Csütörtökön az a megtiszteltetés ért, hogy (már nem először) felkértek az FNA Hétre szervezett kerekasztal-beszélgetés levezetésére. Köszönöm a résztvevőknek az utána kapott dicséreteket, hogy sikerült a sokszor csapongó gondolatokat visszaterelni a meghirdetett témánkhoz: "Lehet-e szabad az, aki egzisztenciálisan kiszolgáltatott?" Spoiler: NEM.

 

Lehet-e szabad az, aki egzisztenciálisan kiszolgáltatott? - ez volt a fő témája az Első Magyar Feltétel Nélküli Alapjövedelem (FNA) Egyesület kerekasztal beszélgetésének szeptember 17-én Budaörsön, amit a szerte a világban ilyenkor megrendezett FNA Hét keretében tartottak. A résztvevők Forgács Iván a Népszava újságírója, Ferencz Norbert szakszervezeti aktivista, szociális munkás és Szentpéteri Györgyi az egyesület elnöke, a moderátor pedig Eller Erzsébet újságíró volt.

Aki azzal a kérdéssel indított, vajon ki, mit szól ahhoz, hogy az Európai Bizottság az idén nyáron bejelentette, hogy nyilvántartásba veszi a feltétel nélküli alapjövedelem uniós bevezetését szorgalmazó európai polgári kezdeményezést, és így várhatóan 2027. januártól ismét megindulhat ennek érdekében az aláírásgyűjtés. Egy év alatt 1 millió aláírást kell összegyűjteniük a tagországoknak.

“Én nagyon örülök neki, hogy napirendre került, de kérdés, hogy az egyes országok különböző pártjai éppen mire agitálják majd a lakosságot és milyen hangulatot teremtenek ezzel kapcsolatban” - válaszolta Forgács Iván. “Mint tudjuk, nagyon sok politikai szervezet arra építi a programját, amit nálunk a Fidesz úgy fogalmazott meg, hogy munkaalapú társadalom, és ami azt jelenti, hogy aki nem dolgozik, ne is egyék. Ezért attól tartok, hogy európai szinten nem szavazzák meg az FNA bevezetését. (...) Viszont itthon még akár esélyt látnék rá, ha sikerülne minél több emberhez újra és újra eljuttatni magát az eszmeiséget.”

Ferencz Norbert szerint “ha másra nem jó egy ilyen provokatív jellegű népszavazás, arra mindenképpen, hogy beszéljünk róla.” És ő is úgy gondolja, hogy nemzeti szinten jobban előre lehetne mozdulni, mint egy európai uniós szavazással. Hiszen ha a nagyobb országok, mint Franciaország, Olaszország, Németország, Lengyelország esetében kisebbségbe kerülnek az FNA támogatói, akkor nálunk is nehezebb lesz többekkel elfogadtatni.

Szentpéteri Györgyi sem volt optimista, mert “ez a kezdeményezés most elég rossz időben indul, hiszen mindenki mindennel foglalkozik csak az empátiával nem, mert háború van, gazdasági válság, kilóg mindenkinek a feneke a nadrágból.” De ennek ellenére nem szabad feladni célként, és Györgyi szerint az nem is olyan távoli, mint sokan gondolják.

A kicsit részletesebb bemutatkozások után járták körül előbb a meghívottak, majd a hallgatóság is aktívan bekapcsolódva a nemzetközi FNA szervezet által meghirdetett idei szlogent, nevezetesen, hogy a létbiztonság vezet az önállósághoz, ami lehetővé teszi a szabad véleménynyilvánítást, érdekérvényesítést és demokráciát, és ezek így együtt az FNA, mert létbiztonság nélkül nehéz szabadnak lenni. Szólásszabadság nélkül nehéz megteremteni a valódi létbiztonságot. A feltétel nélküli alapjövedelem pedig mindháromhoz hozzátehet.

A több, mint két órás fórumon nagyon sok pro és kontra érvelés hangzott el az FNA-val kapcsolatban és rengeteg példa. Majd amikor az utolsó fél órában a hallgatóság is szót kapott, újabb kérdések és nézőpontok kerültek be a beszélgetésbe. Például a munka és a kreativitás kapcsolata. A generációk és a munka újra gondolása. Továbbá érdekes vita bontakozott ki arról, hogy a szociális problémák megoldása, illetve az FNA és a kapitalizmus miként egyeztethető össze, vagy eleve kizárják-e egymást. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a közösségi megoldások keresése, amiért az FNA egyesület is létrejött, elengedhetetlen a társadalmi problémák kezelésében.