Távol a barátoktól: Magyarország új miniszterelnöke, Magyar Péter (balra) azt akarja, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök mondjon le. Sulyok ellenáll. AFP/KISBENEDEK ATTILA
Magyar Péter Tisza-pártjának elsöprő választási győzelme ellenére a rendszerszintű változás Magyarországon nehéz vállalkozásnak bizonyul. Új miniszterelnökként Magyar – mint köztudott – Sulyok Tamás köztársasági elnök, a legfőbb ügyész, valamint az Alkotmánybíróság és a médiaszabályozó hatóságok vezetőinek lemondását követelte május végéig.
Sulyok nemcsak hogy nem volt hajlandó lemondani, de még az Alkotmánybírósághoz és a Velencei Bizottsághoz, az Európa Tanács alkotmányos tanácsadó testületéhez is fellebbezett. Továbbá a svájci Weltwoche magazinnak adott interjújában Sulyok alkotmányellenesnek minősítette a kormány intézkedéseit. Mindez szöges ellentétben áll a 70 éves volt ügyvéd hallgatásával Orbán Viktor kormányának vitatott és kritizált lépéseivel kapcsolatban, mind belföldön, mind nemzetközi szinten. Az Orbán-rezsim tizenhat éve alatt Sulyok az Alkotmánybíróság 2016 és 2024 közötti elnökeként, majd a Fidesz többsége által megválasztott köztársasági elnökként következetesen Orbán hűséges verőlegényének bizonyult.
„Politikailag kinevezett”
Utódja, Polt Péter, az Alkotmánybíróság élén, nem vesztegette az időt, és azonnal továbbította Sulyok kérelmét feldolgozásra. Ez aligha meglepő, tekintve, hogy Polt maga is legfőbb ügyészként az Orbán-rezsim oszlopos tagja volt. Kétszer jelölték erre a kulcsfontosságú pozícióra; legutóbb kilenc évre (!), mielőtt Sulyok utódjává nevezték ki az Alkotmánybíróság elnökeként. Szép példája a régi mondásnak: Manus manum lavat – kéz kezet mos...
Az elnök hivatott megtestesíteni a nemzeti egységet és képviselni az országot külföldön. Független megfigyelők egyetértenek Bárándy Péter volt igazságügyminiszter véleményével: „Ezek a hivatalvezetők, akiket Péter Magyar megnevezett – élükön Sulyok Tamással –, valóban politikai kinevezéssel kerültek pozíciójukba, és eltávolításuk nem csupán joga, hanem kötelessége is az új kormánynak.”
Hazudtak a közvéleménynek
A hivatalban lévő személy jellemét tekintve aligha illik az államfő ideális képébe. A DK párt korábbi vezetője, Dobrev Klára nyilvánosan azzal vádolta meg, hogy kétes tranzakciók révén külföldi vásárlóknak kedvezett a magyar termőfölddel. Továbbá Sulyok hazudott a nyilvánosságnak apja múltjáról. A kommunista igazságszolgáltatás áldozataként jellemezte őt. A valóságban azonban apja egy kis náci párt antiszemita vezetője volt Magyarországon.
A Magyar miniszterelnök által bejelentett és jogtudósok által előkészített alkotmánymódosítások nem minősülnek „csendes államcsínynek”, ahogy azt a szélsőjobboldali Weltwoche szerkesztője, Roger Köppel állítja, hanem az egyetlen utat jelentik a jogállamiság és a liberális demokrácia helyreállításához. Tekintettel azonban a korábbi autoriter rezsim cimborái közötti mélyen gyökerező személyes kapcsolatokra, a demokratikus struktúrák helyreállításának folyamata tovább tart, mint azt egyes külföldi megfigyelők várták. (Paul Lendvai, 2026. június 15.)
Továbbiak ebben a témában
Magyarország kötéltáncával tér vissza a jogállamisághoz
Túl sok Habsburg-nosztalgia? A hatalomváltás Magyarországon új utakat nyit Közép-Európa számára
Forrás: https://www.derstandard.at/story/3000000327319/schwieriger-machtwechsel-in-ungarn 2026. június 16., 10:28
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
(A szerző álláspontja nem feltétlenül osztozik mindnyájunk nézeteivel - Balmix szerk.)
