Nehezen talál munkaerőt: a Tesla alapítója, ElonMusk.
A tavalyi év nem volt jó ElonMusk számára. A kissé döcögős Twitter-átvétel nagy médiafigyelmet keltett, és ez hirdetőinek majdnem a felébe került. Musk tekintélyelvű stílusa és a neki dolgozók iránti látens megvetése nyíltan megmutatkozott: a Twitter alkalmazottainak több mint felét hirtelen kirúgta, a többieknek pedig bejelentette, hogy 80 órás munkahetekre készül.
Musk Tesla-gyáraiban ez a vezetési stílus már régóta megszokott. Tavaly fekete munkások perelték be a kaliforniai Fremont üzem vezetőit. Azt állították, hogy éveken át rasszista sértegetéseknek voltak kitéve, gyakran elkülönítették őket a többi dolgozótól, és fizikailag különösen megterhelő munkát kellett végezniük. Ugyanebben az üzemben 2014-ben százszor kellett mentőt hívni, mert a dolgozók összeestek. A Tesla dolgozói hosszú munkaidőről és rendkívüli teljesítménykényszerről számolnak be, még akkor is, ha fizikailag sérültek.
Hasonló tapasztalatokról számoltak be a Tesla nevadai akkumulátorgyárából. Három év alatt a szövetségi munkavédelmi hatóság (OSHA) ellenőreinek kilencvenszer kellett ellátogatniuk az üzembe. A régió más üzemeit átlagosan csak egyszer látogatták meg ugyanebben az időszakban. Ráadásul a Tesla nem jelent minden munkahelyi sérülést, noha erre törvény kötelezi.
2017-ben a Teslát megbüntették Nevadában a biztonsági előírások megsértése miatt. A négy benyújtott perben súlyos munkahelyi sérülésekről volt szó, amelyek három esetben amputációhoz vezettek. Ugyanebben az évben egy vegyi balesetben a tűzoltókat még abban is megakadályozták, hogy a biztonsági személyzet bejusson az üzembe. Amikor megkísérelték az evakuálást, kiderült, hogy a Teslának nem volt terve az ilyen vészhelyzetekre. Mindehhez még hozzáadódik a lakáshiány az akkumulátorgyár környékén. A Tesla alkalmazottai 2019-ig még mindig lakókocsikban és parkolóházakban voltak kénytelenek lakni, mert nem volt megfizethető lakás. A Fremont-ban és Nevadá-ban történt incidensek szinte egy az egyben tükröződnek a texasi akkumulátorgyárban.
Nem meglepő tehát, hogy az Egyesült Államokban a Teslánál a legmagasabb a munkahelyi biztonsági jogsértések száma minden más autógyártóhoz képest. Pénzügyileg sem állnak jól a dolgok a vállalat számára: a Tesla részvényei egy év alatt értékük 64 százalékát veszítették el, és a vállalat elmaradt az értékesítési céljaitól. Ennek ellensúlyozására a vállalat nemrég akár 17 százalékkal is csökkentette a legkelendőbb e-autóinak árát.
A Teslának eddig az Egyesült Államokban és Kínában, a világ legnagyobb e-autó piacán is voltak telephelyei. Az elmúlt tíz hónapban Európában is volt egy Tesla-üzem, a Berlin melletti Grünheide-ben. Németország azonban nem az USA, és az autóiparban a munkakörülményeket erős szakszervezetek harcolták ki ebben az országban. Musk-nak ezt tulajdonképpen tudnia kellene.
Bár Musk azt remélte, hogy Grünheide-ben évente mintegy 500 ezer elektromos autót tudnak majd gyártani, a szerelősor azonban részben leállt. Az üzem a tervezett mennyiségnek csak körülbelül egyharmadát gyártja. Ennek oka, hogy az óriás gyárban nincs elegendő szakképzett munkaerő, és akik ott dolgoznak, nem maradnak sokáig. Emiatt a termelés két műszakban folyik, nem pedig háromban, ahogy az más autógyártóknál megszokott. Ahogy arról a Wired nemrég beszámolt, a Teslánál decemberben 5000 munkás hiányzott, most pedig körülbelül 3000, a dolgozók pedig az iparági átlag alatti alacsony bérekről, rossz munkakörülményekről és inkompetens vezetőkről számoltak be. Az IG Metall szerint Grünheide-ben a fizetések akár 20 százalékkal alacsonyabbak, mint a kollektív szerződés hatálya alá tartozó vállalatoknál. Ez viszont ahhoz vezet, hogy sokan nem a Teslánál akarnak dolgozni, ami tovább súlyosbítja a munkaerőhiányt az üzemben.
Akadályok a Tesla számára
A szakképzett munkaerő hiánya jól ismert probléma Németországban. A Hans Böckler Alapítvány tanulmányában az üzemi tanácsok azt állapították meg, hogy a feldolgozóipari vállalatok 65,2 százaléka nem tudja betölteni az üres álláshelyeit. Az IG Metall a felelősséget a munkaadókra hárítja. Visszavesznek a személyzetfejlesztésből, gyakran csak korlátozott időre vesznek fel fiatal gyakornokokat, majd határozott idejű munkára kötnek velük szerződést. Ennek eredménye a gyakornokokért és a szakképzett szakmunkásokért folyó regionális verseny – ami nehéz kiindulási helyzet a Tesla számára.
Itt van még a kollektív tárgyalásokban rögzitett tarifák kötöttsége (Tarifbindung). Mivel az autóiparban a szakszervezetek viszonylag jól szervezettek, a kollektív tárgyalásokban a tarifák kötöttsége az ágazatban magas. A Tesla kivétel, mivel autógyártóként nem tartozik a kollektív szerződések hatálya alá, ezért a munkavállalók számára nem vonzó munkaadó. Ezért aligha meglepő, hogy az üzem nem képes más autógyártóktól vonzani munkavállalókat, és hosszú távon megtartani az újakat. Az üzem eredetileg 12 000 dolgozót akart felvenni, de néhány héttel ezelőttig csak 9 000 állást sikerült betölteni.
Ennek ellenére a Grünheide-i helyzet figyelemre méltó. A Tesla nem véletlenül döntött úgy, hogy Brandenburgban nyit gyárat. Brandenburg tartomány honlapja hangsúlyozza a kedvező földrajzi elhelyezkedést "a Nyugat- és Kelet-Európa közötti transzeurópai közlekedési tengelyek metszéspontjában". Az európai gyártással a Tesla igyekszik biztosítani versenyképességét a kontinensen. Néhány évvel ezelőtt Musk megemlítette, hogy Berlin közelsége és a brandenburgi alacsony bérleti díjak is befolyásolták döntését.
Kelet-Németországban a mai napig mások a körülmények, mint nyugaton. Az NDK összeomlása után a régiót gyors dezindusztrializáció sújtotta. A keletnémet gazdasági szerkezet ezért még ma is inkább a helyi piacokra termel. Ezenkívül a bérszínvonal keleten alacsonyabb a kollektív tárgyalások alacsonyabb szintje miatt - keleten a munkavállalóknak csak 47 százaléka dolgozik kollektív szerződés alapján.
Az olyan fórumokon, mint a Kununu, ahol a munkavállalók értékelik munkáltatóikat, a munkavállalók figyelmeztetnek a grünheidai körülményekre. Amerikai körülmények uralkodnak ott: fizikailag különösen megterhelő munkafolyamatok, alumíniumpor a levegőben, tekintélyelvű vezetési stílus, az infrastruktúra hiánya miatt a WC-szünetek a Toi-Toi és Dixi hordozható vécékben vannak. A dolgozók arról is beszámolnak, hogy nyáron a gyártócsarnokokban magas a hőmérséklet, télen pedig túl hideg van. A versenyt és a gyárban uralkodó „könyöklő” mentalitást is gyakran említik. Egy volt munkavállaló például így ír: "Aki időben távozik, azt "motiválatlannak" bélyegzik, és aggódnia kell, hogy vajon lesz-e még belőle a gyárban valaki". Egy másik panaszkodik: "Nincs kohézió, mindenki csak magára gondol". A bejegyzések rendkívüli teljesítménykényszerről és magas fluktuációról is beszámolnak: "Bármikor kirúghatnak. Ha nem teljesíted a számokat, kirúgnak, és keresnek valaki mást.”
A brandenburgi alacsony bérleti díjak, amelyeket Musk a cégalapítás egyik okaként említett, szemfényvesztés. "Viszonylag kevés lakás van a környéken... és amik még rendelkezésre állnak, azokat nem lehet fizetni a fizetésből... Az erdő közepén élve az ember a fizetésének 40-50 százalékát fizeti ki a lakbérre.".
A Tesla megpróbálja megfélemlíteni az új alkalmazottakat, és titoktartási megállapodásokat írat velük alá. A berlini IG Metall rámutat, hogy a munkavállalók ezért nem szívesen beszélnek a szakszervezettel a fizetésükről. A közelmúltban korábbi alkalmazottak hosszú, a hétvégére is kiterjedő, szerződésben nem rögzített munkaidőről számoltak be.
Tesla kivételes eset
A német autóipari konszernekben (és más nagy ipari vállalatoknál) az üzemi tanácsok jól beágyazottak, és van beleszólásuk. A Volkswagenben kifejezetten ismert az együttdöntés, az IG Metall szervezeti foka meghaladja a 90 százalékot. A műszakos rendszer miatt a munkaidőtényező fontos szerepet játszik az autóiparban dolgozók számára. A rendszer a munkaidőt egy-egy hétre osztja fel a korai, a késői és az éjszakai műszakokra, hogy az üzemek napi 24 órában termelhessenek. Ezért a szakszervezet gyakran beavatkozik a munkaidő kérdésében a kollektív tárgyalási fordulók során.
Az 1980-as évek végén a nyugatnémet fémipari dolgozók az "Élni, szeretni, nevetni" jelszóval harcoltak a 35 órás munkahétért, hetekig sztrájkoltak, és még a gyárakból is kizárták őket. A nyugatnémet elektromos- és fémiparban folyó történelmi küzdelem több évig tartott - amíg a szakszervezet 1995-ben győzedelmeskedett a követeléssel. Keleten a munkások mintegy húsz éve harcolnak a 35 órás munkahétért. Ráadásul 2019-től a fém- és villamosenergia-iparban dolgozó IG Metall-tagok is átállhatnak az úgynevezett rövidített teljes munkaidőre, és így akár 24 hónapig heti 28 órát dolgozhatnak.
A szakszervezetek még nem tudtak sikeresen megszerveződni a Tesla egyetlen telephelyén sem. A szakszervezet-ellenes törvények és a széles körben elterjedt szakszervezet-felszámolás miatt az Egyesült Államokban különösen nehéz szakszervezetet alapítani. A kaliforniai Fremont telephely jó példa erre. A Tesla freemonti üzemében a szakszervezeti szervezkedés kérdése már évek óta forrong. A Tesla 2017-ben kirúgott egy ottani alkalmazottat, aki megpróbálta megszervezni a kollégáit. Két évvel később ezt az akciót az amerikai munkavédelmi hatóság, a National Labor Relations Board (NLRB) törvénytelennek nyilvánította. Az NLRB tavaly döntött úgy, hogy a Tesla egy másik ügyben ismét törvénytelenül járt el. A vállalat megtiltotta dolgozóinak, hogy szakszervezeti feliratú ruházatot viseljenek a telephelyen.
Musk viszont szándékosan provokálja a United AutoWorkers (UAW) szakszervezetet. Tavaly Musk a Twitteren keresztül biztosította az UAW-t, hogy szívesen látná a választásokat az üzemben. Négy évvel korábban azzal fenyegetőzött, hogy megfosztja dolgozóit részvénycsomagjaiktól, ha úgy döntenek, hogy csatlakoznak a szakszervezethez. Az UAW több mint tizenöt éve próbálja megszervezni a dolgozókat más autógyártóknál: A Nissan Mississippiben, a Mercedes-Benz Alabamában, a VW Chattanoogában és a Toyota Kentuckyban. Eddig minden próbálkozás sikertelen volt.
A grünheideiGigafactoryban 2022 óta van üzemi tanács. Ezt azonban akkor választották meg, amikor a gyárnak még csak 2000 alkalmazottja volt. Ezek viszont inkább a középvezetők voltak, és ezért nem képviselték az összes munkavállaló érdekeit, különösen a termelésbe belépőkét. A Tesla döntése, hogy a lehető leghamarabb megszervezi a választást, valószínűleg számításon alapult. Az IG Metall és a jelenlegi üzemi tanácsok között már voltak viták.
A bérek, a munkaidő és minden más feltétel javításának egyetlen módja végső soron az üzemben dolgozók kezében van. Most kell összefogniuk, új üzemi tanácsi választásokat követelniük, szakszervezethez csatlakozniuk, és sztrájkokat hirdetni a Teslában. Musk téved, ha azt hiszi, hogy amerikai körülményeket kényszeríthet Németországban. Ha a Tesla dolgozói megszervezik magukat Grünheide-ben, akkor a világon elsőként bizonyíthatják Musk-nak, hogy nem szabad háborút hirdetni a szakszervezetek ellen.
Tesla akkumulátorgyár Grünheide-ben. Forrás: rbb/ Marton Krauß
Forrás: https://jacobin.de/artikel/amerikanische-zustaende-in-gruenheide-tesla-gigafactory-gewerkschaft-betriebsrat-ig-metall/
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
