
Szovjet emlékmű boltíves mennyezete Berlin-Treptow-ban. Fotó: Georg Slickers / CC-BY-SA-3.0-migrated
Az ukrán háború egy lehetőség a németek számára, hogy megszabaduljanak a náci rezsim ballasztjától: Putyin antikommunizmusa ebben mellékes.
"Van elég kritizálni való az orosz politikával kapcsolatban. De aki ezt teszi a német megsemmisítő háború kezdetének évfordulóján, az részt vesz a történelem relativizálásában" - ez a kommentár még aktuálisabb a Szovjetunió elleni német támadás 80. évfordulóján[1], tizenegy hónappal később. Akkoriban nehéz lett volna elképzelni, hogy a Szovjetunió zászlaját betiltsák a náci rezsim végét jelző megemlékezéseken ebben az évben. De többek között pontosan ezt mondja ki a berlini rendőrség általános rendelete:[2]
A berlini rendőrség általános rendeletéből
„I. A II. pontban meghatározott területeken a 2022. május 8. 6.00 órától 2022. május 9. 22.00 óráig terjedő időszakban a közterület közös használata és a gyülekezési szabadság olyan KORLÁTOZÁS alá kerül, hogy TILOS
II. 1. katonai egyenruha és egyenruha-részek viselése,
2. katonai jelvény viselése,
3. a "V" vagy "Z" betűk egyszeri vagy kiemelkedő megjelenítése,
4. Szent György szalagok[3] viselése,
5. Zászlók megjelenítése orosz vagy ukrán hivatkozással, (...)
f.) Az orosz-ukrán háború dicsőítésére alkalmas szimbolika és jelzések megjelenítése, pl. a Szovjet Szocialista Köztársaságok Uniója (Szovjetunió) zászlajának megjelenítése, orosz és szovjet katonai zászlók használata, az ukrán állam területének ábrázolása Donbász kivételével (Luhanszk és Donyeck megyék) és a luhanszki és a donyecki szeparatista régiók zászlói,
g.) orosz/ukrán katonadalok játszása és énekelése,
h.) az Oroszország által jelenleg Ukrajna ellen folytatott agressziós háború jóváhagyása, és az erőszakra való késztetést szolgáló és arra alkalmas magatartás.”
A rendelet Berlin térségében a német fasizmus felett aratott szovjet győzelem minden emlékhelyére vonatkozik. Ez kifejezetten érinti azokat az embereket is, akik nem vesznek részt a megemlékezésen, de az említett helyszíneken tartózkodnak május 8-án reggel 6 órától május 9-én este 22 óráig. Ha ez a még bíróság előtt megfellebbezhető végzés jogilag érvényes lesz, akkor idén a konzervatívok és a német nacionalisták álma valóra válhat.
A szovjet zászlóval mindenekelőtt a fasizmus és a német "nemzet- közösség" 1945-ös vereségét jelképező embléma lenne betiltva. A tilalmat hivatalosan az ukrajnai orosz háborúval indokolják, ami történelmileg abszurd.
A jelenlegi orosz rendszer ugyanis a nagyorosz nacionalizmus hagyománya, amely ellen a Szovjetunió kezdeti éveiben harcolt. Vlagyimir Putyin orosz elnök ezt teljesen világosan kifejtette Ukrajnába való bevonulást megelőző beszédében. Ott azzal vádolta a bolsevikokat, és különösen Lenint, hogy az orosz nacionalizmus figyelmen kívül hagyásával hozták létre Ukrajnát.
Putyin ukrajnai küldetését is a kommunizmus elleni küzdelemnek minősítette. Még ha néhány szovjet zászlós nemzeti kommunista üdvözli is az orosz inváziót, ezért nem a Szovjetunió politikája a felelős, hanem az orosz nacionalizmus és sovinizmus. Annak a ténynek, hogy most május 8-án és 9-én Berlinben betiltják a szovjet zászlókat, Németországban rejlő okai vannak.
Május 8. - Felszabadulás vagy vereség?
Akkoriban a Reichstag romjain a szovjet zászló az egész világ örömének szimbóluma volt, hogy a különösen gyilkos náci rezsim véget ért. A Junge Freiheit[4] hetilap körül csoportosuló szélsőjobboldal többször is világossá tette, hogy május 8-a a német lakosság többsége számára a vereség napja.
A Németországgal szemben kritikus baloldaliak ezzel más okokból értettek egyet. Emlékeztettek arra, hogy a német "Volksgemeinschaft" (nemzet közösség) volt az, amely a bukás utolsó napjáig biztosította, hogy a németek többsége továbbra is üldözze a zsidókat és az értelmetlen háborút elutasító embereket. Május 8-a a náci rezsim áldozatainak öröm napja volt minden német megszállás alatt álló országban, elsősorban a zsidók számára.
Csak egy szétzúzott náci rezsim jelentette számukra a túlélést. Amikor a Vörös Hadsereg, köztük az ukrán zászlóalj, 1945. január 27-én elérte az auschwitzi haláltábort, a „Jönnek az oroszok” kiáltás megkönnyebbülés volt azoknak, akik megmenekültek a haláltól Németországban. Május 8-a a világ minden tájáról érkezett antifasiszták számára is örömteli nap volt, beleértve azokat a németeket is, akik életüket kockáztatták a fasizmus elleni harcban.
Még ma is sok ilyen férfi és nő ismeretlen. Gondoljunk csak Paul Schiller-re és az O
sthafen[5] harci csoportra, amelyet nemrég mentett meg egy berlini kerületi csoport a feledéstől.

Felirat: Itt lakott Paul Schiller, szül: 1895., a német Kommunista Párt, KPÖ tagja, meggyilkolták 1944. 04.22-én.
Amikor az antifasiszták május 8-án kiadták a jelszót: „Aki nem ünnepel, az vesztett”,[6] pontosan igazuk volt, mert ez a nap a fasizmus áldozatainak perspektíváját erősíti szerte a világon, és nem a német „nemzet közösségét"[7] (Volksgemeinschaft) és szövetségeseikét. Utóbbiak, akárcsak a Junge Freiheit és Co. aznap a jobb oldali sarokban gyűlölködtek.

„Aki nem ünnepel, az vesztett”
Hogyan rehabilitálhatók a náci szövetségesek Ukrajnán keresztül
Természetesen május 8-a vereség volt azoknak a németeknek, akik magukévá tették a „Volksgemeinschaft” – a nemzet közösség mantráját, és mindvégig lojálisak maradtak a náci rezsimhez, valamint a náci megszállt országokban dolgozó munkatársaikhoz. Közéjük tartozott az ukrán nacionalisták erős ukrán frakciója is, akiket még német szövetségeseik sem tudtak felülmúlni a Szovjetunió elleni gyűlöletükben és antiszemitizmusukban. Ezeket a politikai csoportokat a 2014-es ukrajnai Maidan puccs után rehabilitálták.
Ez nem jelenti azt, hogy az ukrajnai ultrajobboldali és fasiszta pártok most különösen erősek lennének. Az ottani parlamentekben olykor gyengébbek, mint más európai országokban, amire Ukrajna hívei joggal rámutatnak. De elfelejtik, hogy az olyan náci kollaboránsok tisztelete, mint Stepan Bandera, ma már az ukrán nemzeti mítosz része, és nem korlátozódik az ultrajobb szélére.
Pont ettől olyan veszélyes az ukrán nacionalizmus. Még csak kozmetikai kísérletet sem tesz arra, hogy elhatárolódjon a náci utalásoktól. Emiatt szívesen fogadott szövetséges az orosz hadsereg elleni harcban az olyan náci bajtársi csoport, mint az Azov-ezred.
Andrij Melnyk, Ukrajna németországi nagykövete kiáll az ukrán nacionalizmus mellett[8], és nem akar elhatárolódni a szélsőjobbtól. Ennek ellenére ez a nagykövet a tervek szerint május 8-án beszédet mond[9] a brandenburgi tartomány parlamentjében.
Ez a legnagyobb siker mindazon politikai erőknek, akik inkább az orosz katonák megerőszakolásairól és a "szövetséges bombázási terrorról" akarnak beszélni, amikor a német bűnökre emlékeztetnek. Idén van okuk az ünneplésre, mert nem azok perspektíváján van a hangsúly, akik számára a berlini Reichstag szovjet zászlója ok volt az örömre - nem azért, mert ezek az emberek a moszkvai sztálini rezsim mellett voltak, hanem azért, mert világos volt: Hitler és a nácik megsemmisültek.
Távolságtartás a jobb oldaltól Ukrajnában – nem kérdés
A szovjet zászló betiltásával és a mindenütt jelenlévő Andrij Melnykkel, aki nem hajlandó elhatárolódni a múlt és a jelen náciktól - a Junge Freihet megkapta azt, amit mindig is szeretett volna. De ez nem az ő érdeme. A burzsoá társadalom, amelynek május 8-án legalább szóban engednie kellett a német áldozatok perspektívájának, felismerte az ukrajnai háborút, mint lehetőséget, hogy megszabaduljon ettől a ballaszttól.
Ellenkező esetben erős nyomás nehezedett volna a polgári lakosságra, hogy mellőzzék Melnyk-et éppen a régi és új nácikkal szembeni távolság hiánya miatt. Roman Schack volt az, aki a Neues Deutschland baloldali pluralista napilapban Melnyk-nek írt nyílt levelében írta:
Az Ön szomorú csodálata Stephan Bandera iránt, akinek követői szülővárosában, Lviv-ben 1941-ben - és nem csak ott és akkor - a zsidó, majd a lengyel lakosság brutális mészárlását okozták, minden bizonnyal a legsötétebb példa. Még azok a médiák sem, amelyek egyébként a "mindenfajta antiszemitizmus" ellen fellépnek, nem tesznek semmit, az Ön nyilatkozatai ellen.
Roman Schack, Neues Deutschland, Andrij Melnyk ukrán nagykövetnek
Ám Schack reménye, hogy Németországban a lakosság többsége ugyanígy látja a dolgokat, csalóka. Valószínűbb, hogy Melnyk az az ajtónyitó, amely Németországban sokak számára lehetővé teheti, hogy nyugodt viszonyt alakítsanak ki saját bűnügyi múltjukkal.
Napjainkban nyíltan kijelentik, hogy Németország régóta szállít nehézfegyvereket, például tarackokat Ukrajnának. Hallott-e olyan hangot a Zöldek vagy az SPD reálpolitikai táborából, amely azt követeli, hogy az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások feltétele legyen, hogy az Azov-ezred bajtársaihoz ne kerülhessen fegyver, a Bandera emlékhelyeket bontsák le, és hogy összességében elhatároltja magát Ukrajna a régi és az új náciktól?
Németország rendszerint fáradhatatlanul azon dolgozik, hogy a szomszédos európai országoknak leckéket adjon a demokráciáról és a múlttal való megbékélésről. Honnan tehát a csend Ukrajna esetében?
Tobias Fella, a Nemzetközi Politikai és Gazdaságtudományi Intézet biztonságpolitikai munkatársa különösebb moralizáló felhajtás nélkül adja meg a választ. Német érdekekről van szó, amelyeket Ukrajnában nehézfegyverekkel és az Azov-ezreddel és Banderával kell megvédeni a helyszínen harcoló csapatokban. Fella a következő indokokat adja meg a taz-ban:
A 2022. február 24-i Ukrajna elleni orosz támadással Berlin hajótörést szenvedett Oroszország-politikájával, amely még évekig kifejti hatását. Sok közép- és kelet-európai ország önző szereplőnek tekinti Németországot, aki a nyers materialista politikát egy erkölcsileg felsőbbrendű tartalékos Krisztus retorikájával ötvözi. Emiatt Németország mozgástere Európában beszűkült. Lengyelország vagy a balti államok késztetést érezhetnek arra, hogy a NATO-n és az EU-n kívül közvetlenebbül hangolják össze biztonsági garanciáikat az USA-val vagy Nagy-Britanniával.
Tobias Fella, taz
Hogyan tanulják meg egyes volt németellenesek (Ex-Antideutsche[10]) Németországot szeretni
A német érdekek elemzőinek ez a józan nyelvezete kellemesen kiemelkedik a háborús költészetből, amely úgy tűnik, néhány olyan kortársunkat is megszállta, akik egykor különösen kritikusan bántak a német nemzeti közösséggel és a náci rezsimmel az Antideutsche címkéje alatt.
Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy az Antideutsche soha nem egy állandó szervezet, hanem egy nagyon eltérő politikai irányultságú mozgalom volt. Kevesen vannak azok is, akik különösen hangosan vallották magukat az egykor szidalmazott nemzet tékozló fiainak.
„Német vagyok” – ez a címe az ex-Antideutche Jürgen Elsässer életrajzának[11], akiről régóta köztudott, hogy egykori, az állam és nemzet ellen felhozott érveit most a Querfront[12] előremozdítására akarja felhasználni.
Veszélyesebb a német nemzet rehabilitációja Oliver M. Piecha[13] publicista és történész által, aki korábban leginkább az antiszemitizmus és az iráni iszlamista rezsim precíz elemzéséről volt ismert.
Régi koncepciók új lelkesedéssel
"A biztonság korszakának vége" című online előadásában[14] Piecha egy új német nacionalizmus számos elemét helyezi előtérbe, amely végre megszabadult a náci történelemtől, és a német imperializmus koncepcióit hivatott átalakítani.
Piecha maga is a náci rezsim végére utal, amikor ezt írja: "Putyin háborúja újra napirendre hívja a történelmet. (...) A történelem visszatérése könyörtelen, túl sok jelentés hivatkozik az orosz katonák tombolásáról szóló történetekre, amelyről mindig is azt állították, hogy csak a régi nácik kedvenc meséi, mert aki ilyen történeteket mesél, az csak reakciós lehet."
Piecha ezzel a náci rezsim bukására utal, ami bizonyosan nem volt kellemes a német nemzeti közösség meggyőződéses tagjai számára. Ezt még Németország kritikusai sem tagadták, akiknek válasza ez volt: "A német elkövetők nem áldozatok." Piecha az a publicista, aki legalábbis e német-kritikus mozgalom tágabb környezetéhez tartozott, és most hirtelen úgy érzi, hogy a német tettesek közé került. Ő zárja rövidre az 1945-ös Berlint az 2022-es Mariupol-al. Persze Piecha egy kritikus szót sem mond az Azov-ezredről és Banderáról sem.
Óda Zelenszkij-hez a vezetőfülkében
Plecha egy szinte zavarba ejtő giccshimnuszt zeng az ukrán elnökről: "Ma Volodimir Zelenszkij ül a mozdony vezetőfülkéjében, és aki vele van, mindent jól csinál. Zelenszkij beszédei hihetetlenül pontosak és következetesek, az ukrán propaganda üzeneteit a pátosz és a vicc jellemzi. Az emberek arca, testtartásuk, táncoló katonák és a tömegsírok nyomozóinak higgadt komolysága – mindezt nem lehet ilyen részletesen megtervezni, itt egy kollektív hangulat fejeződik ki."
Hogy jut egy egyébként tényszerűen vitatkozó publicista ahhoz, hogy ilyen giccset nyilvánosan terjesszen? A választ megtalálhatja azoknak a verseknek és költészetnek olvasásakor, akik az első világháború elején próbálták kifejezni Németország iránti szeretetüket. De a párhuzamok még szembetűnőbbek, amikor Piecha egy olyan világról ír, amelyben történelmileg semmi sem történt.
Az ukrajnai háború kitörésével kinyílt egy ablak, és visszatért a valóság. Ezt érezte néhány polgári és alsó középosztálybeli fiatal az első világháborút megelőző időszakban. Ez az érzés vált egy új német nacionalizmus mozgatórugójává, amely az 1918-as német vereség után először a Freikorps[15]-ban, majd az NSDAP[16]-ban is megnyilvánult.
Új német valóság
Piecha azt is világossá teszi, hogy mi az új valóság része, amelyet ünnepel: egy harcképes német katonaság, egy olyan társadalom, amely már nem vitatkozik a gender-csillagokról és a feminista külpolitikáról, és amely végre megszabadult a német történelemtől. „Ma a fél világ Putyint nácinak nevezi, és az orosz katonákat orkok[17] hálózatának tekintik az interneten. Senki sem kérdezi meg a német szabadalom birtokosait, hogy elfogadható-e a Hitler-Putyin összehasonlítás.
Akkor végre egy olyan világba kerültél, amelyben Zelenszkij tanácsadói már nem elutasítással, hanem rokonszenvvel találkoznak a következő szavakkal: "Az azovi fiúk kijutnak onnan, és megégetik az orosz katonákat (P. N.). Ez a háborús bűnnel való fenyegetés, amelyet náci bajtársak követnek el, és az ezzel kapcsolatos hallgatás Németországban különösen jellemző 2022. május 8-9-ére.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
Forrás: https://www.heise.de/tp/features/Verbotene-Sowjet-Symbole-am-8-Mai-Geschichtsrevisionisten-am-Ziel-ihrer-Traeume-7078353.html?seite=all
[1] https://www.heise.de/tp/features/80-Jahre-nach-dem-Angriff-auf-einen-Staat-den-es-nicht-mehr-gibt-6116392.html
[2] Allgemeinverfügung der Berliner Polizei
[3] https://de.wikipedia.org/wiki/Sankt-Georgs-Band A Szent György szalag (oroszul георгиевская ленточка, átírva georgijewskaja lentotschka), más néven Szent György szalag, egy orosz katonai jelvény, amely három fekete és két narancssárga csíkból áll. Egy katonai kitüntetésre nyúlik vissza, amelyet az Orosz Birodalomban ítéltek oda, majd később a Szovjetunióban más néven vezették be. Oroszországban 2005 óta a német-szovjet háború győzelmére való emlékezés legfontosabb szimbóluma.
A 2011-es és 2012-es oroszországi kormányellenes tömegtüntetések, valamint a 2014 óta tartó ukrajnai háború óta a György-szalag a Putyin-kormány politikai irányvonalát támogató jelként szolgál. Azóta más posztszovjet államok korlátozták a György-szalag nyilvános használatát, vagy saját nemzeti jelképeikkel helyettesítették.
[4] https://jungefreiheit.de/wissen/geschichte/2020/besiegt-besetzt-befreit/
[5] https://laskerkiez.noblogs.org/post/2022/04/29/ermordet-vor-78-jahren-im-kampf-gegen-den-ns-erinnerung-an-paul-schiller-und-die-kampfgruppe-osthafen/
[6] https://berlin.vvn-bda.de/2019/04/9-mai-wer-nicht-feiert-hat-verloren-%D0%B4%D0%B5%D0%BD%D1%8C-%D0%BF%D0%BE%D0%B1%D0%B5%D0%B4%D1%8B/
[7] https://neuntermai.vvn-bda.de/
[8] https://www.fr.de/politik/ultra-rechts-nationalistisch-ukraine-botschafter-andrij-melnyk-asow-regiment-91425243.html
[9] https://www.maz-online.de/brandenburg/8-mai-ukrainischer-botschafter-melnyk-spricht-im-brandenburger-landtag-WODMJKEGSD2POQ5COE7WDFKKKM.html
[10] https://de.wikipedia.org/wiki/Antideutsche A németellenesség (Antideutsche) egy politikai áramlat Németországban és Ausztriában, amely a radikális baloldal különböző rétegeiből bukkant fel. Ellenzik a német nacionalizmust, amely a német újraegyesítés következtében különösen erőssé vált. Más németellenes álláspontok közé tartozik az Izraellel való szolidaritás is, valamint az anticionizmussal, Amerika-ellenességgel, iszlamizmussal, az antikapitalizmus és az antiimperializmus bizonyos („regresszív”) formáival szembeni ellenállás. Mindez vitához vezettek és vezetnek továbbra is a baloldalon belül.
[11] https://www.compact-shop.de/shop/buecher/juergen-elsaesser-ich-bin-deutscher/
[12] https://de.wikipedia.org/wiki/Querfront Szűkebb értelemben a Querfront (keresztirányú front) a weimari köztársaság antidemokratikus stratégiáit jelenti, amelyek a nacionalizmus és a szocializmus ellentétes ideológiáit próbálják ötvözni a politikai hatalom megszerzése érdekében. A konzervatív forradalom képviselői elméletileg 1920 körül, a gyakorlatban pedig Kurt von Schleicher akkori kancellár 1932-ben törekedtek ilyen szövetségekre.
A Querfront tágabb értelemben a bal- és jobboldali álláspontok kooperációja vagy keveredése az emancipációellenes álláspontok jóváhagyásának növelése, valamint a meglévő bal- és jobboldali politikai irányzatokat „keresztező” táborok közötti szövetségek létrehozása érdekében. A német neonácizmus egyes részei erre törekedtek, akárcsak a nacionalista irányzatú baloldali csoportok és pártok.
[13] https://www.verbrecherverlag.de/author/detail/127
[14] https://www.youtube.com/watch?v=lTGZxUyhIbE
[15] https://de.wikipedia.org/wiki/Freikorps A 20. század elejéig a félkatonai egységeket nemzeti származásuktól függetlenül Freikorps-nak vagy önkéntes hadtestnek (francia hadtestből "test"; latin corpusból "test") nevezték el. A német nyelvterületen a 18. században „Freikorps” néven először állítottak fel szabad ezredeket helyi önkéntesekből, egymással szembenálló disszidensekből, dezertőrökből és elítéltekből. Az olykor egzotikusan felszerelt csapatok gyalogságként és lovasságként, ritkábban tüzérségként szolgáltak. Néha csak száz, néha akár több ezer fős létszámú, a fegyveres erők különböző ágaiból álló vegyes alakulatok vagy légiók is voltak.
[16] https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetiszocialista_N%C3%A9met_Munk%C3%A1sp%C3%A1rt
[17] https://de.wikipedia.org/wiki/Ork Az ork szó (angolul orc, ork) nem emberi lények kitalált faját jelöli, és valószínűleg a latin orcus (alvilág) szóból származik. A 20. században a kifejezést J.R.R. Tolkien elevenítette fel. Az orkok benépesítik Középföld fantáziavilágát, ahol készséges végrehajtóként szolgálják a gonosz erőit.


