A liberalizmus végkifejlete Európa állandó kivételes állapotában c. cikkhez (Balmix, Dr Warwick Powell 2025-12-26  warwickpowell.substack)

https://balmix.hu/hu/kulfoldi-elemzesek/115861-https-warwickpowell-substack-com-p-liberalisms-denouement-in-europes-utm-source-share-utm-medium-android-shareimagevariant-overlay-r-2cxqch-triedredirect-true

1. A történelmi állapot tökéletesen igazolja a „dimitrovi” fasizmus-definíciót: „A finánctőke legreakciósabb, legsovinisztább és legimperialistább elemeinek nyílt terrorista diktatúrája.” A mai tőkerend nem fejlettebb a korábbinál: mindössze nyíltabb, átfogóbb. A finánctőke marxi elemzése most teljesedik ki igazán. Attól, hogy nem szurony, hanem bankszámla a fegyver (József Attila! … „jogállamban a pénz a fegyver” – Gyönyörűt láttam 1937. június) még vadul virul a gyarmatosítás, a rabszolgai viszonyrendszer soha nem volt ilyen méretű (és hol vagyunk még a kiteljesedéstől – bár a munkaidő ma már 168 óra/hét, és terjed a pelenka munkaruházattá kényszerítése is:  valamint lásd: Marx: "a munkás ... életidejét munkaidővé változtatják", MEM 23. A Tőke. p. 603); a kizsákmányolás nem korlátozódik a „munkaidőre”, hanem az élet egészét minden tekintetben (család! A marxi szabadidő mint olyan felszámolása!) markában tartja – ez a nyílt terrorista diktatúra, nem? 

De, az. De a hibás fogalmak eltakarják - erre valók.

Nem létezik látszatdemokrácia, (ahogy látszaterekció sem), csak a tőke apologetikájának eszköze ez a kifejezés. Nem lenne szabad az idézett cikket közreadni ? – elég ijesztő kijelentés a számomra, nem hiszek a társadalmi ápolónők és  kedvesnővérek szükségességében – ez a szocializmusunk történetének egyik súlyos árnya és tanulsága. Az ilyen kifejezések, hogy „látszatdemokrácia” nagyobb kárt okozhatnak, mint az olvasás tiltása, a virtuális könyvégetés. És mennyi ilyen van!

2. Carl Schmitt nem az ördög öregapja. Az, hogy Hitler felhasználta a nézeteit, attól még Hitler a fasiszta. Schmitt nem felkérésére írta tanulmányait, a hitleráj borzalmait nem lehet a nyakába varrni. És Gramscinak sem Orbán járt a fejében, amikor kifejtette nézeteit a társadalmi hegemóniáról. A történelmi helyzet analógiákat mutat (a kapitalizmus a cseretársadalmak mókuskereke, a hegeli körkörös világszellem), a fasizmus is a "dimitrovi" értelemben újul meg.  A Powell-cikk éppen e megújuló fasizmus napi gyakorlatát dimenzionálja.  Az egykori német totalitarizmus fejlődik világtotalizmussá. Ezt Marx világosan jelezte előre a világállam felvetésével. Ez csak tőkésállam lehet - a kommunizmusban nincs állam! A lenini naiv, az emberi jóságba (értékbe?) vetett fejlődéstörténet jelenleg hibernált állapotban van. Jó, ha.

**********                      

 3. Csak három gondolatot idézek a cikkből:

„Nem Carl Schmitt szuverén döntésének visszatérését látjuk klasszikus formájában, hanem valami megfoghatatlanabbat 2.  és sok szempontból sokkal rombolóbbat: egy állandó, el nem ismert kivételes állapotot, amelyet adminisztratív szalámiszeletelések révén hoztak létre.”

Ezt Magyarországon nem kell kommentálni. Fasizmus kimaxolva.

(…)

„A kérdés már nem egyszerűen az, hogy mit tesz Európa, hanem az, hogy hogyan gyakorolja a hatalmat; és miért ölti most ezt az adminisztratív, közvetett formát.”

(…)

Mi mást tenne? Az EU tőkerend. A gyenge tőkés országok védelmi mechanizmusa az erős tőkeállamokkal szemben. Az „adminisztratív” a totalitárius folyamat jelzője. (Nagyon érdekes és hasznos Galbraith: Egy kortárs emlékei című könyve. Európa, 1988. Finom disztinkciókat tesz lehetővé – a nemfasiszta "adminisztratív" államkapitalizmus leírásával.) Felismerhető belőle, hogy a liberalizmus a „piaci demokrácia” (a táguló világpiac állapotának) rendszere – amivel az az alapvető baj, hogy a piac minden, csak nem demokratikus. Amiből következik, hogy a rendszere sem lehet az. Ennyit a szociáldemokráciáról és a társadalmat kifosztó rendszerváltás hárommadaras ostoba, vagy sunyi nemzetmentőiről, és csatolt félkegyelmű, aljas, rendszeráruló „vöröseiről”.

A világpiac pedig a centralizáció révén folyamatosan szűkül. Ahogy Artner Annamária  a Marx 200-on kifejtette: a kapitalizmus válsága nem a termékek, hanem a tőkések túltermelése. Kertész joggal kapott Nobel-díjat a "természetesen " szóért. AA-nak járna a tőkések túltermeléséért. A fő feladat a kapitalizmus szabadság fogalmának lebontása.

„A kivételes intézkedések burjánzanak, de senki sem ismeri el nyíltan, hogy létezik kivétel. A szankciós rendszerek túlmutatnak a háborús logikán és a területi joghatóságon a szólásszabadságot biztonsági doktrínák szabályozzák, nem pedig a nyilv; a politikai pártokról nem program vagy politika, hanem egzisztenciális kockázat szempontjából beszélnek; nem pedig az általános vita bármiféle értelme alapján. Mégis, minden a törvényesség, a normák és az értékek zászlaja alatt zajlik.”

A jog megszüntetéssel egyenértékű átalakítása nyilvánvaló. Szigeti Péter: Világrendszernézőben című könyvének VI. fejezete (A jog a globalizáció szolgálatában: a dereguláció mítosza és tartalma. (Napvilág Bp., 2005. p 159-193 írja le. Márpedig társadalom jog (írott erkölcs) nélkül nem létezhet. Ezért döntő a jogalkotás folyamata. 

Nekem releváns volt Antalffy György: Állam és alkotmány az athéni demokráciában című könyvének VI. fejezete: 'A graphé paranomón" intézménye. A graphé paranomón intézménye azt a célt szolgálta,  hogy a törvényjavaslatokat a néphatározatokat, ... amelyek alkotmányellenesek voltak, vagy valamely  még érvényben levő törvénybe ütköztek, vagy nem az előírt módon jöttek létre, bárki is megtámadhassa... Az ...(ezekkel ellentétben) születetteket megsemmisítették, a javaslattevőt kisebb nagyobb pénzbüntetésre, sőt súlyosabb esetben halálra ítélték." ,

Nohiszen... nem, hogy az Andrássy út, de a Felcsútig  kivezetett Via Appia is rövid lenne. Talpuk alatt fütyülne a szél.

„Feltételes jogok”. Ez mindent magában foglal. Az emberi jogok urnája.

Barbárság.

*****        

Pedig kellene még idéznem.

Miért is ne lenne szabad erre minél több ember figyelmét felhívni?