2026. május 12-én zajlott le a Nemes Dániel által Konok Péter ellen, jó hírnév megsértése miatt indított polgári per elsőfokú tárgyalása a Budapest Környéki Törvényszéken. A pert Konok Péter történész, publicista nyerte, a felperes Nemes Dániel keresetét a bíró elutasította, a perköltségben elmarasztalta. Az ítélet nem jogerős. A Mérce a helyszínen követte végig a tárgyalást. Beszámoló.
Az izraeli-palesztin konfliktust közelről követők körében régóta felfokozott várakozás övezte a Nemes Dániel által indított pert. Nemes Dániel IT-vállalkozó a magyar közélet egyik legaktívabb Izrael-párti figurája, gyakran napi több Facebook-poszt keretében juttatja el olvasóinak a konfliktusról szóló izraeli narratívát. Miután Nemest 2025-ben a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége Radnóti Miklós Antirasszista díjjal tüntette ki, Konok Péter Facebook-posztban reagált a hírre.
„Radnóti Miklós Antirasszista Díjat kapott egy vérszomjas radikális cionista, aki – persze Magyarországról – a palesztinok kiirtását üdvözli, hazugságnak nevezi a gázai híreket, és úgy véli, hogy a palesztin gyerekeket is le kell bombázni, lévén úgyis terroristák lesznek, legfeljebb a csecsemőket adná ki nevelőszülőknek. Nemes Dánielben Radnóti Miklós elborzadva ismerhetne saját gyilkosaira” – fogalmazott 2025. március 27-én.
Nemes válaszként a jó hírnévhez és becsülethez való jogának megsértésére hivatkozva beperelte Konok Pétert, akitől sérelemdíjat és a perköltségek megtérítése mellett a bejegyzés bizonyos részeinek törlését követelte. A bírósági ügy sokak szerint segíthet tisztázni, hogy azoknak is joga van-e Magyarországon a szólásszabadsághoz, akik Izrael háborús bűneit, a gázai népirtás elkövetőit kritizálják.
A tárgyalás
A reggel kilenckor kezdődő tárgyalás az érintettek mellett közel húsz, zömében Konok Pétert támogató érdeklődő jelenlétével vette kezdetét. A bíróság meglehetősen szigorúan kezelte a megjelenteket, többeket – akik a Gondoskodó Forradalom hívására érkeztek, hogy jelenlétükkel fejezzék ki a szólás szabadsága melletti kiállásukat – a bíró kiküldött a teremből, amikor a felperes vagy az alperes egy-egy megszólalására reagáltak. A Konokot támogatók között ott volt a Global Sumud Flotilláról ismert Walter Richárd is.
Walter Richárd a tárgyalás napján. Fotó: Csillik Dávid / Mérce
Nemes Dániel és ügyvédje, dr. Pető Márk kezdetben vitatták, hogy a vállalkozó közszereplő lenne, ezért megítélésük szerint nincs magasabb tűrési kötelezettsége sem. A magyar jogrend nem rendelkezik arról egyértelműen, hogy ki minősül közszereplőnek, azt a bíróság minden esetben egyedileg mérlegeli. Konok Péter ügyvédje, dr. Schiffer András rámutatott, hogy a felperes saját döntéséből lépett a nyilvánosság elé, önként vállalt véleményformáló pozíciót egy közügyben, így közszereplőként kell a per folyamán kezelni.
A bíróság elfogadta az érvelést, és úgy döntött, megáll, hogy Nemes Dánielnek több és erősebb kritikát kell eltűrnie, mint egy nem-közszereplő személynek.
Nemesék Konok Facebook-posztjára hivatkozva a bíróság előtt azt is kifogásolták, hogy Konok szitokszóként használja a cionizmust, ezzel eltagadja a zsidó nép államisághoz való jogát. Válaszul a történész hangsúlyozta, hogy posztjában „véresszájú cionista” szerepel, a két jelzőt együtt kell értelmezni, vagyis kvázi radikális cionistaként állítja be Nemest.
Az Izrael-párti blogger sérelmezte, hogy Konok Péter mondatai, melyek szerint ő üdvözli a palesztinok kiirtását és helyesli a palesztin gyerekek lebombázását, lévén úgyis terroristák lesznek, komoly károkat okoztak neki, mert úgy érzi, elítélik ezért környezetében. Súlyosbító körülményként említette az alperes történészi végzettségét, mert szerinte így többen hitelt adnak szavának.
Konok még a per előtt összeállított és benyújtott a bíróságnak egy gyűjtést Nemes posztjaiból és kommentjeiből, melyek szerinte alátámasztják, hogy levonhatta az inkriminált következtetéseket. Talán az egyik legerősebb pont volt, hogy Nemes egy ízben azt írta: „persze, a felelősség nem kérdés. Az kérdés, hogy hol van a pont, amíg a gyerek ártatlan és ezért a halála veszteség, és mikortól oktatták eléggé a gyűlöletre és a terrorra ahhoz, hogy már ne lehessen ártatlan gyereknek tekinteni.”
Konok Péter szintén hivatkozott egy 2024. januári, Nemes által jegyzett posztra is, melyben a vállalkozó úgy fogalmaz: (a palesztin lakosság) „92,7% (mínusz a gyerekek, plusz a 12-18 éves fegyveres »gyerekek«) vagy terrorista, vagy aktív támogatója a terrornak, így még a jog szerint is, hát még az erkölcs alapján elvesztették civil státuszukat, és legitim katonai célpontok”.
Nemes Dániel azt is tagadta, hogy provokatívak lennének közösségi médiás bejegyzései, médiaszereplései. Állítása szerint ő csupán tényeket közöl, azzal a céllal, hogy a szisztematikus tényhamisító kampányok ellen harcoljon, melynek szerinte az alperes is része.
Konok válaszul kifejtette, hogy amennyiben Nemes Dániel a prezentált tényeket arra használja, hogy a gázai éhínséget tagadja, vagy relativizálja az Izrael által Gázában végzett pusztítás mértékét, állításai igenis provokatívak.
Schiffer András hosszabban értekezett arról, hogy Nemes rendszeresen illeti a vele egyet nem értőket „Hamász-simogató”, „terrorista támogató” vagy antiszemita jelzőkkel, ezért neki is tűrnie kell a hasonlóan erős, néhol akár túlzó jelzőket, véleményeket vele szemben. Emellett arra is felhívta a bíróság figyelmét, hogy a vita alapvetően közügyekről folyik, közszereplők között, így a vélemények megfogalmazásához elegendő az úgynevezett „vékony ténybeli alap” bizonyítása, mely akár már Nemes témaválasztásából levezethető. Nemes ügyvédei végezetül arra figyelmeztették a bírót, hogy védencük megnyilatkozásaiból népirtó szándéknak kell kibontakozni ahhoz, hogy Konok védekezése helytálló legyen, de a közíró által becsatolt dokumentumokból ilyen nem olvasható ki, így védhetetlen, hogy Konok szerint „Nemes Dánielben Radnóti Miklós elborzadva ismerhetne saját gyilkosaira”.
Az elsőfokú ítélet kihirdetése előtt Nemes Dániel panasszal élt, hogy a hallgatóság soraiban egy férfi Hezbollah-kitűzővel az ingén foglalt helyet a teremben, melyet a bíró levetetett az érintettel.
A perben eljáró bíró végül elutasította Nemes Dániel keresetét, és a perköltségek megtérítésére kötelezte a vállalkozót. Indoklásában a törvényszék kiemelte, hogy a kúria egy korábbi állásfoglalása egyértelműen nyilatkozik arról, hogy amennyiben egy állampolgár közügyekben nyilvánosan kifejti véleményét, akkor az ügyről szóló vitákban közszereplőnek minősül, így a per során sokat emlegetett magasabb tűrési kötelezettség is megáll. Továbbá a bíróság értelmezése szerint a közéleti vitákban elhangzó vélemények valóságtartalmát nem szó szerinti értelmükben kell az eljáró szervnek vizsgálnia, hanem azt, hogy az értékelhető-e közéleti véleményként, melyhez a vékony ténybeli alap adott.
Nemes Dániel, aki közszereplőként markáns és vitatott állításokat tesz, tehát köteles eltűrni, hogy vele szemben is „sarkos” kritikát fogalmazzanak meg.
„Mindenki eldöntheti, hogy Nemes Dánielt, Konok Pétert, ne adj’ isten Radnóti Miklóst olvas”
– zárta az ítélet indoklását az eljáró bíró. Az ítéletet hosszú tapssal üdvözölte a hallgatóság.
dr. Schiffer András (balra), Konok Péter (középen) és Nemes Dániel (jobbra) a tárgyalás napján. Fotó: Csillik Dávid / Mérce
Meglepően nagy érdeklődés övezte a pert
A pert megelőző napokban érezhető volt, hogy az online nyilvánosság bizonyos szeletei fokozott érdeklődéssel várják a pert. A sajtótermékek közül a Mérce számolt be róla először, de később több médium is hivatkozott portálunk cikkére.
A közösségi médiában zajló viták már-már 2025 nyarát, őszét idézték, amikor Izrael gázai háborúja hosszú heteken át tematizálta a magyar nyilvánosságot. A per körül érzékelhető élénkebb aktivitás arra utalhat, hogy az akkor tapasztalható indulatok továbbra is erősen forrnak mind az Izrael-párti, mind az Izrael-kritikus közegben.
Bár Nemes Dániel következetesen állította, hogy a per tárgya kizárólag jó hírnevének megsértése, az erős visszhang másról árulkodik. Konok Péter már a pert megelőzően is kiemelte, hogy a per üzenetértékű, valójában az izraeli lobbi kívánja elhallgattatni kritikusait. Korábbi cikkünkben a TASZ szakértője is arra figyelmeztetett, hogy ha elítélik Konokot, az sokakat eltántoríthat attól, hogy nyilvánosan kritikával illessék Izrael hadviselését.
Nem csupán Magyarországon igaz ez, nemzetközileg is számos példa mutatja, hogy az Izraelt bíráló, illetve népirtással vagy éheztetéssel vádoló megszólalókat szisztematikusan igyekeznek az antiszemitizmus vádjával hitelteleníteni vagy akár jogi eszközökkel is ellehetetleníteni.
Az ítélet miatt sokan fellélegezhettek, hogy a precedensértékű perben a bíróság nem korlátozta a szólásszabadságot az Izrael-kritika vagy az Izrael politikáját egyoldalúan támogató személyek kritikájának esetében. Nemes Dániel fellebbez, Konok Péter megkönnyebbült
A per után Nemes Dániel rögtön jelezte, hogy nem fogadja el az elsőfokú ítéletet, fellebbezni fog ellene. A Mérce rövid interjút is készített a vállalkozóval.
Konok Péter a tárgyalás után megkönnyebbülve nyilatkozott a Mércének. Kifejezte örömét, hogy bizonyos véleményeket nem lehet bíróságon elhallgattatni, és hozzátette, ő ezentúl is népirtásként fog hivatkozni Izrael gázai tevékenységére. Annak is örült, hogy sokan jelentek meg a bíróságon, hogy jelenlétükkel támogassák őt és a szólásszabadság ügyét.
Szerinte bár a bírósági ítélet aprócska győzelem volt, például nemzetközileg nem lesz hatása, de talán annak az előszele lehet, hogy itthon változik az izraeli-palesztin konfliktusról szóló közbeszéd.
Már az is némi elmozdulást jelezhet, hogy az egyértelműen palesztinpárti szimbólumokkal és rigmusokkal véleményüket kifejező hallgatóságot nem vegzálták a rendőrök.
Nemes Dániel és Konok Péter is beszámoltak a tárgyalásról Facebook-oldalukon.
Elgondolkodtatott a cikk? Voltak benne új informácók, érdekes meglátások? Segített abban, hogy kialakítsd saját véleményed? Ha igen, mennyit ér ez számodra?
A gondolkozásra, kritikára és közös cselekvésre ihlető újságíráshoz az olvasók összefogására is szükség van. Csatlakozz, hogy együtt teremthessünk értéket!
Már ezer forint is nagy segítség, és ha teheted, légy rendszeres támogató! Köszönjük!
