Nem épülhet meg a balatonvilágosi látképbe belerondító 105 lakásos lakópark, miután hosszú jogi huzavona után a kormányhivatal megszüntette a beruházás építési engedélyezési eljárását – adta hírül szerdán az Aligai Fürdőegyesület (AFE).
A helyi civilek évek óta küzdenek a balatonvilágosi, avagy aligai Balaton-part lebetonozása ellen. Három évvel ezelőtt mi is beszámoltunk róla, hogy a Pécsi Törvényszék visszavonta az aligai magaspart tetejére tervezett 5 darab, összesen 105 lakásos társasház építési engedélyét, miután az AFE megtámadta azt, mondván: nyilvánosságra kell hozni a páratlan természeti kincsnek számító 8 millió éves aligai löszfal megbontásával járó beruházás környezeti hatástanulmányát, hogy azt a helyi lakosság véleményezni tudja. A hivatalos dokumentum nyilvánosságra hozását korábban nemzetgazdasági érdekre hivatkozva tagadta meg a beruházó.
A beruházás látványterve. Forrás: Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer
Bár már ez is fontos győzelem volt, még nem jelentette a beruházás teljes elkaszálását. 2024-től még két éven át folytatódott az engedélyezési eljárás. Ez a folyamat ért véget május 19-én, kedden, amikor az építési hatóság végül magát az eljárást szüntette meg.
„Ez fontos jelzés: a helyi közösség véleményét, a településkép megőrzését, a tájképet, a kilátásvédelmet és a Balatonpart természeti értékeit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az utóbbi időben sokan emelték fel szavukat a túlzott beépítések ellen, és most már látszik a kitartó ellenállás pozitív eredménye!”
– kommentálta a döntést az Aligai Fürdőegyesület.
A beruházó cégnek ugyanakkor még így is van lehetősége jogi úton folytatni az ügyet. Hogy jut-e vele valamire, az viszont már az új kormányon és a civilek további küzdelmein is múlik.
Mint a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) beszámolt róla múlt heti közleményében, alkotmányjogi panaszt nyújtottak be balatoni érintettekkel közösen egy vízparti építkezéseket szabályozó kormányrendelet ellen. A beadvány szerint a tavaly ősszel elfogadott szabályozás egyes pontjai súlyos visszalépést jelentenek a környezet védelmében, és sértik az érintettek – valamint a jövő nemzedékek – egészséges környezethez való jogát.
A jogvédők szerint a(z) – elvileg a Balaton védelmében alkotott – kormányrendelet két alaptörvény-ellenes elemet tartalmaz. Egyrészt lehetővé teszi, hogy az állami főépítész széles mérlegelési jogkörrel, egyedi, kifejezetten a sérülékeny balatoni ökoszisztémát védő biztosítékok nélkül, akár felül is írhassa a helyi és országos szabályokat. Másrészt jelentősen csökkenti a zöldfelületek mértékét, több esetben növelve a Balaton körüli, beépíthető területek nagyságát:
több száz hektárnyi vízparti területen nőhet még tovább a burkolt felszín, ezáltal intenzívebbé válhat a beépítés.
A panaszt benyújtó Aligai Fürdőegyesület, valamint annak vezetője, Bukovszki András és egy alsóörsi kiskorú személy, valamint a TASZ szerint ezek a változások egy túlterhelt, sérülékeny ökológiai rendszer további terheléséhez vezethetnek, miközben az állam nem igazolta, hogy a beépítéseknek és a zöldfelületek elvesztésnek nem lesznek káros környezeti hatásai. A beadvány hangsúlyozza: a Balaton nem csupán gazdasági erőforrás, hanem összetett ökológiai rendszer, amelynek védelme szélesebb társadalmi érdek.
A TASZ épp az aligai környezetromboló „fejlesztést” említi a beruházók teljhatalmának és a közérdeket teljesen felülíró magáncélú ingatlanfejlesztések elrettentő példájaként.
A 47 hektáros aligai part „fejlesztését”, vagyis beépítését a NER-közeli Bayer Construct – melynek vezetője a Fideszre szavazásra szólította fel a vállalat dolgozóit április 12-e előtt – egyik cége, a Pro-Mot Hungária Kft. tűzte ki célul.
A Balaton-partra tervezett több ütemes beruházás ráadásul nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű státuszt kapott az Orbán-kormánytól, ennek azonban a civilek érvelése szerint feltétele, hogy a területen turisztikai fejlesztéseket hajtsanak végre (pl. strandfejlesztés), és ne magáncélra továbbértékesített lakásokat építsenek.
Érdemi turisztikai, valamint a helyieket szolgáló fejlesztés helyett azonban a hangsúlyt többek közt az 540 méter hosszú parti sétány luxusvillasorrá alakítására, a magasparti háromemeletes lakóházakra és a partoldal betondzsungellé változtatására helyezték. A kiemelt nemzetgazdasági beruházásként kezelt fejlesztések gyakorlata éppen azért különösen problematikus, mert személyre szabott egyedi beépítési szabályokra ad lehetőséget. Aligán például így növelték az épületek lehetséges magassága mellett a telkek beépíthetőségét is, valamint csökkentették a minimális zöldfelület arányt, és jelentősen korlátozták a közfunkciókat, miközben kedveztek a kormányközeli beruházóknak.
„A Balaton partja már ma is túlhasznált terület. Az új szabályozás további beépítéseket tesz lehetővé anélkül, hogy megfelelő garanciákat biztosítana a környezet védelmére. Ez nemcsak a jelenlegi lakosok, hanem a jövő generációk jogait is sérti”
– mondta Szabó Attila, a TASZ jogásza.
„Az Alkotmánybíróság döntése kulcsfontosságú lehet abban, hogy a jövőben milyen keretek között lehet a természeti erőforrásainkról dönteni.”
Fiala-Butora Erika, a panaszosokat képviselő ügyvéd szerint fontos tudatosítani, hogy az egészséges emberi életet megalapozó ökoszisztéma egy egységes rendszer, amelyben a természeti, társadalmi és gazdasági hatások egymásra hatnak: egy túlépítkezett terület negatívan befolyásolja a természeti környezetet, amely pedig rontja az ember egészséges élethez szükséges feltételeit. Ezért már a jogszabályalkotás során rendkívül fontos bevezetni egy rendszerszemléletet, tudatosítani, hogy a természetben minden mindennel összefügg, a negatív hatásokat pedig idejében fel kell ismerni és mérlegelni. A jelenlegi AB indítvány ennek a rendszerszemléletnek a hiányát támadja a konkrét jogszabályon keresztül.
A beadványozók azt kérik az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg a kifogásolt rendelkezéseket, és erősítse meg: a környezetvédelem és a társadalmi részvétel nem szorulhat háttérbe gazdasági érdekek mögött.
Mindeközben a Tisza-kormány is változást ígér: a kormánypárt három Balaton-környéki országgyűlési képviselőjével, Forsthoffer Ágnessel, Csatári Ernővel és dr. Balatincz Péterrel múlt héten szakértők ismertették a kormányrendelet problémáit és a benyújtott alkotmányjogi panaszt. Az esemény kapcsán Forsthoffer posztolt Facebook-oldalán: „Közösen fogjuk képviselni azt a közérdeket, hogy vízpartok magáncélú kisajátítása, luxus lakóparkok építése helyett mindenki használhassa a lehető legtöbb vízparti területet. A jelenlegi szabályozás ezt nem biztosítja, és nem veszi figyelembe a környezetvédelem és fenntarthatóság szempontjait. Képviselőtársaimmal megegyeztünk abban, hogy mielőbb lépéseket teszünk a Balaton-part további esztelen beépítésének megállítása érdekében” – írta az Országgyűlés házelnöke.
Neked mennyit ér a szabad sajtó? És az, hogy a valóban fontos, közös ügyeinkről szóljon?
Már 1000 forinttal is segíthetsz, hogy a Mérce megmaradjon és jobb legyen! Állj mellénk!
