Az oktatási szakemberek szerint az új Nemzeti Alaptanterv nem minden diáké, s hiába a jó szándék, sok benne az ellentmondás. Ráadásul az új NAT továbbra is fenntartja az esélyegyenlőtlenséget.

Vitafórumot rendezett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a szeptember elején nyilvánosságra hozott Nemzeti Alaptanterv tervezetéről szerda este. A fórumon részt vett Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Romankovics András, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének elnöke, Nahalka István oktatáskutató, Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke és Trencsényi László pedagógiai kutató. A vita (ami sajnos pont a NAT készítőinek hiányában kevéssé volt vita) főbb pontjai a következők voltak:

• Nagyon kevés az új NAT véleményezésére szánt idő.
• A természettudomány tantárgy bevezetése csak a tanárhiányra megoldás.
• Az esélyegyenlőtlenségre nem ad megoldást az új tervezet.
• A drámapedagógia nemcsak egy tantárgy, hanem átfogó módszertan.
• A tanároknak elegük van az állandó változásokból.

Kudarcra van ítélve

A kétórás fórumot Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke azzal indította, hogy úgy látják, az új NAT véleményezésére szánt harminc napos határidő a rossz vicc kategóriájába tartozik, annyira kevés. Trencsényi László szerint sokkal nagyobb gond, hogy a véleményeket két email címre is el lehet küldeni, miközben az egyikre üzenetet küldve az a válasz jön vissza, hogy a másik email címre kell küldeni a véleményt.

Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke szerint a harminc napos határidő egy rossz vicc. Fotó: Halász Nóra

A pedagógiai kutató azt is kiemelte, olyan még nem volt a NAT történetében, hogy az alaptantervet kidolgozók ekkora titokban végzik a munkájukat.

Régebben a nyilvánosság mellett zajlott szigorúan szakmai, politikai állásfoglalásoktól mentes vita.

Nahalka István ezt azzal egészítette ki, hogy a 2003-ban elfogadott NAT esetében több hónapos egyeztetések voltak, a szakma területi konferenciákon értekezett a tantervről.

„Azt is kevésnek éreztük, de a mostani határidőt nem is értem, ilyenekből jönnek az összeesküvés-elméletek”, fejtette ki.

Romankovics András viszont arra emlékeztetett, hogy szeptember 20-án szerveztek konferenciát a NAT-ról, ahol a száztagú bizottságot vezető Csépe Valéria röviden bemutatta az ott megjelent tizenöt embert, akik az új tervezeten dolgoztak. „Így próbálta feloldani a titkot”, kommentálta a TANOSZ elnöke. Miklósi László igyekezett a jót is kiemelni a tervezettel kapcsolatban,

ugyanis 2011 óta ez az első alkalom, hogy a történelemtanárok egyesületének elküldenek egy oktatási anyagot véleményezésre.

Annak az ígéretnek is örül, hogy bizonyos javaslataikat megfogadják az új NAT előkészítése során. Miklósi ugyanakkor rámutatott, hogy a tervezet nagyon szerencsétlen időpontban jelent meg, tanév elején, amikor a tanárok semmire sem érnek rá. „Október 31-ig lehet véleményezni az anyagot, ami ha nem is bőséges, de tartható”, vélekedett.

A szakértők szerint a terv eleve kudarcra van ítélve. Fotó: Halász Nóra

Totyik Tamás szerint az oktatási kérdésben nem a NAT, sokkal inkább a kerettanterv a lényeges. (A résztvevők egyébként egyetértettek abban, hogy nem az alaptanterv dolga, hogy megszabja, miből mennyi órát kell tartani, hanem az iskoláé, ez viszont egy centralizált rendszerben elképzelhetetlen.) Azt mondta, még ha jó is az új NAT, akkor is el kell készíteni a kerettantervet, azt adaptálni kell minden iskolának, ahhoz szükséges tankönyvek kellenek, amiket tesztelni kell, és ha szükséges, javítani.

„Ezt egy év alatt nem lehet végignyomni a pedagógusokon, a rövid határidő miatt ez a NAT kudarcra van ítélve”, hangsúlyozta a PSZ alelnöke.

De akkor mennyi idő kellene?

Nahalka István szerint minimum három év szükséges egy új alaptanterv bevezetéséhez (ugyanakkor rámutatott, a „bevezetés” mint szó rossz koncepcióra utal, az alaptantervnek sokkal inkább folyamatos fejlesztésnek kellene lennie), de sok függ attól, a folyamat során mi minden derül ki. Az oktatáskutató szerint a tanárképzéssel is kellene kezdeni valamit, fontos lenne, hogy minden pedagógust felkészítsenek, hogy valami mást is csináljon.

Nahalka István úgy látja, egy új alaptantervet csak folyamatosan lehet bevezetni. Fotó: Halász Nóra

Trencsényi László a rendszerváltás utáni időket hozta fel példának, amikor folyamatosan fejlesztették az oktatást, önszerveződő műhelyek alakultak, így támogatva az oktatás munkáját. Miklósi László szerint az állandó változtatások tankönyvekre sincsenek jó hatással, azokat ugyanis nem lehet hónapok alatt összerakni.

„Tankönyvfejlesztésre ha két évet adok, keveset mondtam. Akkor lehet tankönyveket csinálni, ha van egy biztos alap, NAT, kerettanterv és megfelelő tanárképzés”, sorolta.

Tanárhiányra megoldás a természettudomány

A beszélgetésen felmerült a természettudományos tárgy témája is, amiről az új NAT szerint az iskolák dönthetnének, hogy általános iskola 7-8. osztályban a biológiát, kémiát és fizikát egy tárgyba sűrítve tanítsák.

Romankovics András szerint progresszív elemek is vannak a NAT-ban. Fotó: Halász Nóra

„Nem lesz tanár rá, a minisztériumot pedig nem az motiválja, hogy korszerű dolgot csináljon”, mondta Nahalka István és véleményét Szűcs Tamás is osztotta, aki szerint a munkaerőhiányt próbálnák meg így orvosolni.

Totyik Tamás, PSZ alelnök Csépe Valériát idézte, miszerint a tanárok egyharmada nem akar több változást, belefáradtak az állandó reformokba, és bármilyen jó szándékú is az új NAT, hosszabb időt kell hagyni a felkészüléshez. Rámutatott, hogy a most tanárképzőre járó egyetemisták mire diplomát kapnak, addigra megváltozik, amit évekig tanultak. Így felmerül a kérdés, hogy a fiatal tanárokat egyáltalán hogy fogják a pályán tartani, ha minden mindig változik.

Ellentmondásos a tervezet

Szűcs Tamás felvetette, hogy nem gumicsont-e az új NAT, főleg, hogy már kormányzati részről is elhangzott, hogy az új alaptantervet ebben a formában biztos nem vezetik be. Miklósi László szerint gumicsont vagy sem, erről most beszélni kell, és ő úgy érzi, hogy a történelemtanítás megújítása jó úton van. Bár mérget nem venne rá, hogy változás is lesz.

„Az új NAT végre szakít azzal, hogy a történelemben mindent kétszer megtanítanak, egyszer 5-8. osztályig, majd 9-12-ig”, mutatott rá, s hozzátette, az iskolának meg kell újulnia, akárcsak a történelemtanításnak, de ebben a struktúrában vannak kétségei, főleg hogy a mindenkori kormányzat eddig mindig „a NAT pajzsán vitte keresztül a változásokat”.

Trencsényi László az esélyegyenlőtlenséget emelte ki. Fotó: Halász Nóra

Romankovics András felvetette, jelent-e egyáltalán változást az új NAT, és ha igen, akkor szükséges-e. Ő talált benne progresszív elemeket, de az megint csak kérdéses, hogy azok elegendők-e az oktatás átalakulásához. Nahalka István szerint a tervezet korszerű szövegű és megjelenik benne a gyerekek közötti differenciálás,

mégis ellentmond az egésznek, hogy az új NAT a totális műveltség elvét képviseli.

„Miközben minden gyereknek ugyanazt a műveltséget kell átadni, lesznek iskolák, ahol a minimumot sem lesznek képesek megtanítani. A tananyagban és a követelményekben is differenciálni kellene. Óriási probléma, hogy ez a NAT csak a gyerekek negyven százalékáé, óriási az esélyegyenlőtlenség”, vélekedett az oktatáskutató.

A nulladik évfolyam a szegregáció melegágya

A NAT teremtette esélyegyenlőség (amit a jelenlegi tanterv is fenntart) kapcsán Trencsényi László felhozta az óvoda és általános iskola közötti nulladik évfolyamot is, ahová azok a gyerekek kerülnének, akik már kinőttek az óvodából, de még nincsenek felkészülve az iskolára. A pedagógiai kutató szerint az a szegregáció melegágya, ami főleg a romákat érinti majd.

Totyik Tamás is bírálta a nulladik évfolyamot, bár a román jó tapasztalatokról is beszélt. Fotó: Halász Nóra

Totyik Tamás is úgy látja, hogy az új NAT csak erősítené az esélyegyenlőtlenséget, ráadásul szerinte a nulladik évfolyam bevezetésével azt mondják ki, hogy az óvoda nem képes elvégezni a feladatát. Bár kiemelte, hogy

Romániában nagyon dicsérik a nulladik évfolyam intézményét, nagyon sikeres és pozitív hatásról számolnak be a külföldi kollégák.

Ugyanakkor azt is hozzátette, az csak akkor működik, ha minden gyermek számára kötelező. Ehhez kapcsolódóan elmondta, sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni az alsó tagozatos tanításra és a korai fejlesztésre, ugyanis ez határozza meg egy tanuló jövőjét. Ehhez viszont a mostani tempón is lassítani kellene.

A dráma nem tantárgy, hanem módszertan

A fórum résztvevői kiemelték a dráma, a mozgókép és média órákat is, amikkel egyrészt probléma, hogy tantárgy szinten léteznek, másrészt, hogy délután tanítják őket. Totyik Tamás azt is gondnak tartja, hogy a művészeti oktatást a tanítási nap második felén, délután akarják megtartani, ami egésznapos iskolát jelent, ez pedig csak újabb terhelés a tanulók és tanárok részére. Hozzátette, a művészeti oktatás jó irány, de az már nem, hogy a délutáni sportfoglalkozást vagy néptánc órát lehetetleníti el.

Szűcs Tamás szerint a dráma a kreativitásról szól, a projektmunkáról, ráadásul nem kell hozzá más, csak hogy a tanteremben félretolják a székeket és onnan már működik a történet. Romankovics András hozzátette, a drámának nem csak egy tantárgynak kellene lennie, hanem egész módszertannak. Miklósi László viszont feltette a kérdést, hogy ennek nincs meg a feltételrendszere, hiszen például egy történelemtanárnak nincs annyi ideje, hogy a tanulókkal történelmi eseményeket játszanak el az órán.

„Az a baj, hogy mindenáron tantárgyakban gondolkodunk. Drámapedagógiai esetében el kell felejteni a tantárgyakat”, mutatott rá Nahalka István.

Ez a NAT nem mindenkié

Miklósi László szerint a jelenlegi tanismeretet harmadolni, de minimum felezni kellene, de már a jelenlegi tervezet alapján sem látszik a tananyag csökkentése. Nahalka István szerint az iskolák számára már most taníthatatlan, ami benne van a jelenlegi alaptantervben, ráadásul rámutatott, hogy az új NAT tervezete az első, ami konkrétan leírja, melyik tantárgyból mennyit kell tanítani.

Fotó: Halász Nóra

Hozzátette, jó lenne, ha az alaptanterv nem lenne túlzsúfolva és lenne lehetősége a pedagógusoknak gyerekre szabva alternatívákat választani. „Minden gyereket el kellene juttatni oda, hogy valamiben kiváló legyen. Nemcsak a tehetségeket, mindenkit”, mondta Nahalka István. Totyik Tamás szerint

az a baj centralizációval, hogy ugyanazt várja el mindenkitől.

Trencsényi László hozzáfűzte, hogy az új NAT tervezetében egy mondatban ugyan szerepel a méltányosság elve, viszont fontos lenne tudatosítani, hogy vannak hátrányos helyzetű gyerekek, akik sajátos nevelést igényelnek. Nahalka István szerint az esélyegyenlőtlenség abban mutatkozik meg, hogy a jelenlegi oktatás a fehér középosztálybeli gyerekeket részesíti előnyben. Totyik Tamás szerint pedig abban, hogy a fehér középosztály tagjai sokszor egyházi iskolákba „menekítik ki” a gyerekeiket, addig az állami intézményekbe a hátrányos helyzetűek kerülnek.

Romankovics András felvetette, vajon az iskolán kívüli különbségeket az oktatási intézmények mennyire képesek kezelni. Totyik Tamás szerint nemcsak az iskola dolga erre megoldást találni, de jelenleg magára lett hagyva ebben a harcban. A beszélgetésen súlyos kritikát fogalmaztak meg a résztvevők, mikor arról beszéltek, hogy

az oktatás nem tesz lépést a társadalmi problémák feloldásáért.

Trencsényi László arról is beszélt, hogy a NAT készítői látszólag nem tudnak róla, hogy Magyarország milyen sok nemzetiségű – bármennyire is előrehaladott az asszimiláció –, a nemzetiségi identitás megőrzéséről kevés dolgot tartalmaz az új alaptanterv tervezete.

Tanárok a kiégés szélén

Totyik Tamás szerint a technológia világában nehéz dolga van a tanároknak (akiknek több mint fele elmúlt ötvenéves), az átképzések pedig sokba kerülnek. „A pedagógusok nem bírják a tempót, a többség nagyfokú kiégés szélén áll”, mondta el a PSZ alelnöke.

Miklósi László ehhez azt fűzte hozzá, hogy régen amilyen fáradtak voltak december közepén a tanárok, azt most szeptember közepén érzik.

„Már nemcsak a NAT-ról, hanem jóval nagyobb csomagról beszélünk. Vitát kellene folytatni, de olyanokkal is, akikkel ütköznek a vélemények. Semmi sem helyettesítheti a nyilvános szakmai vitát”, hangsúlyozta a beszélgetés végén a Történelemtanárok Egyletének elnöke, aki ezután nyilvános vitára szólította fel kollégáit.