Megállapításai csatlakoznak az Al-Haq, az Addameer palesztin emberi jogi szervezetek, az izraeli B'Tselem, valamint a Human Rights Watch és az Amnesty International nemzetközi szervezetek megállapításaihoz. Sajnos ez a reflektorfény nem vetett véget a palesztinok által tapasztalt folyamatos elnyomásnak és megkülönböztetésnek, sem a földjük könyörtelen gyarmatosításának. Az izraeli parlament továbbra is diszkriminatív törvényeket fogad el anélkül, hogy a legcsekélyebb figyelmet fordítana arra, hogy ezek durván megsértik az emberi jogokat. Ilyen például az új "állampolgársági törvény".
2022. március 10-én a Knesszet elfogadta az "állampolgársági törvényt", amely megtiltja az izraeli araboknak a családegyesítést, és így házastársaiknak, hogy állandó tartózkodási engedélyt kapjanak Izraelben.* Az intézkedés már 2003 óta érvényben volt ideiglenes biztonsági rendelet formájában, amelyet azóta évente megújítottak. A megújítást 2021 júliusában az új kormánykoalícióhoz tartozó baloldali Meretz párt és az iszlamista Raam párt ellenállása miatt nem fogadták el. A törvény elfogadásához Ayelet Shaked belügyminiszternek ezért meg kellett győznie a Likudot és a Vallásos Cionista Pártot, hogy a kormánykoalíció egy részével együtt szavazzon. Könnyen sikerült neki.
A második intifáda idején elfogadott törvény célja állítólag az volt, hogy csökkentse az öngyilkos merényletek számát az Izraelben tartózkodni jogosult palesztinok számának csökkentése révén. De mindenekelőtt egy másik ok motiválja az izraeli jobboldali pártokat, hogy a belügyminiszter kérése mögé álljanak, ahogy azt Jair Lapid külügyminiszter nem sokkal a 2021. júliusi szavazás előtt kifejtette: "Nincs értelme kitérni a törvény lényege elől. Ez az egyik olyan eszköz, amely rendelkezésünkre áll annak garantálására, hogy Izrael, amely a zsidó nép nemzetállama, zsidó többségű ország maradjon. A célunk az, hogy zsidó többségű legyen". Shaked miniszter 2021 júliusától elrendelte, hogy a törvény maradjon érvényben, bár nem újították meg.
A 13 200, izraeli házastárssal házasodott palesztin számára a törvény megszavazása a végső csapást jelenti a 2021 júliusára vonatkozó hamis reményeket követően. Számukra a családegyesítés lehetőségének hiánya nagyon bizonytalan helyzetet jelent: a "tartózkodási engedélyeket" folyamatosan meg kell újítani, tilos bankszámlát birtokolni, és nagyon kevés dokumentum köti őket a gyermekeikhez. Számukra és gyermekeik számára a jövő egyet jelent a bizonytalansággal.
AZ APARTHEID TÖRVÉNYEK ARZENÁLJA
A törvény elfogadása után a belügyminiszter diadalmasan tweetelt: "Zsidó és demokratikus állam 1 - Állam minden állampolgárának 0". A miniszter tehát hangosan hirdeti az apartheid politikát, amely szisztematikusan előnyben részesíti a zsidó lakosságot a palesztinokkal szemben.
Ez a törvény megerősíti azt a jogalkotási arzenált, amely szisztematikusan diszkriminálja az izraeli lakosság 20%-át kitevő izraeli palesztinokat. 2018-ban az "Alaptörvény: Izrael, mint a zsidó nép nemzetállama" rögzítette a zsidó állampolgárok kiváltságos státuszát Izraelben, Izrael palesztin állampolgárainak kárára. Ez az alaptörvény, amely Izraelben alkotmányos státuszú, megerősíti, hogy Izrael etnikai-vallási identitása kizárólag zsidó.** Azt is előírja, hogy az egyetlen hivatalos nyelv a héber, az arabot "különleges státuszba" helyezi. 2019 decemberében az ENSZ faji megkülönböztetés felszámolásával foglalkozó bizottsága aggodalmát fejezte ki a "nem zsidókra gyakorolt (ezen alaptörvény) diszkriminatív hatása" miatt Izraelben. Ez az alaptörvény az Izrael által a palesztinokra kényszerített apartheidrendszer egy újabb egyértelmű elemét jelenti.
LYNK KÜLÖNELŐADÓ EGYÉRTELMŰ ÉRTÉKELÉSE
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 49. ülésszakán Michael Lynk, az ENSZ különleges jelentéstevője bemutatta megbízatásának lejárta előtti utolsó jelentését, amelyben elemzi az apartheid bűntettének Izrael általi elkövetését. Mivel megbízatása kizárólag a megszállt palesztin területeken kialakult helyzettel foglalkozik, a jelentésben csak az apartheid bűncselekményének ciszjordániai és gázai helyzetét elemzi, ugyanakkor a már létező jelentésekkel összhangban elismeri, hogy nehéz elképzelni a demokráciát a zöld vonal egyik oldalán, amikor a másik oldalon apartheidet alkalmaznak.
Elemzése az apartheid bűntettének három alkotóelemére összpontosít, azaz a szisztematikus elnyomás és uralom intézményesített rendszerére, amelyet azzal a szándékkal hoztak létre, hogy fenntartják az egyik faji csoport uralmát egy másik faji csoport felett, és amely magában foglalja az e rendszer szerves részeként elkövetett embertelen cselekmények meglétét. A következtetés egyértelmű: "a megszállt palesztin területen jól bevált politikai szabályrendszer, amely az egyik faji-nemzetiségi-etnikai csoportot jelentős jogokkal, előnyökkel és kiváltságokkal ruházza fel, miközben egy másik csoportot szándékosan arra kényszerít, hogy falak, ellenőrzőpontok mögött és állandó katonai rendszerben éljen "jogok, egyenlőség, méltóság és szabadság nélkül" (sic), megfelel az apartheid létezésének megállapítására szolgáló, uralkodó bizonyítási szabványnak".
NEM FELEDKEZVE MEG A MEGSZÁLLÁS GYARMATI JELLEGÉRŐL.
A palesztinok örülnek apartheid valóságuk egyre szélesebb körű elismerésének, de ez mégis keserű szájízt hagy a szájukban. A legújabb izraeli és nemzetközi jelentések ugyanis gyakran figyelmen kívül hagyják azokat az elemzéseket, amelyeket maguk a palesztin szervezetek készítettek az évek során. Ahogy Shawan Jabarin, az Al Haq palesztin emberi jogi szervezet igazgatója a Michael Lynk jelentésének megjelenése alkalmából 2022. március 22-én Genfben (és online) szervezett eseményen megerősítette: "A telepes kolonializmus az apartheid egyik alapvető oka". Ez a mondat összefoglalja az apartheid palesztin értelmezését. A legújabb jelentések az izraeli apartheid-rezsimet alapvetően a diszkrimináció, az elnyomás és a jogegyenlőség kérdéseként írják le. A palesztinok számára azonban ez inkább egy alapvetően gyarmati államideológia eredménye.
A fent említett, a zsidó nemzetállamról szóló izraeli törvény egyértelműen kimondja ezt: "a nemzeti önrendelkezési jog gyakorlása Izrael Államban egyedülállóan a zsidó nép számára", és "az állam a zsidó települések fejlesztését nemzeti értéknek tekinti". A palesztin nép önrendelkezési jogának tagadása az izraeli apartheid középpontjában áll. A palesztin népre kényszerített apartheid a palesztin föld gyarmatosításának és annektálásának logikus következménye, nem pedig fordítva.
MIT TEHET BELGIUM (az «államok») ÉS AZ EU?
Az államoknak ügyelniük kell arra, hogy megvédjék azon nemzetközi szervek munkáját, amelyek a valószínűl apartheid bűncselekményének izraeli létezését vizsgálják. Először is a Nemzetközi Büntetőbíróságét, amely (már) 2021 márciusában vizsgálatot indított a palesztinai helyzetet illetően. De az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által 2021 májusában felállított független vizsgálóbizottságé is, amelynek megbízatása a megszállt palesztin területekre és magára Izraelre is kiterjed. Ennek a vizsgálóbizottságnak az a feladata, hogy megvizsgálja "a visszatérő feszültségek, az instabilitás és az elhúzódó konfliktusok mögöttes okait, beleértve a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási identitáson alapuló szisztematikus megkülönböztetést és elnyomást". Emellett újra létre kell hozni az ENSZ apartheid elleni különleges bizottságát, amely nagyon fontos szerepet játszott a dél-afrikai apartheid rendszer megbuktatásában.
Továbbá az apartheid gyökereinek kezelése egyben a gyarmatosítás elleni küzdelmet is jelenti. Miközben az Európai Unió differenciálási politikát alakított ki, amelynek célja, hogy az Izraellel fenntartott kapcsolataiban különbséget tegyen Izrael területe és a kolóniák között, továbbra is fenntartja a kereskedelmi kapcsolatokat ugyanezekkel a kolóniákkal. Az Európai Uniónak és Belgiumnak ezért azonnal meg kell tiltania minden kereskedelmi kapcsolatot az izraeli telepekkel, ahogyan azt a február 21-én indított európai polgári kezdeményezés is követeli.
Ahogy Nada Awad, a Kairói Emberi Jogi Tanulmányok Intézetének munkatársa a március 22-i rendezvény zárásakor rámutatott, az utóbbi időben egyre több bizonyíték van mind az apartheid rendszer létezésére, mind pedig arra, hogy az Izraelben és Palesztinában kialakult helyzet gyökeres okait meg kell oldani. Eljött az ideje, hogy Izraelt felelősségre vonják.
Forrás. https://www.cncd.be/L-apartheid-israelien-en-toute?lang=fr
(*Még e törvény elfogadása előtt, amely teljes politikai és nemzeti jogokat csak a zsidó lakosságnak biztosít, Izraelnek már több mint ötven olyan törvényi rendelkezése volt, amely csak a nem zsidó állampolgárokat diszkriminálta
**Minden demokrácia alapja az lenne, hogy az ország minden lakosa azonos politikai, gazdasági és szociális jogokat élvezzen, függetlenül etnikai hovatartozásától, vallásától vagy politikai véleményétől. Ahmad Tibi, a Knesszet alelnöke pedig 2018-ban a Le Monde-nak: "Izrael a zsidóknak demokrácia.."- Balmix szerk.)
