A beszélgetés központi témája az volt, hogy az állami fenntartásban maradt egyetemek oktatóinak bérei az elmúlt években jelentősen leszakadtak a modellváltó, alapítványi fenntartású egyetemek béreihez, illetve a pedagógus-béremelésekhez képest. Gregor szerint az állam nem háríthatja el felelősségét az állami felsőoktatás finanszírozásában, hiszen ezek az intézmények olyan szakembereket képeznek, akik később az állami szektorban dolgoznak majd, például pedagógusként, gyógypedagógusként, jogászként vagy közigazgatási szakemberként.

A modellváltó egyetemek esetében a fenntartói és bérpolitikai döntések a kuratóriumok hatáskörébe kerültek, így az ott dolgozók bérköveteléseikkel elsősorban saját intézményük vezetéséhez fordulhatnak. Az állami egyetemeknél azonban a bérrendezés kizárólag kormányzati döntés kérdése. A beszélgetés során elhangzott, hogy a modellváltás időszakában többször is felmerült: a magasabb bérek egyik feltétele az alapítványi fenntartás elfogadása lehetne.

Gregor Anikó részletesen ismertette az egyetemi életpálya anyagi problémáit. A doktori képzésben részt vevő hallgatók ösztöndíja havi 140 ezer, majd 180 ezer forint, amely szerinte a szegénységi küszöb alatt marad. Az ELTE-n belépő tanársegédek garantált minimálbére jelenleg bruttó 530 ezer forint, miközben az országos statisztikák szerint az egyetemi oktatók átlagkeresete meghaladja a bruttó 1 millió forintot. Az ELTE-n az oktatói átlagbér körülbelül bruttó 850 ezer forint, ami 20-30 százalékos elmaradást jelent. Jelentős különbségek vannak az egyes karok és tudományterületek között is. Különösen nehéz helyzetben vannak a támogató munkakörökben dolgozók, például a könyvtárosok, laboránsok és adminisztratív munkatársak.

A szakszervezet követelése egy egyszeri, általános, 30 százalékos béremelés az állami egyetemeken 2026. január 1-jétől. Számításaik szerint ez éves szinten mintegy 15 milliárd forintba kerülne, amelynek körülbelül egyharmada adók és járulékok formájában visszakerülne a költségvetésbe. A szakszervezet szerint a szükséges forrás előteremthető lenne, amennyiben ehhez politikai akarat társulna. A kezdeményezést a miniszterelnökhöz is eljuttatták egy rövid összefoglaló formájában, azonban a beszélgetés időpontjában még nem kezdődtek hivatalos tárgyalások a kormánnyal.

A beszélgetés kitért a szakszervezeti szervezettség helyzetére is. Az ELTE mintegy 3500 dolgozója közül jelenleg körülbelül 500-an tagjai a szakszervezetnek, ami az elmúlt évekhez képest növekedést jelent. Gregor hangsúlyozta, hogy a közösségi médiás támogatás önmagában nem elegendő, valódi érdekvédelemhez szervezett közösségekre és aktív részvételre van szükség. Úgy véli, Magyarországon erős szakszervezetek nélkül nehéz igazságosabb munkafeltételeket és béreket kiharcolni.

Zárásként Gregor Anikó arról beszélt, hogy nem bánta meg szakszervezeti szerepvállalását. Véleménye szerint a mai Magyarországon nagyobb szükség van erős munkavállalói érdekképviseletekre, mint valaha. Emellett a média felelősségét is hangsúlyozta abban, hogy a munkavállalói problémák és bérharcok nagyobb nyilvánosságot kapjanak, valamint szükségesnek tartja a tiszteletteljes és érdemi közbeszéd fenntartását a közös társadalmi ügyekről.

Címkép: Új Egyenlőség / Wikipedia / Pixabay /

Cikkünk a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapesttel együttműködésben készült.