Nyomtatás

 

Fotó: Aeve Ribbons

A társadalmi igazságosság és a környezeti fenntarthatóság összeegyeztetése nagy kihívás a lakásszektorban. A kapitalista gazdaságokban a lakáspolitika legtöbbször a társadalmi egyenlőtlenségek és az ökológiai igazságtalanságok reprodukálására törekszik. A társadalmi problémákra, például az emelkedő bérleti díjakra vagy a szociális lakások hiányára a válasz általában új lakások építése. Ez azonban még több földterület-zárványhoz vezet, és hozzájárul az éghajlat felmelegedéséhez. Ahhoz, hogy ezekre a problémákra választ találjon, a környezetvédelmi mozgalomnak a radikális, alulról jövő osztálypolitika perspektíváját kellene felvennie.

A LAKHATÁSI VÁLSÁGRA ADOTT NEM MEGFELELŐ VÁLASZOK

Eddig azonban az ökológiai mozgalmak gyakran háttérbe szorították az osztálykérdéseket. Az Extinction Rebellion például a faji és társadalmi kirekesztettséget reprodukálja, és a fehér középosztály politikáját folytatja, ahogyan azt már sokszor kritizálták. A lakásszektor átalakítására irányuló stratégiáknak ezért elsősorban az uralkodó hatalmi struktúrák átfogó elemzésén kell alapulniuk. Másodszor, a munkásosztály és a faji kisebbségek széles körű bevonására kell törekedniük a szerveződések révén.

Sajnos az ökológiai mozgalom számos megközelítése nem tesz ennek eleget. Például az olyan kezdeményezések, mint az ökofalvak, a társasházak és az apró házak. A legjobb szándék ellenére ezek kirekesztőek lehetnek, és reprodukálják a meglévő osztályviszonyokat és a faji egyenlőtlenségeket. Ez főként azért van így, mert a részvétel bizonyos fizikai képességeket, pénzügyi forrásokat, időbeli kapacitást és/vagy társadalmi tőkét igényel. Sokak számára ez elérhetetlen. Emellett ezek a megközelítések nem kérdőjelezik meg a meglévő lakáspiacot és az azon belül megnyilvánuló egyenlőtlen hatalmi struktúrákat, illetve nem járulnak hozzá azok megváltoztatásához.

A SPANYOLORSZÁGI LAKBÉRHARC

A katalóniai bérlői szakszervezetek (sindicatsd'habitatge) adnak inspirációt arra, hogyan lehet ezt a hiányosságot kiküszöbölni. Ezek olyan városrész-alapú kollektívák, amelyek a megfelelő lakhatáshoz való jogért folytatott közös küzdelmekből alakultak ki. Alapjuk a kölcsönös támogatás, az önszerveződés és a közvetlen cselekvés. A szerveződés horizontális formáit és a kollektív tudásmegosztást alkalmazzák. A kollektívák támogatják tagjaikat lakásproblémáik megoldásában, és ellenállnak a dzsentrifikációnak és a lakbérek emelkedésének a lakóhelyükön.

Az osztálytudat és az antikapitalista perspektíva központi szerepet játszik a sindicatsd'habitatge-ban. Ez azért is van, mert olyan emberekből állnak, akik a dolgozó osztályhoz tartoznak, társadalmilag kirekesztettek, a tulajdonosoktól függők, és olyan emberek, akiket a dzsentrifikáció kiszorít a környékükről.

A tagok többsége nem érdekelt egy ökofalu vagy cohousing projekt (A cohousing magánlakásokból álló, közösségi létesítményekkel kiegészített közösség és lakásforma. Acohousing gyakran a lakosok tulajdonában van, és közösen tervezik és kezelik, azzal a céllal, hogy elősegítsék a szomszédok közötti interakciót) elindításában. Azt szeretnék, ha megengedhetnék maguknak, hogy minőségi, megfizethető lakásokban élhessenek a környékükön. Ezért kampányolnak azért, hogy a lakhatás általánosan garantált joggá váljon. És új cselekvési megközelítéseket, társadalmi kapcsolatokat és tereket hoznak létre a hagyományos lakásszektoron belül. Hogy igazságosabbá, méltányosabbá és élhetőbbé tegyék azt.

HETI ALULRÓL SZERVEZŐDŐ TALÁLKOZÓK AZ IGAZSÁGOS LAKHATÁSÉRT

A sindicatsd'habitatge egyik legfontosabb jellemzője a heti, alulról szerveződő találkozók. Ezeken a kollektívák megvitatják az aktuális ügyeket, és asesoramientocolectivo, azaz kollektív esetmunka keretében dolgoznak rajtuk. Az akciókról, stratégiákról és a feladatok elosztásáról szóló döntéseket közösen hozzák meg. Ez a megközelítés elősegíti az alulról felfelé irányuló tudásépítést, aktívan bevonja a tagokat, és ideális esetben elkerüli a hierarchiák kialakulását a kollektívában.

A gyakorlatban azonban ez nem mindig működik. Hierarchiák például a tagok közötti tudásbeli különbségek miatt alakulhatnak ki. Vagy azért, mert egyesek több időt tudnak a szindikátusra fordítani, mint mások. E dinamika megtörése érdekében a feladatokat egyenlően osztják el, és hetente váltják egymást. A végrehajtás azonban gyakran nehézkes. Ráadásul a Corona-járvány okozta társadalmi válság is károsan hatott a bérharc mozgalomra. Miközben a rászorulók száma megnőtt, sok aktivista kiégett, vagy más elfoglaltságai miatt kevesebb ideje marad a részvételre.

A KOLLEKTÍV SZERVEZŐDÉS SIKEREI

E kihívások ellenére a kollektív szerveződés és a közvetlen fellépés számos sikert hozott: Például számos kilakoltatást sikerült megakadályozni a lakóknaka szakszervezeteken és más szervezeteken keresztül, mint például a "Platform for People Affected by Mortgages" (PAH,Platform jelzáloghitelek által érintett emberek számára). Emellett üres lakásokat "szabadítottak fel", bútoroztak be és bocsátottak rászoruló családok rendelkezésére.

A bérlői szakszervezeteknek gyakran nincs kifejezett ökológiai programjuk. Tevékenységeik és narratíváik azonban egy olyan lakhatási modellt támogatnak, amely környezeti szempontból fenntartható és társadalmilag igazságos. A használaton kívüli épületek elfoglalása a meglévő városi teret használja ki, és újrahasznosított anyagokat és bútorokat használ. Fenntartható alternatívát kínálnak a növekedésen alapuló lakásépítési modellel szemben, amely a fokozott építési tevékenységre, valamint az erősen iparosított termelésre és anyagkitermelésre épül.

TÁRSADALMILAG IGAZSÁGOS, ÖKOLÓGIAI LAKHATÁS

A lakásszektorban is vannak módok a környezeti és a társadalmi igazságosság összeegyeztetésére, valamint a meglévő lakások hatékonyabb és méltányosabb kihasználására. Ehhez azonban folyamatos alulról szerveződő mozgalmakra és intézményi változásokra van szükség. Az alulról szerveződő lakhatási mozgalmakkal - például a barcelonai sindicatsd'habitatge-vel - való szorosabb együttműködés segítene az éghajlati és környezetvédelmi mozgalomnak abban, hogy valóban foglalkozzon a társadalmi-környezeti igazságtalanságokkal, amelyek a jelenlegi növekedésorientált lakásszektor alapját képezik. A lakásfoglalások jogi helyzete például nemzeti kontextustól függően változik, és befolyásolja a társadalmi mozgalmak cselekvési repertoárját. Mindazonáltal a katalán lakbérharc-mozgalmak stratégiái és narratívái inspirációt jelenthetnek más országok spekuláció, dzsentrifikáció és környezetromlás elleni küzdelmei számára.  

Forrás: https://mosaik-blog.at/mietenkampf-barcelona-klasse-umwelt/ 2023. augusztus 10.  

Szerkesztés és fordítás: Mathias Krams; németből fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

AEVE RIBBONS 2023-08-11  mosaikblog.at