A megújuló energiaforrásokra való átállás jelszava alatt meghirdetett szélerőmű-fejlesztési programok a gyakorlatban egyre hevesebb ellenállásba ütköznek a helyi közösségek részéről.

Bár Kapitány István által vezetett a szaktárca tervei 2030-ra többszörösére növelnék a hazai szélerőmű-kapacitást, a vidéki települések lakói határozottan jelzik: nem kérik a fejük fölé magasodó ipari monstrumokat.

A lakossági felháborodás első egyértelmű állomása a Vas megyei Gyöngyösfalu lett, ahol a helyiek elsöprő többsége – több mint 85 százaléka – nemet mondott a falu határába tervezett szélerőműparkra. A lakossági fórumon lefolytatott szavazás világos jelzést küldött: a mindössze 12 támogató szavazattal szemben 73-an utasították el a beruházást, így az önkormányzat is teljes mellszélességgel a lakosság akarata mögé állt.

Kapitány István elszánt lobbija és a felülről vezérelt zöldítés

A helyi tiltakozáshullám közvetlen válasz Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter rendkívül elszánt lobbitevékenységére és médiakampányára. A tárcavezető folyamatosan igyekszik meggyőzni a közvéleményt a gigantikus szélkapacitás-bővítés elkerülhetetlenségéről. Kapitány István határozottan kiáll amellett, hogy a magántőkéből finanszírozott széltornyok jelentik az ország energiafüggetlenségének zálogát, és a kormányzati pályázatok útján akár 4000 megawattnyi új kapacitást is a hazai tájra zúdítana.

A miniszter elszánt meggyőzési stratégiája és a zöldátállás mindenáron való erőltetése azonban visszatetszést szül a vidékiek körében. Sokak szerint a döntéshozó nem a kistelepüléseken élők szempontjait, hanem a befektetői és energiapiaci érdekeket képviseli, amikor a párszáz fős falvak szomszédságába tervezett, akár több tucat tornyos óriásprojekteket próbálja elfogadtatni.

Kétes hatásfok és súlyos környezeti lábnyom: Miért nem éri meg?

A lakosság és a szakmai kritikusok elutasítását erősíti az a tény is, hogy Magyarország földrajzi és éghajlati adottságai kifejezetten kedvezőtlenek a szélenergia gazdaságos termeléséhez. A hazai szélviszonyok meglehetősen gyengék és ingadozók – messze elmaradnak az északi tengerpartok vagy a nyílt tengeri területek széláramlási adataitól. Ez azt jelenti, hogy a gigantikus beruházások ellenére a hazai szélturbinák kihasználtsága messze az elvárások alatt marad, így a megtermelt energia mennyiségye nem áll arányban az okozott károkkal.

Ezzel szemben a szélerőművek kiépítése brutális környezetterheléssel jár:A 150–200 méter magas monstrumok stabilitásához tornyonként több ezer tonna vasbetont kell a földbe önteni, ami maradandóan roncsolja a talajszerkezetet, a helyi ökoszisztémát és a vízviszonyokat.

A beton- és acélkolosszusok, valamint a több tucat méteres lapátok helyszínre szállítása és felépítése óriási nehézgépjármű-forgalommal, fakivágásokkal és a természetes élőhelyek elpusztításával jár.A forgó lapátok komoly veszélyt jelentenek a helyi madár- és denevérpopulációra, míg a folyamatos zajterhelés, a fénylüktetés és az infrahang-kibocsátás az emberi egészséget és a mindennapi életminőséget veszélyezteti.

A nyugati kudarcok és a szigorodó szabályozások tanulságaiA tiltakozások hátterében az a felismerés is meghúzódik, hogy a nyugat-európai országokban – különösen Ausztriában és Németországban – már rég szigorú korlátok közé szorították vagy konkrét területeken betiltották a hasonló fejlesztéseket. Ausztriában a bíróságok és a természetvédelmi hatóságok sorra állítják le a zöldmezős szélerőmű-projekteket a szigorú táj- és természetvédelmi, valamint a lakott területeket védő előírások miatt.

Különösen visszatetsző a helyiek számára, hogy míg a szomszédos Ausztriában a lakosság védelme, a madárvédelem és a természetvédelmi szempontok miatt sok helyen már lehetetlenné vált az újabb óriásturbinák felhúzása, addig a gyenge széladottságú magyar kistelepülések nyakára Kapitány István olyan technológiát és léptékű beruházásokat próbál ráerőltetni, amelyek Nyugaton már elbuktak.

Gyöngyösfalu példája – kiegészülve más Vas megyei települések, mint Sorkikápolna vagy Kissomlyó lakóinak tiltakozásával – jól mutatja, hogy a helyi közösségek nem kérik a Kapitány István által szorgalmazott ipari szélerőmű-projekteket, és nem kívánják feláldozni élhető környezetüket az elhibázott energiapolitika oltárán.