Elkezdődtek a jövő évi minimálbér-tárgyalások. A munkaadói oldal szerint a minimális GDP-növekedés mellett nem lesz tartható a még korábban kialkudott 14 százalékos minimálbéremelés, míg a szakszervezetek szerint a célnak annak kellene lennie, hogy a minimálbér elérje a bruttó átlagkereset 50 százalékát.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban felidézte: a 2024-es megállapodás makrogazdasági adatokhoz kötötte a bérpályát, ez alapján a minimálbér 2025-ben 9, 2026-ban 13, 2027-ben pedig 14 százalékkal emelkedett volna, de már idén is csak 11 százalékos emelésre volt mód.

„Tehát a munkaadók, munkavállalók és a kormányzat is makrogazdasági számokhoz, adatokhoz, tényekhez kötötte ennek a megvalósulását. Úgy indul a bérmegállapodás, hogy megállapítja: az a célja, hogy a gazdasági növekedés eredményeiből a társadalom minél nagyobb része részesülhessen. Tehát az egész bérmegállapodás dinamikus gazdasági növekedésen és vállalati termelékenységjavuláson alapul. Ez a bérmegállapodás a 2025-ös évre 3,4 százalékos GDP-növekedést, 2026-ra 4,1 százalékosat, jövőre pedig 4,3 százalékosat vetített előre” – tette hozzá.

Perlusz László szerint ezekből semmi sem teljesült. Tavaly mindössze 0,3 százalékra nőtt a GDP Magyarországon, de idén sem fogja elérni a 2 százalékot.

„Ha a hormuzi válságot, az energiaválságot, a mezőgazdaságban a rendkívül aszályt is figyelembe vesszük, akkor ez inkább 1-1,5 százalék lesz idén, tehát a bérmegállapodás dinamikus gazdasági növekedési része nem teljesül. Ez teljesen más pálya, nem egy apró korrekció. Inflációban még jók vagyunk, hiszen a 3 százalék körüli inflációt teljesíteni fogjuk, sőt, véleményünk szerint jobb is lehet. Nagyon jó volna, ha ezt a bérmegállapodást igazán a valósághoz tudnánk igazítani. Ha tartósan túlfeszítjük a húrt, akkor az lesz a gazdaság válasza, hogy szűkül a gazdaság, a munkahelyek, nagyon sok vállalkozás nem fogja bírni a tempót, és bezár” – figyelmeztetett.

A munkavállalók

A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke emlékeztetett: az eredeti megállapodás fő célja az volt, hogy a minimálbér elérje a bruttó átlagkereset 50 százalékát.

„Tudjuk, hogy ehhez – főleg az idei év miatt is – a megállapodásban rögzített értéknél magasabb szintű minimálbér-emelésre lenne szükség. Viszont ha Magyarország tényleg komolyan gondolja azt, hogy az európai irányelvnek megfelelően növekedjenek a minimálbérek, illetve érjék el az abban foglalt értékeket, akkor további intenzív, jelentős növekedésre volna szükség” – fogalmazott az InfoRádióban Zlati Róbert. Szerinte így lehetne elérni, hogy Magyarország ne az Európai Unió sereghajtója legyen.

Reméli, hogy az új kormánynak megvannak erre a szándékai.

Szerinte nem szabad megfeledkezni a garantált bérminimumról sem, illetve a minimálbér felett keresők tömegéről. A Magyar Szakszervezeti Szövetség mindig kiállt amellett, hogy amíg nincs más rendszer Magyarországon, nincsenek ágazati megállapodások, ágazati bértarifák, addig fenn kell tartani, és megfelelő értéken tartani ezeket a bérszinteket.

Forrás: Piac és Profit