Nyomtatás

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a davosi Világgazdasági Fórumon. Kép: Jolanda Flubacher / CC BY-NC-SA 2.0 Deed

Ahogy a mondás tartja: a korsó addig jár a kútra, amíg el nem törik. Ez a bölcsesség hamarosan igaznak bizonyulhat a korrupcióval vádolt izraeli miniszterelnök és politikus esetében. Mindenesetre nem hagyja ki az alkalmat, hogy még leghűségesebb szövetségeseit is egyre inkább szembefordítsa magával.

Ütésváltás Netanjahu és Biden között

Tegnap Netanjahu ütéseket váltott Joe Biden amerikai elnökkel. Az előzmények: Netanjahu csütörtökön egy televíziós sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Izrael a háború után teljes ellenőrzést és szuverenitást gyakorol a "Jordántól nyugatra" fekvő összes terület felett.

"30 éve nagyon következetes vagyok. Ez a konfliktus nem a palesztin állam hiányáról, hanem a zsidó állam létezéséről szól" - mondta Netanjahu, aki többször is azzal dicsekedett, hogy megakadályozza a nemzetközileg követelt kétállami megoldást. Bár ez ütközik a "szuverenitás elvével", Netanjahu szerint ez nem számít.

Biden aztán pénteken felvette a telefont, és közel egy hónapos rádiócsend után először hívta fel izraeli kollégáját. A Fehér Ház utólag közölte, hogy a beszélgetés megerősítette Bident abban a hitében, hogy egy független palesztin állam egy Netanjahu-kormány alatt is lehetséges.

Netanjahu halottnak nyilvánította a kétállami megoldást

Eddig minden rendben. De Netanjahu nem állt meg ezzel a diplomáciai tisztázással. Tovább ment.

Netanjahu szóvivője tegnap kifejtette, hogy az izraeli kormányfő egy telefonbeszélgetésben világossá tette az amerikai elnöknek, hogy országa biztonsági szükségletei nem hagynak teret egy szuverén palesztin államnak. Ezzel a nyílt színpadon alázta meg Bident.

És mindezt egy olyan időszakban, amikor Izrael gázai háborúját egyre több kritika éri, többek között Dél-Afrika népirtás miatt vádat emelt a Nemzetközi Bíróságon, és az amerikai kormányra egyre nagyobb nyomás nehezedik, többek között az Egyesült Államokban is, amiért továbbra is korlátlanul támogatja Izraelt, masszív fegyverszállítások és vétók formájában az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amelyek blokkolják a nemzetközi közösség túlnyomó többsége által követelt tűzszünetet.

Olvassa el még:

A globális dél egyre inkább szembeszáll a nyugati képmutatással - és ez így van rendjén

Telepolishttps://www.telepolis.de/features/Der-Globale-Sueden-stellt-sich-zunehmend-gegen-westliche-Heuchelei-zu-Recht-9603832.html

Tiltakozás a washingtoni Fehér Ház előtt, és követelve, hogy vessen véget az izraeli megszállásnak a gázai övezetben. Kép: Ted Eytan / CC BY-SA 2.0 Deed

Irán és a huthi támadások: Az USA és az EU által gerjesztett tökéletes vihar

Telepolishttps://www.telepolis.de/features/Iran-und-Huthi-Angriffe-Der-perfekte-Sturm-den-USA-und-EU-antreiben-9598743.html

A USS Curtis Wilbur irányított rakétás romboló egy RIM-66 Standard rakétát lő ki gyakorlat közben. Kép: Kristopher G. Horton, U.S. Haditengerészet / Public Domain

Ez nem a megfelelő hely annak elmagyarázására, hogy az USA, az európaiakhoz hasonlóan, nyilvánosan propagálja a kétállami megoldást, de évtizedek óta nemhogy nem tesz semmit annak megvalósítása érdekében, hanem aktívan támogatja Izrael erőfeszítéseit annak megakadályozására. Az ENSZ vétói és az USA pártoskodása a palesztin állammal kapcsolatos kétoldalú tárgyalásokon jól dokumentált.

A fügefalevél

De amit Netanjahu most izraeli kormányfőként tesz, az egy veszélyes lépéssel tovább megy: Elhúzza a nyugati értékközösség fügefalevelét a palesztinok felé, a saját állam ígéretét.

Mert az egy dolog, hogy a palesztin államot elhalasztják, folyamatosan halogatják, és kijelentik, hogy még nem jött el az ideje. Más dolog megtagadni a palesztinoktól a nemzetközileg elismert nemzeti önrendelkezési jogukat.

Ezért a felháborodás az USA-ban és Európában a "megaláztatás" miatt. A brit ellenzék úgynevezett árnyékkülügyminisztere, David Lammy "erkölcsileg" és "gyakorlatilag" bírálta, hogy Netanjahu nyilvánosan elutasította a palesztin államot. A brit kormány szóvivője "kiábrándítónak" nevezte ezeket a megjegyzéseket.

Az Egyesült Államokban Bernie Sanders szenátor Vermont államból azt követelte a Biden-kormánytól, hogy állítsa le a Gázai övezetben folyó háborúhoz nyújtott katonai támogatást, miután Netanjahu világossá tette az izraeli kormány álláspontját.

„Ha Netanjahu folytatja a katonai dominancia útját, azt egyedül kell megtennie. Az Egyesült Államok nem válhat cinkossá.”

Biden és Netanjahu, mint űzöttek

Biden és Netanjahu egyre inkább űzött emberként viselkedik.. A gázai háború több fronton is az amerikai kormány arcába robbant.

A tűzszüneti blokád azzal fenyeget, hogy a demokratákat fontos választóktól fosztja meg a novemberi elnökválasztás szempontjából, a huthik belerángatják az USA-t egy nyeretlen konfrontációba a Vörös-tengeren, és az egész régiót az a veszély fenyegeti, hogy súlyos háborúba csúszik.

Eközben magas rangú amerikai tisztviselőkkel szemben az amerikai bíróságok vádat emelnek Izrael népirtásban való segítségnyújtása miatt.

A washingtoni kormány azonban úgy tűnik, hogy a Gázai övezetben tapasztalható pusztítás és a sok kockázat ellenére még mindig úgy véli, hogy nem tanácsos az irányváltás. A kérdés az, hogy meddig tudják fenntartani ezt a nézetet.

Növekszik a Netanjahura nehezedő nyomás

Netanjahu viszont arra spekulál, hogy a háború és az eszkaláció folytatása megvédi őt. Nemcsak a korrupciós vádaktól, hanem az országban növekvő frusztrációs hullámtól is. Egyre hangosabbak a hangok, amelyek a Hamász október 7-i támadására adott válaszlépések tisztázását, valamint a fegyveres erők és a titkosszolgálatok kudarcának feltárását követelik.

Szerdán Jair Lapid izraeli ellenzéki vezető bizalmatlansági indítványt nyújtott be a szélsőjobboldali Netanjahu-kormány ellen, amiért az nem biztosította a Gázában még mindig palesztin fegyveresek által fogva tartott 136 izraeli és más túsz szabadon bocsátását.

"Ez a kormány nem létezhet tovább" - áll a Lapid vezette Jesh Atid párt közleményében. "Kudarca emberi életekbe és az ország jövőjébe kerül".

Tegnap ismét ezrek tüntettek Tel-Avivban. A háború azonnali befejezését és a Hamász terrorszervezet által a Gázai övezetben fogva tartott túszok hazatérését követelik.

Tűzszünetet követeltek Egy tüntető Jeruzsálemben egy plakátot tartott a magasba, amelyen ez állt: "Anyák kiáltása: nem fogjuk feláldozni gyermekeinket a háborúban, hogy megmentsük a jobboldalt".

Még Netanjahu háborús kabinetjében is nő az elégedetlenség a vezetésével szemben. Gadi Eisenkot, az izraeli hadsereg korábbi vezetője a héten azt mondta, hogy a Hamász feletti "teljes győzelem" valószínűtlen, és csak egy tűzszüneti megállapodás hozhatja haza a túszokat. Arra a kérdésre, hogy Netanjahu politikai okokból nem akarja-e meghosszabbítani a háborút, szünetet tartott, mielőtt azt válaszolta: "Remélem, nem".

A legtöbb felmérés szerint a jelenlegi izraeli kormány elveszítené a hatalmat az ellenzéki koalícióval szemben. Egy január eleji felmérés szerint az izraelieknek csupán 15 százaléka szeretné, ha Netanjahu a gázai háború után is hivatalban maradna.

Benny Gantz miniszter sajtótájékoztatóra érkezik a védelmi minisztériumba Tel-Avivba, 2023. december 16-án. (Noam Revkin Fenton/Flash90)

Reális végjáték nélkül

Miközben a gázai izraeli háború folytatódik, és eddig mintegy 25 ezer ottani lakost ölt meg, többségükben gyerekeket és nőket, a Netanjahu-Biden szövetség abba a végzetes hitbe kapaszkodik, hogy a megoldás, a megnyugvás idővel eljön.

Tévhit, reális "végjáték" nélkül. Mert a Hamász és amit képvisel, nem fog eltűnni, akárhány katonai csapást is indítanak.

Mindeközben Biden és Netanjahu politikai jövője hamarabb véget érhet, mint azt egyesek gondolnák az általuk szorgalmazott, a semmibe tartó eszkalációs spirálban.

Wolf Blitzer a CNN-től interjút készített az izraeli védelmi erők szóvivőjével, Richard Hecht-el, a Jabalia menekülttábor keddi bombázása után. Bild: képernyőkép CNN

Forrás: https://www.telepolis.de/features/Biden-Demuetigung-und-Kriegseskalation-Hat-Netanjahu-den-Bogen-ueberspannt-9604178.html?seite=all 2024. január 21.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

(A cionista Izrael egyetlen ENSZ-határozatot nem tartott be, még a 181-est sem, amely Palesztinát felosztotta egy zsidó államra a terület 55 százalékával, és egy palesztin-arab államra a fennmaradó 45 százalékon - akkoriban mintegy 600 000 zsidó és 1,3 millió arab élt Palesztinában – Balmix szerk.)

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

David Goeßmann 2024-01-22  telepolis.de