növekedett a szegénység mértéke, 23 százalék szerint pedig nem változott. Az elmúlt 10 évre nézve (tehát a világgazdasági válság kezdete óta) pedig az emberek 44 százaléka gondolja úgy, hogy nőtt a szegénység, 21 százalék szerint nem változott a helyzet.
Amikor a saját anyagi helyzetünkről kérdeznek, többnyire szintén borús helyzetről és negatív folyamatokról számolunk be.
- A lakosság 39 százaléka azt mondja, vagy éppen hogy kijön a havi keresetéből, vagy hónapról hónapra anyagi gondjai vannak.
- 37 százalék egy hónapig sem tudná fizetni a kiadásait, ha elveszítené a munkáját, további 24 százalék csupán 1-2 hónapig lenne erre képes. Rendszeresen félretenni csak a lakosság 8 százaléka tud.
Arra a kérdésre, hogy mindezért kit terhel felelősség, így válaszolunk.
- Az emberek 34 százaléka a Fidesz-kormányokat okolja a szegénységért, és nagy többségben (62 százalék) vannak azok, akik szerint a kormány nem tesz meg mindent a szegénység leküzdéséért. 15 százaléknyian vannak, akik szerint a rossz szociális ellátórendszer a felelős a szegénységért.
- A válaszadók 1-1 százaléka látja a probléma gyökerének a rendszerváltás utáni éveket és az MSZP-kormányokat.
- 8 százalék elsősorban a rossz gazdasági körülményeket okolja.
- Van azonban 36 százalék, aki szerint mindenkinek megvan a lehetősége a gazdagodásra, a szegények elsősorban maguk tehetnek helyzetükről.
A közölt adatokól tehát egyértelműen kiderül, hogy a magyar emberek nagy többsége tisztában van a szegénység ijesztő és növekvő mértékével, annak ellenére is, hogy a kormány a hűséges média mellett még a hivatalos statisztikát is a tények leplezésének szolgálatába állítja.
A helyzetért az emberek nagy többsége nem a szegénység elszenvedőit, hanem egy külső körülményt tesz felelőssé, a legtöbben a társadalmi erőforrásokat következetesen fölfelé újraosztó, a szegények nagy része számára a felemelkedési lehetőségeket elzáró Fidesz-kormányzást.
Amint a Friedrich Ebert Stiftung és a Policy Agenda tavaszi értékrend-kutatásából is kiderült, a magyarok többsége a konkrét intézkedések szintjén is az újraelosztási rendszerekben keresné a választ. A többség például hosszabb ideig folyósítaná a munkanélküli segélyt, visszavezetné a többkulcsos adórendszert, és a lakhatási támogatásokat a gazdagok helyett a szegények felé terelné.
(A címoldali kép Nemes Csaba munkája.)
