Fotó: PAP/IMAGO Magyar Péter kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik, miközben kormánya lebontja Orbán Viktor az államot foglyul ejtők rendszerének kulcsfontosságú elemeit.
Magyar Péter éppen most töltötte be 100. napját Magyarország miniszterelnökeként. Ez idő alatt a magyar rendszerváltás* drámai első szakaszának nagy részét befejezte. Kormánya szétzúzta azt a politikai gépezetet, amelyet Orbán Viktor volt miniszterelnök hagyott maga után, hogy megvédje rendszerét, miután a Fidesz elvesztette hatalmát az áprilisi választásokon.
Megszűnt a szükségállapot, bezárt egy hivatal, amelyet újságírók és civil csoportok kivizsgálására használtak, Magyarország csatlakozott az Európai Unió független ügyészségéhez, és a közszolgálati műsorszórást kivonták régi parancsnoki struktúrájából.
Ez volt a könnyebbik része. Most kezdődik a nehezebb szakasz: egy új alkotmányos rendezés létrehozása, a tisztességtelen választási rendszer helyreállítása, és a magyarok számára elérhető közszolgáltatások újjáépítése a kórházak, iskolák, vonatok és helyi önkormányzatok révén.
Ennek a projektnek a középpontjában egy rendkívüli politikai önkorlátozási gyakorlat áll. Magyar Péter az egy pártban összpontosuló elsöprő hatalmat használja fel annak biztosítására, hogy az állam soha többé ne kerülhessen egyetlen párt uralma alá. Arra is törekszik, hogy lerombolja Orbán rezsimjét anélkül, hogy a magyaroknak fel kellene adniuk azokat a politikai nézeteket, amelyeket Orbán ehhez a rezsimhez kapcsolt.
Orbán gépezetének széttépése
Magyar az első 100 napját bontásként kezelte. Azonnali prioritása az volt, hogy lerombolja azt az államot foglyul ejtő gépezetet, amelyet Orbán Viktor 16 évnyi folyamatos hatalom alatt épített fel, és amelynek nagy része arra szolgált, hogy a Fidesz befolyása megmaradjon egy választási vereség után is.
Magyarnak megvolt a parlamenti hatalma ahhoz, hogy gyorsan cselekedjen, és ezt a hatalmát figyelemre méltó energiával használta ki. Orbán átírta a választási szabályokat, kulcsfontosságú intézményeket töltött be régóta hivatalban lévő tisztviselőkkel, a közszolgálati műsorszolgáltatást a kormány szócsövévé alakította, és az állami hirdetéseket és szerződéseket a baráti média és vállalkozások felé irányította. Tisza örökölhette volna ezen előnyök nagy részét, és egyszerűen lecserélhette volna az őket irányító embereket. Ehelyett elkezdte szétszedni a struktúrát.
Magyar véget vetett a hat évig tartó rendeleti alapú szükségállapotnak, és megszüntette a Fidesz által 2023-ban létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amely a külföldi finanszírozásban részesülő független újságírókat, civil szervezeteket és akadémikusokat vette célba. Magyarország csatlakozott az Európai Ügyészséghez is, amely egy olyan uniós szerv, amely a nemzeti kormányoktól függetlenül vizsgálja és üldözi az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményeket. Orbán szándékosan kizárta belőle Magyarországot.
A személyes korlátozás legegyértelműbb megnyilvánulása Magyar miniszterelnök-korlátozása, amely nyolc évig korlátozta az alkotmányban a miniszterelnöki mandátumot. Ez megakadályozza, hogy Orbán, aki összesen 20 évig kormányzott, a jelenlegi szabályok szerint térjen vissza. Emellett lejárati dátumot szab Magyar saját miniszterelnökségének is.
Magyar vidéki előretörése Tisza szupertöbbségét biztosította, korábbi ellenzéki szavazókat, nem szavazókat és konzervatív Fidesz-pártiakat egy valószínűtlen koalícióba tömörítve.
Emellett visszaállította az Alkotmánybíróság költségvetési és adójogszabályok felülvizsgálatára vonatkozó hatáskörét, lebontotta a közmédia Fidesz által ellenőrzött irányítását, és létrehozta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, az Orbán-korszakban állítólag átruházott vagy visszaéléssel érintett állami vagyon felkutatására és visszaszerzésére.
Orbán hivatalos gépezetének jelentős részét tehát mindössze 100 nap alatt eltávolították vagy meggyengítették.
A demokratikus rövidítések kockázata
Tisza hatalmas parlamenti többsége a demokratikus restaurációt a politikai önuralom próbájává teszi. Magyarnak nincs koalíciós partnere, aki képes lenne megfékezni, és nincs olyan erős ellenzéke, amely képes lenne megakadályozni az alkotmányos változtatásokat. Jelenleg hatalmának legnagyobb korlátja az, hogy hajlandó korlátokat szabni magának.
A 100 nap utáni bizonyítékok összességében biztatóak. Magyar megszüntette azokat az intézményeket, amelyeket a Tisza örökölhetett volna. Baka András megválasztása Magyarország új elnökévé azt is sugallja, hogy megérti a valódi ellensúlyok szükségességét.
Baka a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke, akit Orbán első éveiben kénytelen volt elhagyni ezt a posztot. Munkássága független tekintéllyel és az igazságszolgáltatás autonómiájának védelmében szerzett tapasztalattal ruházza fel.
Baka kinevezéséhez vezető út továbbra is vitatott. Tisza alkotmánymódosítással szüntette meg Sulyok Tamás köztársasági elnök határozott mandátumát. Magyarország köztársasági elnöke nagyrészt ceremoniális tisztséget tölt be, bár törvényjavaslatokat küldhet az Alkotmánybíróságnak felülvizsgálatra. Sulyok Tamást a Fidesz képviselői választották meg 2024-ben, és Tisza Orbán intézményi örökségének részének tekintette, mandátumának idő előtti megszüntetése mégis kellemetlen precedenst teremtett.
Baka András kinevezése az igazságszolgáltatás helyreállítását szimbolizálja, bár a parlament alkotmányos hatalmát először felhasználva távolította el Fidesz által támogatott elődjét a mandátum lejárta előtt.
Egy új kötelező nyugdíjkorhatár-szabályozás értelmében az Alkotmánybíróság 15 bírája közül négyet elmozdítanak hivatalukból. Magyar ezzel egyidejűleg visszaállította azokat a hatásköröket, amelyeket Orbán elvett a bíróságtól, és lehetővé tette a bírák számára, hogy saját elnököt válasszanak. A Parlament a gyorsított törvényhozás alkalmazását is kiterjesztette az átmeneti időszakra.
A kormánynak komoly okai voltak a gyors cselekvésre. Orbán kinevezései és a védett alapítványok – a Fideszhez köthető igazgatótanácsok által ellenőrzött, egyetemekkel és más értékes állami vagyonnal rendelkező magánszervezetek – célja az volt, hogy a vereség után is megőrizzék a Fidesz befolyását, miközben a szoros uniós határidők több milliárd eurónyi helyreállítási támogatást veszélyeztettek.
Különösen lenyűgöző, hogy Magyar a választási győzelmével egyetlen pártba juttatott hatalmas hatalmat egy pluralista** rendszer kiépítésére használja fel.
A döntő próbatétel később érkezik majd el, amikor az általa újjáépített intézmények olyan döntéseket kezdenek hozni, amelyek károsítják Tisza érdekeit. Az Európai Bizottság lényegében ezt a kiváró álláspontot képviselte júliusi jogállamisági jelentésében. Üdvözölte Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez és a korrupcióellenes felügyelet fejlesztését, miközben figyelmeztetett, hogy a hazai ügyészség továbbra is erősen hierarchikus és kiszolgáltatott a politikai befolyásnak.
Egy jobboldal által uralt parlament
Magyar politikai egyensúlyozása akkor válik világosabbá, ha megvizsgáljuk, kik választották meg. Tisza személyében korábbi ellenzéki szavazók, korábban inaktív magyarok és egy kisebb csoportnyi Fidesz-párti is megtalálható.
Tisza számbeli magját korábbi liberális ellenzéki szavazók adták. Kisebb számú konzervatív szavazó segítette Magyart áttörni a vidéki területeken. Tisza nagyjából félmillió vidéki szavazatot szerzett a 2022-es ellenzékhez képest, míg a Fidesz több mint 200 000-et veszített.
A mai Magyarország ideológiailag szokatlan. Három parlamenti ereje mind széles körben jobboldali. A jobbközép Tisza és a nemzeti-konzervatív Fidesz mellett ott van a Mi Hazánk, egy radikális nacionalista párt, hat mandátummal. Egyetlen liberális, zöld vagy szociáldemokrata párt sem jutott be a parlamentbe, annak ellenére, hogy Tisza választóinak jelentős része liberális társadalmi beállítottságú.
Ez egyensúlyhiányt teremt Magyar koalícióján belül. A korábbi ellenzéki szavazóknak nincs nyilvánvaló parlamenti alternatívájuk és prioritásuk továbbra is a demokratikus rendszer helyreállítása: független bíróságok, tiszta kormányzás, jobb kapcsolatok az EU-val és működő közszolgáltatások.
A konzervatív disszidenseknek azonban több lehetőségük van, ha megunják Tiszát. Visszatérhetnek a Fideszhez, jobbra léphetnek a Mi Hazánk párthoz, vagy tartózkodhatnak. Magyarnak ezért erősebb ösztönzői vannak arra, hogy megnyugtassa a jobboldalát, mint hogy kielégítse a liberális támogatók minden kulturális igényét, akiknek legfőbb prioritása továbbra is Orbán rendszerének lebontása.
Fotó: PAP/EPA
Magyar melegebb kapcsolata Brüsszellel európai finanszírozást tett lehetővé, miközben Magyarország konzervatív álláspontot képviselt a migráció, Ukrajna és az orosz energiapolitika kérdéseiben.
Nyugati fordulat a magyar kifejezésekben
A külpolitika megmutatja, hogy Orbán politikájának mekkora része élte túl Orbánt. Magyar továbbra is ellenzi Ukrajna gyorsított EU-tagságát, nem hajlandó magyar csapatokat vagy fegyvereket küldeni, és erősebb jogokat követel a kárpátaljai magyar kisebbség számára. Magyarország déli határán lévő kerítés továbbra is távol tartja a migránsokat, Budapest elutasítja az EU migrációs paktumát, és az orosz energiatermelést fokozatosan, Budapest feltételei szerint fogják kivezetni.
A különbség abban rejlik, hogyan viselkedik most Magyarország. Magyar már nem csinál minden Brüsszellel folytatott vitából szuverenitási leszámolást. Kormánya biztonsági fenyegetésnek nevezi Oroszországot, a NATO-t Magyarország fő védelmezőjeként kezeli, és helyreállította a kapcsolatait Lengyelországgal.
Ukrajna mindezt kiemeli. Magyar engedélyezte az EU-csatlakozási tárgyalások hat csoportjából az első megnyitását, véget vetve Orbán automatikus akadályozásának, mielőtt a fennmaradó öt tárgyalást a kisebbségi jogok és a tagság gyorsasága miatt megakadályozta volna. A Brüsszellel való együttműködés révén 16,4 milliárd eurónyi befagyasztott uniós támogatás is elérhetővé vált.
Magyar olyan formában tér vissza Magyarország a nyugati fősodorba, amelyet a konzervatív szavazók felismerhetnek. Ez megfosztja a Fideszt attól az érveléstől, miszerint a demokratikus restaurációhoz Magyarországnak fel kell adnia minden olyan nemzeti álláspontot, amelyet az Orbán-korszak alatt alakított ki.
A következő szakaszt a közszolgáltatások fejlesztésében fogják mérni. Az Európai Bizottság az idei évre a GDP 6,2%-át kitevő költségvetési hiányt és mindössze 1,8%-os növekedést prognosztizál, ami kevés teret enged az azonnali nagylelkűségnek.
Szerkesztette: Patrick Łagódka 2026.08.17.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
(*Rendszerváltásról persze szó nincs, a rendszer ugyanaz maradt: a termelőeszközök magántulajdonán alapuló tőkés piacgazdaság, csak a "vulgáris demokrácia" (Marx), a kormányzás, annak bizonyos szabályai, politikai irányai változtak.
** No és annyira a „pluralista rendszerről” sincs, mivel a két másik parlamenti pártot és az „óellenzéket” erősen távoltartja a hatalom csúcsaitól – Balmix szerk.)
