Az Ukrajnának nyújtott fegyversegélyek kapcsán az Európai Uniónak egy ideje szokatlan problémája van: a pénz rendelkezésre áll, hogy a tagállamok kiadásainak megtérítsék, az engedély megvan. Tavaly óta összesen 1,6 milliárd euró áll rendelkezésre, idéntől pedig további ötmilliárd euróval bővül a keret. Magyarország azonban megakadályozza a kifizetést - újabb és újabb, gyatra indokokkal. Az uniós külügyminiszterek négy héttel ezelőtti találkozóján ez kollektív dühkitöréshez vezetett. A zárt ajtók mögött nagy hangvihar volt. Még az is felmerült, hogy szavazni fognak a magyar tanácsi elnökség elhalasztásáról.

Amikor a miniszterek hétfőn Luxemburgban újra összeültek, Budapest még mindig ragaszkodott a vétójához. Diplomaták annak a várakozásuknak adtak hangot, hogy a kormányfők a hét végi Európai Tanács ülésén Orbán Viktort a gatyába rázzák. Az optimisták abban reménykednek, hogy Orbán akkor beadja a derekát, hogy ne vessen újabb árnyékot a július 1-jén kezdődő minisztertanácsi elnökségre. Kormánya nemrégiben beleegyezett a Kijevvel folytatandó csatlakozási tárgyalásokra vonatkozó tárgyalási mandátumba is. Az első kormányközi konferenciára - a csatlakozási folyamat tényleges megnyitására - így kedden kerülhet sor Luxemburgban.

Hétfőn a miniszterek legalább megtalálták a módját annak, hogy a blokkolt 6,6 milliárd euró mellett 1,4 milliárd eurót is felszabadítsanak fegyversegélyre. A pénz a Belgiumban "immobilizált" orosz állami vagyonon felhalmozódott kamatokból származik. Magyarország blokkolni akarta ezt az összeget is, de a tagállamok ravasz módon megtalálták a kijátszás módját. Egy május közepi határozatra hivatkoztak: úgy döntöttek, hogy a kamatbevétel kilencven százalékát fegyversegélyre fordítják, tíz százalék pedig egy Kijevnek szánt makroszintű pénzügyi támogatást tartalmazó kasszába folyik. Ez a speciális konstrukció tette lehetővé, hogy Magyarország akkor tartózkodjon.

A külügyminiszterek jóváhagyták a 14. szankciócsomagot Oroszország ellen

Most azzal érvelnek, hogy a pénz konkrét felhasználása csak végrehajtási döntés - amelyben Magyarország a korábbi tartózkodása miatt nem vesz részt. Ez jogilag szofisztikált. Négy héttel ezelőtt még az EU külügyi főképviselője, Josep Borrell is ragaszkodott az egyhangúsághoz. Miután azonban Budapest nem engedett, a jogászok előálltak ezzel a B-tervvel. Múlt pénteken Magyarország ellenezte ezt a Tanács egyik bizottságában. Luxemburgban viszont Szijjártó Péter külügyminiszter már nem tanúsított ellenállást.

A pénzt most új fegyverekre fogják költeni, amelyekre Ukrajnának sürgősen szüksége van. A felét tüzérségi rendszerek és lövedékek beszerzésére fordítják, többek között a cseh lőszerkezdeményezéssel. Egynegyedét légvédelmi rendszerekre és elfogó rakétákra költik, Németország, Franciaország és Észtország partnereként. További negyedét egyéb felszerelésekre költik, amelyeket közvetlenül az ukrán védelmi minisztériumtól lehet megvásárolni.

Szintén hétfőn a külügyminiszterek jóváhagyták az Oroszország elleni 14. szankciócsomagot, miután nagyköveteik a múlt héten megállapodtak róla. Magyarország biztosította, hogy egy új paksi atomerőmű építését mentesítsék a szankciók alól az egész csomagban. A két reaktorblokkot az orosz állami Roszatom szállítja majd.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ A TÉMÁRÓL

Németországnak is sikerült keresztülvinnie egy enyhítést, bár ez minden tagállamra vonatkozik. A harmadik országokban leányvállalatokkal rendelkező vállalatoknak eleinte csak azt kell majd elemezniük, hogy milyen kockázatot jelent, ha tiltott alkatrészeket szállítanak Oroszországba. Egy uniós tisztviselő ezt azzal magyarázta, hogy meg akarják várni, hogy ez visszaszorítja-e a kijátszási bűncselekményeket. Ha nem, akkor szorítani fognak a csavarokon, és javaslatot tesznek az úgynevezett Oroszország-ellenes záradék kiterjesztésére a leányvállalatokra. Ezt azonban csak akkor lehetne érvényesíteni, ha az anyavállalatok gyakorolnák felettük a szükséges ellenőrzést.

Az új csomaggal az EU tranzakciós tilalmat rendelt el az úgynevezett árnyékflotta 27 olyan hajójára, amelyek tulajdonosai ismeretlenek. Ezek a hajók bizonyíthatóan megsértették az uniós szankciókat. Emellett 33 másik nemzetközi vállalatot is feketelistára tettek, mert tiltott, háborúval kapcsolatos árukat szállítottak Oroszországnak. Ezek közül 19 Kínából, kilenc Törökországból, kettő Kirgizisztánból, valamint egy-egy Indiából, Kazahsztánból és az Egyesült Arab Emírségekből származik.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

Forrás: https://www.faz.net/aktuell/politik/ausland/eu-waffenhilfe-fuer-ukraine-ein-trick-gegen-ungarns-veto-19811028.html 2024.06.24.

(Méghogy kormányunk blokkolja a fegyversegélyeket, méghogy békeharcos... Méghogy az EU a polgàrai békés jólétére, s a konfliktusok demokratikus megoldására törekedne .. – Balmix szerk.)