Feszült a helyzet a svéd IKEA bútoráruház magyarországi egységeiben. Számos dolgozó hirdeti kitűzőkön, hogy készen állnak a sztrájkra, amennyiben az áruházlánc nem teljesíti béremelésre vonatkozó követeléseiket. Miután a szakszervezeti szervezettség március óta már a reprezentativitást jelentő 10 százalékos szervezettségi szint felett van, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) is szélesebb mozgástere van a nyomásgyakorlásra. Kiss Aliz Judittal, a szakszervezet alelnökével beszélgettünk a kialakult helyzetről.
Életképes a szakszervezet, lehet harcolni
Nagy felháborodást keltett a magyarországi IKEA dolgozói körében, hogy a cég év elején 0 százalékos béremelést ajánlott a dolgozóknak. Annak ellenére nem kívánták emelni a béreket, hogy a tavaly rekordévet zárt az áruházlánc.
„A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) szerint a nulla béremelés elfogadhatatlan, és a cél legalább az inflációt meghaladó növekedés. A növekvő tagság is jelzi: a munkavállalók egyre tudatosabban állnak ki az érdekeikért”
– fejtette ki a KASZ már márciusban, amikor arról is beszámolhattak, hogy a dolgozói elégedetlenség hatására a szervezettségi arány meghaladta a reprezentativitáshoz szükséges tíz százalékos dolgozói arányt, magyarán hogy a cégnél a dolgozók több mint tíz százaléka szakszervezeti tag.
Azt ugyanakkor már ekkor tudni lehetett, hogy a cég végül mégis emelni fog a béreken.
De ebben sem volt köszönet.
Az IKEA ugyanis mindössze 6 százalékos, differenciált béremelést ajánlott a dolgozóknak, azt is a szokásoshoz képest később. A dolgozók „úgy ítélik meg, hogy ez nem megfelelő emelés ahhoz, hogy a megélhetésüket biztosítani tudják megfelelő színvonalon.”
„A munkavállalók természetesen ennél magasabb béremelést szeretnének, legalább még egyszer 6%-ot, és ezt azt szeretnék, hogyha mindenki megkapná, tehát nem szeretnének differenciáltan emelni”
– nyilatkozta lapunknak Kiss Alíz Judit, az áruházlánc dolgozóit tömörítő KASZ alelnöke.
A szakszervezeti vezető azt is kifejtette, hogy noha számos dolgozó hirdeti, a vásárlók a munka letételét kilátásba helyező kitűzőkkel is szembesülhetnek a boltokban, hivatalosan még nincs sztrájkkészültség.
„[A sztrájkkészültségnek] megvannak a törvényi feltételei. Amit most tapasztalhatunk, az inkább a munkavállalói véleménynyilvánításnak egy formája, amivel fel szeretnénk hívni a munkáltató figyelmét arra, hogy hajlandóak még akár a sztrájkig is eljutni, amennyiben nem sikerül a tárgyalások folyamán dűlőre jutni, úgymond fehér asztal mellett. És pontosan azért teszik ezt a munkavállalók, mert nem elégedettek az eddigi munkabérükkel, illetve azzal, amit a cég eddig emelésként nekik biztosított.
Nemcsak a szakszervezeti tagokról van szól, ismereteink szerint egyre többen csatlakoznak a kitűző viselésében olyan munkatársak is, akik nem tartoznak a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete tagjai közé.”
Jelenleg mindhárom IKEA áruházban, valamint a raktárakban és a cég soroksári logisztikai központjában is csatlakoztak dolgozók a tiltakozáshoz,
míg a vevőszolgálati központ dolgozói egyelőre legalábbis nem – vagyis alapvetően a fizikai területen dolgozók fejezik ki elégedetlenségüket.
Sztrájkra talán nem kerül sor
A szakszervezet növekvő népszerűségének okaként a fizikai területen dolgozók körében Kiss az egyre mélyülő, bérekkel és a munkakörnyezettel kapcsolatos problémákat jelölte meg, megjegyezve, hogy egyébként már hosszabb ideje jelen vannak a bútoráruház-láncnál. Érdemes azt is hozzátenni, hogy az áruházban aktív szakszervezet működik, tehát a dolgozók autonóm módon is szervezkednek, tehát egymás meggyőzése alapján növekszik és cselekszik a helyi alapszervezet, míg a KASZ vezetése a cégvezetéssel folytatott tárgyalásban vesz részt alapvetően. A kiskereskedelemben egyébként hagyományosan nehéz szakszervezetet szervezni a területre, ugyanis a dolgozók gyakran cserélődnek, sokan nem maradnak hosszabb ideig egy-egy áruházban. A szakszervezeti vezető ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a dolgozói érdekképviselet „kemény magja” az ilyen területeken azon dolgozók, akik hosszabb távon is meg tudják vetni a lábukat egy-egy üzletben.
„Nálunk van lehetőség arra, hogyha valaki másik céghez megy, akkor továbbra is tag maradjon akár a másik cégnél, vagy egy úgymond külső területi alapszervezetnél, ami területileg, vagyis nem vállalathoz kötődően szerveződik. De a jogszabályok miatt, miszerint a reprezentativitás, ezáltal a csoportos érdekvédelem a helyi szervezetek taglétszámától, az adott munkahelyen elért szervezettségi aránytól függ, inkább azt szoktuk mi is előnyben részesíteni, hogyha magánál a munkáltatónál, nem pedig területi alapon van az egyes dolgozóknak tagsági viszonya”
– fejtette ki a fluktuációval összefüggő szakszervezeti nehézségekre adott egyik választ Kiss Alíz Judit.
Az IKEA-s helyzettel kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy noha a cégnél láttak már szakszervezetet és viszonylag konstruktívan állnak a tárgyalásokhoz, némi nehézséget jelent, hogy nincs magyarországi ügyvezetője, hanem a közép-kelet-európai központtal kell tárgyalniuk.
Az IKEA is válaszolt – bár sok konkrétumot nem tudhattunk meg tőlük.
„Az IKEA-nál a munkatársaink jólléte kiemelten fontos számunkra. Az ő elkötelezettségük teszi lehetővé, hogy nap mint nap kiszolgáljuk vásárlóinkat és sikeresen működtessük vállalatunkat. Jelenleg is nyílt és folyamatos párbeszédet folytatunk munkatársainkkal és szakszervezeti képviselőikkel. Teljes mértékben tiszteletben tartjuk és támogatjuk munkatársaink jogát a szakszervezeti tevékenységekben való részvételre, és továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy olyan munkahelyi környezetet biztosítsunk, ahol munkatársaink megbecsülve érzik magukat, támogatást kapnak és fejlődhetnek”
– írta lapunknak a cég sajtóképviselete.
„[A vállalat] hajlandó és leül tárgyalni, és alapvetően azt gondolom, hogy mindent meg lehet velük beszélni. Nyilván őket elsősorban az üzleti érdek és a profit érdekli, mint minden más vállalatot. Úgyhogy ez az ő motivációjuk, a miénk meg az, hogy a munkavállalóknak minél jobb béreket, lehetőségeket és körülményeket biztosítsunk, és ezt a kettőt kell valahol összehozni”
– fejtegette a KASZ alelnöke. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy tekintve hogy a kiskereskedelemben továbbra is munkaerőhiány van, nem tartja valószínűnek, hogy valóban a sztrájkig kellene eszkalálni a helyzetet. A munkát legutóbb 2017-ben, a Tescónál tették le a dolgozók, de a működést lassító nyomásgyakorlást rendszeresen alkalmaztak az elmúlt években kiskereskedelmi alkalmazottak, hogy kiharcoljanak egy dolgozók érdekeit szolgáló ajánlatot.
⚠️Ebben a hónapban is 1 millió forintot szeretnénk összegyűjteni.
💜És májusban még legalább 30 havi támogatót keresünk, leszel te az egyikük?
💚Köszönjük, ha beszállsz te is, hogy fenntarthatóbb legyen a Mérce!
