A 2023. október óta húzódó közel-keleti háború jelentős vitákat generált a magyarországi közbeszédben is. A nyilvánosság előtt zajló viták cikkek, nyílt levelek és közösségi médiás posztok tömegét vonták maguk után, és az első polgári per is elindult a témában. Nemes Dániel vállalkozó egy Facebook-poszt miatt perbe fogta Konok Péter közírót és történészt. Az érintetteket és a TASZ munkatársát kérdeztük a perről.
Az izraeli-palesztin konfliktust követők előtt feltehetően nem ismeretlen Nemes Dániel IT-vállalkozó személye. Nemes a magyar közélet egyik legaktívabb Izrael-párti figurája, gyakran napi több Facebook-poszt keretében juttatja el olvasóinak a konfliktusról szóló izraeli narratívát, és szidalmazza, gúnyolja azon médiumokat és megszólalókat, akik nem az általa elvárt módon szólalnak meg a témában.
Közösségi médiás tevékenysége mellett ő indított petíciót és szervezett tüntetést a Kneecap északír formáció 2025-ös Sziget Fesztiválon való fellépése ellen is. Fáradozásait végül jutalmazta a magyar kormány, és nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva kitiltották a rap-duót.
Nemes Dánielt 2025-ben a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége Radnóti Miklós Antirasszista díjjal tüntette ki. A hírre reagálva az izraeli-palesztin konfliktust gyakran kommentáló Konok Péter történész, publicista (a Mérce alkalmi szerzője) 2025. március 27-én reagált a Facebookon.
„Radnóti Miklós Antirasszista Díjat kapott egy vérszomjas radikális cionista, aki – persze Magyarországról – a palesztinok kiirtását üdvözli, hazugságnak nevezi a gázai híreket, és úgy véli, hogy a palesztin gyerekeket is le kell bombázni, lévén úgyis terroristák lesznek, legfeljebb a csecsemőket adná ki nevelőszülőknek. Nemes Dánielben Radnóti Miklós elborzadva ismerhetne saját gyilkosaira.”
Nemes válaszként jóhírnévhez és becsülethez való jogának megsértésére hivatkozva beperelte Konok Pétert, akitől sérelemdíjat és a perköltségek megtérítése mellett a bejegyzés bizonyos részeinek törlését követeli.
Hallgatni kellene Izrael népirtó háborújáról?
Ez az első alkalom, hogy a gázai háborút övező vitákban egy szereplő a jog eszközével kíván érvényt szerezni igazának. A pernek természetesen a jogi eljáráson messze túlmutat a jelentősége.
Konok Péter megkeresésünkre elmondta, szerinte Nemes Dániel valójában nem őt fogta perbe, hanem mindenkit, aki nem hajlandó hallgatni Izrael népirtó háborújáról és az általa okozott humanitárius katasztrófáról. Azért is érzi visszásnak, hogy Nemes perre vitte az ügyet, mert éppen ő az egyike azoknak, akik a leghangosabban tagadták a népirtást és a gázai éhínséget, például túlsúlyos gázai gyerekek fényképének közzétételével.
A kérdésre, hogy szerinte miért éppen őt perelte be Nemes, azt válaszolta, hogy talán mert mögötte nem áll egy szervezet sem, de erős hangja van. Szerinte Nemes vele akar példát statuálni és üzenni azoknak, akik nem hajlandóak csendben maradni. Határozottan jelezte azt is, hogy a per tudatában sem fogalmazna máshogy.
Konok szerint nagyon problémás, hogy a világ – és benne a magyar társadalom – valós időben nézi végig az izraeli népirtást, és mégis alultárgyalt a téma. Itthon már vannak pozitív tapasztalatai, szerinte sokat formálódott a magyar értelmiség hozzáállása, kevesebben támogatják feltétel nélkül Izraelt és ennek sokan hangot is adnak.
Kiemelte azt is, felháborítónak tartja, hogy az antiszemitizmus vádjával próbálják diszkreditálni és elhallgattatni az Izraelt kritizálókat, tudatosan egybemosva Izraelt a zsidósággal. Szerinte épphogy Izrael állam politikája antiszemita azzal, hogy zsidó embereket küld értelmetlenül tűzvonalba, és ezt az antiszemita politikát támogatja Nemes Dániel is. Elborzadva konstatálta, hogy Nemes és a hozzá hasonlóan gondolkodó megszólalók a népirtás, az éheztetés és egyéb háborús bűncselekmények tagadásával igyekeznek kiszolgálni az izraeli propagandát. Nemessel ellentétben neki viszont eszébe sem jutna elhallgattatni a másik oldalt.
Konok és ügyvédje, Schiffer András felkészültek arra, hogy a bíróság előtt védjék meg a közíró állításait. Minden támogatásnak örülnek, de a legfontosabb, hogy sokan írjanak az izraeli népirtásról, törjön át a hallgatás fala.
Nemes Dánielt is megkerestük, ő azonban csak úgy volt hajlandó nyilatkozni, ha teljes terjedelmében és változtatás nélkül közöljük válaszait, így abban állapodtunk meg, hogy egyetlen kérdést küldünk neki.
Mérce: „Miért gondolja indokoltnak, hogy jogi úton szerezzen elégtételt Konok Péterrel szemben a Facebook-posztja miatt? Miért szeretné bíróságon kikényszeríteni, hogy Konok Péter eltüntesse az Önről szóló bejegyzését?”
Nemes Dániel: „Örömteli, hogy két és fél évvel azután, hogy a Mérce FB-oldaláról eltérő véleményem és a cikkeket tényekkel cáfoló kommentjeim miatt letiltottak, a szólásszabadság kérdése mégis fontossá vált.
Azért indítottam pert, mert Konok olyasmiket adott a számba, amiket nemhogy soha nem mondtam, hanem azoknak éppen az ellenkezőjét hangoztatom. Erről persze Konoknak fogalma sem lehet, mert azelőtt tiltott le, hogy valaha is egymáshoz szóltunk volna. Már csak ezért sem volt mód arra, hogy úriemberek módjára megbeszéljük az ügyet. A pernek semmi köze a Konok és sztárügyvédje által idekeverni próbált szólásszabadsághoz. A valótlan tényállítások, rágalmak, öncélú gyalázkodás, amit százezrek, vagy – az ezres nagyságrendű megosztás miatt – milliók olvastak, komoly személyes károkat okoztak nekem, a jog pedig éppen arra való, hogy ettől megvédjen. Az álláspontommal lehet vitatkozni vagy azt elutasítani, a tényeimet meg lehet próbálni cáfolni, de nem lehet némi olvasottságért a másikat rágalmazva hazudni.”
Rossz hatással lehet a közbeszédre a per
Az ügyben megkerestünk Hegyi Szabolcsot, a TASZ Közéleti Részvételi Programjának szakértőjét is. Szerinte nem ritka, hogy közéleti szereplők nem a nyilvánosság, hanem az igazságszolgáltatás eszközeivel igyekeznek elhárítani az őket ért kritikákat, melyre a jog lehetőséget is ad.
Hegyi meglátása szerint Konok Péter bejegyzése nem lépte túl a szabad véleménynyilvánítás korlátait. Mind az antirasszista-díj, mind Nemes viszonya Izrael palesztin-politikájához közéleti kérdés, így Konok ezekre vonatkozó állításai közéleti véleménynek minősülnek, melyek nagyon erős alkotmányos védelmet élveznek. Emellett Nemes Dániel maga is közéleti szereplő, így magasabb tűrési kötelezettsége van, mint a nem-közszereplő személyeknek, és az őt ért kritikák is közéleti jellegűek, nem személyeskedők.
A bíróságnak is elsősorban azt kell vizsgálnia, hogy közéleti véleményként értékelhető-e Konok kritikája. Ha úgy ítéli meg, hogy nem személyeskedő, nem a kritizált fél megalázására irányul, illetve annak magasabb tűrési kötelezettsége van, akkor nem igazolható a vélemény korlátozása a TASZ munkatársa szerint.
A per kimenetelét illetően Hegyi Szabolcs arra figyelmeztet, hogy amennyiben Konok Pétert elítéli a bíróság, annak társadalmi következményei is lehetnek. Egyfelől a nyilvános bírálatot jogi eszközökkel szankcionáló ítéleteknek mindig van visszatartó, dermesztő „chilling effect” hatása, mely visszatarthatja a közéleti véleménynyilvánítástól azokat, akik megszólalnának akár az antirasszista-díj, akár az izraeli-palesztin konfliktus témájában. Másfelől arra ösztönözheti a közéleti véleményformálókat, hogy a véleménykülönbségeket ne a nyilvánosság fórumain, hanem az igazságszolgáltatás eszközeivel próbálják rendezni.
Sokan kiállnak Konok mellett
A perbe fogott történész maga hozta nyilvánosságra, hogy Nemes keresettel élt vele szemben. Konok szerint összesen két – két és fél millió forintnyi sérelemdíjat és perköltséget követel tőle Nemes Dániel, mellyel tönkretenné. A per május 12-én, kedden 9 órakor, a Budapest Környéki Törvényszéken veszi majd kezdetét, elsőfokú ítélet már aznap is születhet.
A Gondoskodó Forradalom El a kezekkel a szavainktól! címen szolidaritási eseményt hirdetett, és arra kéri követőit, hogy jelenlétükkel fejezzék ki kiállásukat a szólásszabadság mellett.
„Nem Konok Péterért kell itt kiállni, hanem magunkért, mindannyiunkért. Az alapvető humanizmusért, hogy bizonyos dolgokról ki lehessen mondani, hogy azok, amik: a népirtás népirtás, az apartheid apartheid, az imperializmus imperializmus, a gyilkosság, a kínzás, a földrablás és az éhínség gyilkosság, kínzás, földrablás és éhínség, és semmiféle vélt vagy akár valós önvédelem nevében nem lehet ilyeneket elkövetni.” -írják.
Nemzetközi trendek is megfigyelhetőek
Nem Magyarország az egyetlen, ahol a jogot felhasználva próbálják elhallgattatni, vagy legalábbis szabályozni az Izraelt kritikával illetőket. Franciaországban nemrég vonták vissza a Yadan-törvény néven elhíresült javaslatot, mely jelentősen tágította volna a terrorcselekmény elkövetésének nyilvános igazolása vagy mentegetésének tényállását – ami büntetendő Franciaországban – beemelve az implicit legitimációt vagy relativizálást.
Kritikusai szerint – akik 700.000 aláírást gyűjtöttek a tervezet ellen – a törvény a jog eszközeivel hallgattatta volna el Izrael kritikusait, ismét az antiszemitizmus elleni küzdelemre hivatkozva. A törvénytervezet kidolgozói azt ígérik, júniusban átdolgozva ugyan, de ismét benyújtják azt.
⚠️Ebben a hónapban is 1 millió forintot szeretnénk összegyűjteni.
💜És májusban még legalább 30 havi támogatót keresünk, leszel te az egyikük?
💚Köszönjük, ha beszállsz te is, hogy fenntarthatóbb legyen a Mérce!
