Feltételezem, a Magyar Idők legelkötelezettebb olvasóit is fárasztja néha az újságból áradó fröcsögés, ezért a szerkesztő időnként vet nekik valami szórakoztató kuriózumot, amit hagyományosan „(kis) színesnek” neveznek a hazai hírlapírásban. Ilyen kis színes volt 2018. augusztus 17-én Sitkei Levente Ezeréves törvénnyel a modern jogorvoslatért című cikke. Ebben a szerző enyhe iróniával olyan ezeréves (a normann hódítás idejéből származó, de még mindig hatályos) jogi lehetőségről számol be, amellyel a Csatorna-szigeteken bárki folyamodhat a hatóságokhoz, ha úgy érzi, súlyos jogsérelem áldozata. Ráadásul a clameur de haro nevezetű formula felfüggesztő erővel bír, vagyis a jogsértőnek a bírósági ítéletig abba kell hagynia kifogásolt tevékenységét. Az apropó az a Guernsey szigetén nemrég történt eset, amikor egy helyi asszony ezzel a jogi formulával próbált egy általa sérelmezett útépítést megállítani.
Ami a jogi formulát illeti, a panaszosnak két tanú jelenlétében térdre kell ereszkednie, majd a jogsértő előtt, jól hallatóan, franciául ezt kell mondania: „Haro, haro, haro! À l'aide mon Prince, on me fait tort!” A szerző hibás fordításában: „Haro, haro, haro! Segíts rajtam, hercegem, mert rosszat tesznek énvelem!” Legelőször is: a normann szokásjogból származó haroolyan figyelemfelkeltő segélykiáltás, amit a jogsértés áldozatának tettenérés esetén kell kiabálnia. Az haro ilyenkor arra kötelezi a szemtanúkat, hogy azonnali közbelépéssel akadályozzák meg a jogsértést, és fogják el a tettest. De a formula többi részével is baj van. A mon Prince nem ’hercegem’, hanem az uralkodó megszólítása, az on me fait tort pedig nem ’rosszat tesznek énvelem’, hanem ’(súlyosan) megsértik a jogaimat’. A helyes fordítás tehát: „Segítség! Segítség! Segítség! Felséges uram, súlyos jogsértésnek vagyok az áldozata!”
Tisztelt Olvasó!
Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.
Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (SMS-sel, bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
https://www.es.hu/cikk/2018-08-31/adam-peter/kis-szines.html
