Csakhogy itt nem erről van szó. Maga a "társadalmi vita" álságos. A "szívhangrendelet" (maradjunk ennél a bevett formulánál) a Fidesz (eredendően a Mi Hazánk) egyik legmocskosabb ötlete volt (pedig erős a mezőny). A hatalom (el- és beképzelt) mindenhatóságának fitogtatására az a legalkalmasabb, ha valami önkényesen, feleslegesen, szinte szimbolikusan gonosz dolgot cselekszik. Olyan kérdésben, amihez nemcsak az egyházaknak, de valójában az államnak sincsen semmi köze. Ami csakis a döntést meghozókra tartozik, azokra, akik megszenvedik.

 

Ezt a rendeletet az állam azért hozta, mert megteheti. Hogy illusztrálja: bármit megtehet. És - mert nem csupán aljas, de beszari is - mindezt olyanokkal szemben, akiket a közvélemény (ez a rémes, gondosan formált társadalmi bomlástermék) amúgy is elutasít. Menekültek, melegek, cigányok, hajléktalanok, abortuszra kényszerülő nők... - a sor praktikusan végtelen (és bizonyos értelemben tetszőleges).

 

A totálisan értelmetlen szemétség az, amitől a hatalom egyes alávetettjei (ahogy gondol rájuk, „az emberi erőforrások”) a leginkább kiszolgáltatottnak, hatalomtalannak érzik magukat, miközben ugyanazon hatalom más erőforrásai úgy érzik, "ez igen!".

 

Egyfajta beteges politikai nyomorpornó ez a szívhang-cucc. Öreg, gazdag, hatalommal bíró férfiak aláztak meg fiatal, szegény, kiszolgáltatott nőket. Gondolom, ettől bizseregnek. A többi, a álkeresztény hablatyolás, a biológiai determinizmus, a lelkes, kéjelgő nőgyűlölet, a gagyi "demográfiai" sületlenségek - csak a hordozóanyag. A cél az volt, hogy megértessék velünk: semmik vagyunk, és ők minden. Egyszerűen csak szenvedést akartak okozni.

Szóval, szerintem a szívhangrendeletet nem „felül kell vizsgálni” és „széleskörű társadalmi egyeztetésre bocsátani”, ahogy azt Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter teszi, hanem egész egyszerűen azonnal eltörölni a francba, a helyét felszántani és sóval behinteni.

 

Ha van valós "társadalmi igény" arra, hogy az állam még egyet rúgjon az amúgy is kétségbeejtő és kiszolgáltatott helyzetben lévő nőkön, akik abortuszra kényszerülnek (senki sem megy viccből abortuszra), akkor azt a társadalmi igényt (még ha az egyben választói igény is) az államnak semmibe kell vennie (sőt: el kell magyaráznia, hogy miért veszi semmibe). Különben azt a gyanút idézi magára, hogy alapjában véve pont így működik, hogy az efféle dehumanizálva atyáskodó szemétkedés pont beleillik állami önképébe és hatalomtechnikai módszertanába, és csupán takarónak húzza magára az ilyesmire mindig kapható egyházakat, hogy ezt a szemétséget igazolja, megáldassa, megszenteltesse és kóserpecsétet kapjon rá, és a döntés ódiumát a mindenféle papokra tolja, és egyben látszólag bűntársává avasson minden hívő embert (ami ismét otromba hazugság).

 

Ezt a rendelkezést az elmúlt immár öt hónap alatt bármikor egy tollvonással meg lehetett volna semmisíteni. Nincsenek gazdasági vetületei, még új megyetáblákat sem kell kitenni miatta, egyetlen munkahely sem kerül veszélybe, semmi. Egy papírfecni, az aljasság manifesztuma. Egy aláírás: "ezt a rendeletet visszavonom". Ennyi. Aztán lehet társadalmi egyeztetést folytatni olyan dolgokban és dolgokról, amikben valóban fontos lenne. Persze, lehetőleg nem a Facebookon.