1.

Az elmúlt évek válságai és háborúi világszerte növelték a szakadékot a szegények és a gazdagok között. Ez derül ki abból a tanulmányból, amelyet az Oxfam nevű fejlesztési szervezet tett közzé a davosi Világgazdasági Fórum kezdete előtt. A tanulmány szerint a világ öt leggazdagabb embere - mind férfiak - 2020 óta több mint kétszeresére növelte vagyonát. Ugyanakkor közel ötmilliárd ember, a legszegényebb 60 százalék még szegényebb lett.

A hétfőn közzétett tanulmány különböző forrásokból származó adatokon alapul. Az Oxfam például a milliárdosok vagyonára vonatkozó Forbes-becsléseket kombinálta a Credit Suisse bank globális vagyonra vonatkozó becsléseivel.

Elemzésében a sürgősségi segély- és fejlesztési szervezet arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi növekedési ütem mellett tíz éven belül a világnak lehet az első dollárbilliárdosa (billiárd - ezer millió). A globális szegénység viszont még 230 év alatt sem lenne teljesen leküzdve.

A gazdagok egyre gazdagabbak, a szegények kétségbeesetten élnek.

"A milliárdosok egyre gazdagabbak, a munkásosztály küzd, a szegények pedig kétségbeesésben élnek. Ez a globális gazdaság sajnálatos állapota" - írja Bernie Sanders amerikai szenátor a tanulmány előszavában. Soha korábban nem volt ekkora egyenlőtlenség a jövedelmekben és a vagyonban. A kapzsiság, az arrogancia és a felelőtlenség szintén példátlan.

Az Oxfam adatai szerint az öt leggazdagabb ember 2020 óta átlagosan 14 millió dolláros profitot termelt óránként. Vagyonuk a 2020-as 405 milliárd dollárról legutóbb 869 milliárd dollárra nőtt. Az összes milliárdos teljes vagyona háromszor gyorsabban nőtt, mint az infláció mértéke.

Ugyanakkor 4,77 milliárd ember, az emberiség legszegényebb 60 százaléka 2020 óta összesen 20 milliárd dollárnyi vagyont veszített. Az Oxfam szerint 791 millió munkavállaló bére nem tartott lépést az infláció mértékével. Átlagosan mindegyikük két év alatt majdnem egyhavi fizetését veszítette el. Az Oxfam ezért a nagy vagyonok megadóztatását kéri. Az ebből származó forrásokat az éghajlatvédelembe, az oktatás, az egészségügy és a szociális biztonság bővítésébe kellene befektetni.

A fejlesztési szervezet a következő vagyonadó-modellt javasolja: ötmillió dollár feletti vagyon után két százalék, 50 millió dollár feletti vagyon után három százalék, egymilliárd dollár feletti vagyon után pedig öt százalék.

Annak érdekében, hogy a gazdagok és szegények közötti szakadék ne nőjön tovább, az Oxfam vagyonadó bevezetését szorgalmazza. Fotó: dpa

Az Oxfam Németország vezérigazgatója, Serap Altinisik úgy véli, hogy a társadalom ezért egyre nagyobb megpróbáltatások elé néz. "Miközben emberek milliárdjai kénytelenek elviselni egy világjárvány, az infláció és a háború lökéshullámait, a milliárdosok vagyona virágzik" - mondta. Az egyenlőtlenség erősíti a nemi és faji megkülönböztetést, mivel a marginalizált csoportok, például a nők és a nem fehér bőrűek különösen érintettek.

"Aláássa a demokráciát, és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az éghajlati válság katasztrófává váljon" - mondta Altinisik.

Az Oxfam ezért követeli a nagy vagyonok megadóztatását. Az ebből származó pénzeket az éghajlatvédelembe, az oktatás, az egészségügy és a szociális biztonság bővítésébe kellene fektetni. Ez Németországban és világszerte egyaránt érvényes. Németországban is az öt leggazdagabb állampolgár teljes vagyona 2020 óta csaknem háromnegyedével (73,85 százalékkal) nőtt, inflációval kiigazítva, mintegy 89 milliárd dollárról mintegy 155 milliárd dollárra.

2.

15 eurós minimálbér, vagyonadó egymillió eurótól, árplafon az áramra, a gázra és az alapvető élelmiszerekre: a Baloldali Párt az újraelosztásra épít a választók mozgósítása érdekében.

Három szövetségi államban választási év van, a pártok pedig pozícionálják magukat. A Baloldali Párt (Die Linke) a vagyonadó és az élelmiszerárak korlátozásának követelésével akarja mozgósítani a potenciális szavazókat. Ez derül ki a két pártvezető, Janine Wissler és Martin Schirdewan stratégiai dokumentumából, amelyet pénteken bocsátottak az AFP hírügynökség rendelkezésére.

A pártvezetők ma délután tervezik bemutatni a dokumentumot az évindító gyűlésükön. Erről elsőként a Redaktionsnetzwerk Deutschland (RND) számolt be.

A Baloldali Párt is előrehozott választásokat követel az idén. "Úgy vélem, hogy a piros-sárga-zöld koalíciós rendszer politikailag valóban kifutott az erejéből, és ez minden egyes szavazással egyre világosabbá válik, és ennek természetesen következményei kell, hogy legyenek" - mondta Martin Schirdewan pártelnök pénteken Berlinben.

A szövetségi kormány ódzkodik a konfliktustól a gazdagokkal és lobbistáikkal - állítja Janine Wissler és Martin Schirdewan, a Baloldali Párt vezetői stratégiai dokumentumukban.

A Sahra Wagenknecht képviselőnő körüli szárny kettészakadása után a Baloldali Párt még mindig 28 képviselővel képviselteti magát a Bundestagban, és négy százalék körüli közvélemény-kutatási arányával jelenleg új választások esetén az újbóli bejut a parlamentbe.

Stratégiai dokumentumukban Wissler és Schirdewan élesen bírálja a szövetségi kormányt, mondván, hogy a kormány az "elszalasztott lehetőségek, megszegett ígéretek és rossz döntések sorozata". Egyre több embert fenyeget az a tény, hogy az élelmiszerek, a lakbér és a fűtés árai továbbra is jelentősen gyorsabban emelkednek, mint a bérek és a jövedelmek.

"A szövetségi kormány ódzkodik a gazdagokkal és lobbistáikkal való konfliktustól" - áll a lapban. A Baloldali Pártnak ezzel szemben "a nagyobb társadalmi igazságosság és újraelosztás hajtóereje" kellene, hogy legyen; a párt "a milliomosokat és a milliárdosokat akarja rávenni, hogy fizessenek".

Konkrétan a párt vezetői egyszeri, progresszív vagyonadót szorgalmaznak a kétmillió eurónál nagyobb vagyonra. Az adó akár 300 milliárd eurót is hozna a költségvetésnek.

Wissler és Schirdewan az egymillió euró feletti vagyonra is újra vagyonadót akar bevezetni. Az egymilliárd euró feletti vagyonra magasabb különadót, a "milliárdosok adóját" kellene kivetni.

A magas infláció miatt a baloldali párt vezetése 15 eurós minimálbért - jelenleg 12,41 euró -, valamint az alapvető élelmiszerek árának befagyasztását, illetve az áram és a fűtés árának korlátozását követeli. Ennek oka, hogy a bérek alig emelkedtek, az infláció pedig "még mindig túl magas a kulcsfontosságú területeken" - érvelnek a párt vezetői.

Bővebben a témáról

• A Wagenknecht-párt és az európai választások "Nem hiszek a 15 százalékos földcsuszamlásszerű győzelemben"
• Káosz az állampolgári jövedelmek és a szociális juttatások körül "Már senki sem látja át igazán"
• Szegénységkutató a polgári jövedelemről szóló vitáról "A Porsche vezetői az utolsó 20 eurót is levágják a legszegényebbektől"

Wissler és Schirdewan továbbra is ragaszkodik a "teljesen alkalmatlan" adósságfék eltörléséhez - ez már régen bebizonyosodott, hogy az adósságfék beruházások fékje, megakadályozza többek között az oktatásba, az ellátásba, a megfizethető lakhatásba és a klímavédelembe történő beruházásokat.

A Baloldali Párt a társadalom széles rétegeinek mozgósításával akar "politikai változást" elérni. Az "Egy baloldal mindenkinek!" kampány többek között a szakszervezetek, társadalmi mozgalmak, egyesületek, egyházak, munkások és alkalmazottak embereit célozza meg, "Senki sem képes egyedül megbirkózni a közelgő kihívással" - hangsúlyozzák Wissler és Schirdewan a lapban. (AFP)

Forrás: 1. https://www.oe24.at/businesslive/aktuell/super-reiche-werden-trotz-inflation-und-krisen-noch-reicher/581947269 2024. 01.15. és 2. https://www.tagesspiegel.de/politik/millionare-zur-kasse-bitten-linke-fordert-vermogensabgabe-und-preisdeckel-fur-lebensmittel-11041120.html 2024. 01.12.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó