Tengerészgyalogosok a USS Blue Ridge zászlóshajón a Csendes-óceánon egy terrorizmus elleni biztonsági csapat gyakorlatán. Kép: Jay M. Chu, amerikai haditengerészet / Public Domain
A 2001. szeptember 11-i támadások után az Egyesült Államok elindította az úgynevezett "terrorizmus elleni háborút". Afganisztánt néhány héttel később légiháborúval támadták meg. Ezt követte a "rendszerváltás" és a megszállás.
George W. Bush amerikai elnök végül 2003-ban jelentette be az amerikai nemzetnek: "Polgártársaim, ebben az órában az amerikai és koalíciós erők a katonai műveletek kezdeti szakaszában vannak, hogy lefegyverezzék Irakot, felszabadítsák népét és megvédjék a világot egy nagy veszedelemtől".
Az iraki és afganisztáni invázió nemcsak több százezer civil áldozatot követelt, hanem a régió történetének legnagyobb menekültválságát is okozta. Ezzel egyidejűleg Irakban pusztító polgárháború indult el, amely végül a száműzött szunnita tábornokok által támogatott ISIS terrorszervezethez vezetett, amely terrort terjesztett el az egész Levantéban és egészen Szíriáig.
Olvassa el továbbá:
Telepolishttps://www.telepolis.de/features/Die-Angst-der-Medien-vor-der-Wahrheit-7548635.html
Az amerikai hadsereg katonái futnak a Black Hawk helikopterekhez, miután rajtaütéseket hajtottak végre az iraki Albu Issa-ban, 2008. március 12. Kép: Luke Thornberry / CC BY 2.0
Boldog születésnapot, népirtó Henry Kissinger!
Telepolishttps://www.telepolis.de/features/Happy-Birthday-Voelkermoerder-Henry-Kissinger-9065840.html
Henry Kissinger a davosi Világgazdasági Fórumon, 2008. Amerikai napalm bombázás Dél-Vietnamban, a kambodzsai határ közelében. Képek: WEF / CC BY-SA 2.0; U.S. National Archives / Public Domain
Jeremy Scahill amerikai újságíró 2013-ban megjelent "Piszkos háborúk: A világ egy csatatér" című bestsellerében bemutatta, hogy a "terrorizmus elleni háború" gyorsan terjed, és az amerikai különleges erők "piszkos háborúkat" folytatnak szerte a világon. A csapatok közvetlenül a Fehér Háznak vannak alárendelve, és az amerikai kongresszus ellenőrzése nélkül működnek.
Ez de facto egy magánhadsereg, amellyel az amerikai elnök évente több tízezer éjszakai rajtaütést, célzott gyilkosságot, szabotázsakciót vagy dróntámadást hajt végre világszerte. 9/11 után és különösen Barack Obama elnök alatt a piszkos háborúk több mint 70 országban globális gyilkossági programmá bővültek.
De vajon ez ma is így van? Az amerikai képviselőház költségvetési bizottságának elnöke, Jodey Arrington egy szerdai kongresszusi meghallgatáson azt mondta, hogy már nem vagyunk "háborúban". Hozzátette:
A GDP-hez viszonyított 120 százalékos adósság - ez a legmagasabb adósság az ország történetében, és meghaladja a második világháborút, de nem háborúban vagyunk, hanem viszonylagos békében és jólétben.
A Brown Egyetem Watson Nemzetközi és Közügyek Intézete által tegnap közzétett Costs of War Project című jelentés a "békeérzet" jelenlegi állapotát mutatja be. A térkép az USA katonai tevékenységét mutatja más országokban.
A jelentés szerint az amerikai hadsereg 2021 óta, azaz a Joe Biden amerikai elnök által vezetett három év alatt legalább 78 országban hajtott végre terrorellenes műveleteket. Ezek közé tartoznak a kiképzési és támogató szolgálatok, a hadgyakorlatok, a harci műveletek és az őrizetbe vételek, valamint a légi és dróncsapások.
A 9/11 utáni "háborúk korszakának" véget kell vetni
A jelentés, amelyet a projekt társigazgatója, Stephanie Savell írt, megállapítja:
Az Egyesült Államok kormánya által a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokra válaszul indított háború folytatódik. A térkép egy pillanatkép a mai globális katonai és polgári műveletekről, amelyek a George W. Bush elnök által 2001-ben indított "globális terrorizmus elleni háborúból" fejlődtek ki, és az amerikai hadsereg 2021-es hivatalos afganisztáni kivonulásáig és azon túl folytatódnak. Ez a terrorizmus elleni háború Joe Biden elnök alatt folytatódik.
Az amerikai fegyveres erők közvetlenül részt vesznek a gyanúsítottak elleni légi és dróncsapások és/vagy szárazföldi bevetések során Afganisztánban, Irakban, Szomáliában, Szíriában, Kubában, Kenyában, Maliban és az Egyesült Arab Emírségekben, valamint valószínűleg Jemenben is.
A tanulmány nem tartalmazza azokat a katonai műveleteket, amelyek az amerikai hatóságok és a média által "Oroszország és Kína által jelentett fenyegetésnek" tekintett területekre irányulnak. Szintén nem szerepelnek azok a külföldi amerikai katonai bázisok, ahol terrorellenes műveleteket hajtanak végre, valamint a terrorizmus elleni küzdelemmel összefüggő, más országokba irányuló fegyverexport.
Ezen túlmenően a különleges erők bevetése és a CIA-műveletek szintén nem szerepelnek. A USA Today jelentése szerint külföldön akár 800 amerikai katonai támaszpont is van, és a Biden-kormányzat hat új támaszpontot akar építeni Pápai Új-Guineában.
A korábbi évekhez képest viszonylag stabil azoknak az országoknak a száma, ahol az USA így vagy úgy folytatja a terrorizmus elleni háborúját. Ez is folytonosságot mutat Donald Trump elnöksége és Biden elnöksége között.
Az USA katonai jelenléte és militáns műveletei világszerte fenyegetést jelentenek az ukrajnai háború és az izraeli-gázai háború hátterében - véli a Savell-tanulmány társszerzője:
A Közel-Kelet jelenlegi geopolitikai kontextusában az Egyesült Államok terrorizmusellenes gépezete olyan, mint egy szikra, amely készen áll a gyújtogatásra. ... Tanulmányok kimutatták, hogy az amerikai csapatok készenléte oly sok helyen jelentősen növeli annak valószínűségét, hogy az USA agresszív, támadó háborút indít.
Savell azt követeli, hogy az amerikai kormány végre és ténylegesen vessen véget a "szeptember 11. utáni háborúk korszakának". És ez azt is jelentené: nincs több titkos, piszkos háború.
Forrás: https://www.telepolis.de/features/Welt-als-Schlachtfeld-USA-fuehren-in-78-Staaten-weiter-schmutzige-Kriege-9544508.html?seite=all 2023. november 30.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
