A koalíciós partnerek és az USA, valamint a többi NATO-állam és a 14 NATO-n kívüli ország nyomására a Ramstein-i amerikai légitámaszponton tartott találkozón a német kormány engedett múlt kedden, és kijelentette, hogy szállítani fog a „német termelésből származó nehézfegyverekből”. A szállítmánnyal 50 használt vagy régi Gepard típusú légvédelmi harckocsit indít Ukrajnába, és a német kormány hozzájárult ahhoz is, hogy ukrán katonákat képezzenek ki Németországban az USA-val és Hollandiával együtt (lásd: Német tankok közvetlen szállítása Ukrajnába[1]).
Így most Németország is megadja a régóta várt szimbolikus hozzájárulást Ukrajna védelméhez, amely állítólag a győzelemig kitart.
A Gepard harckocsit[2] 2010-ig használta a Bundeswehr. A Szövetségi Biztonsági Tanács már jóváhagyta az exportot. Christine Lambrecht védelmi miniszternő a találkozó után kijelentette: "Ukrajnának most pontosan erre van szüksége".
Austin amerikai védelmi miniszter legutóbbi nyilatkozatai[3] alapján azt mondhatjuk, hogy az USA és a NATO a nehézfegyverekre épít Oroszország katonai és gazdasági meggyengítése érdekében. A szabad világ állítólagos védelme Ukrajnában ennek egy jól bevált eszköze.
Christine Lambrecht[4] (SPD) védelmi miniszternő szerint az ukrán katonák kiképzése "német földön" "amerikai barátainkkal közösen" és Hollandiával történik majd.
Az amerikai barátok már a háború előtt kiképeztek ukrán katonákat Ukrajnában és az USA-ban[5], köztük az Azov-ezred tagjait és más önkéntes szervezeteket, mint a C14 vagy a Jobboldali Szektor, amelyek ugyan a Nemzetőrségnek, így a Belügyminisztériumnak alárendeltek, de a fegyveres erők részét képezik, és rendelkeznek némi autonómiával. Mindenekelőtt rendkívül nacionalista, részben neonáci ideológiájukról ismertek és hírhedtek. Ki fog derülni, hogy Németország csak a reguláris csapatokból képez ki katonákat, vagy olyan a fegyvereseket is, akik mint jobboldali szélsőségesek a világ minden tájáról jelentkeznek harci tapasztalatot szerezni?
Austin amerikai védelmi miniszter világossá tette az amerikai kormány stratégiáját, miután Blinken külügyminiszterrel kötelező látogatást tett Zelenszkij ukrán elnöknél.[6]
Azt akarjuk, hogy Oroszország annyira legyengüljön, hogy többé ne tudja megtenni azt, amit Ukrajna megszállásakor tett. Máris rengeteg katonai képességet veszített, és őszintén szólva, számos katonát is. És nem akarjuk, hogy nagyon gyorsan vissza tudják állítani ezt a képességüket.
Lloyd J. Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere
Ha Oroszország nem hátrál meg, az a háború kezdete óta provokált közvetlen konfrontációt eredményez az USA/NATO és Oroszország között, még akkor is, ha folyamatosan esküdöznek, hogy "csak" fegyvert és pénzt szállítanak, de nem akarnak részt venni a háborúban. Rendkívül kockázatos játék, amelyben minden NATO-ország részt vesz, elvégre nagy a kockázata annak, hogy ha Oroszország túlzottan nagy veszélyben érzi magát, akkor atomháború törhet ki – ugyanis az Ukrajna elleni agressziós háború már annak az eredménye volt, hogy az orosz vezetés fenyegetve érezte magát az USA és a NATO részéről.
Ezért minden vészharangot meg kell kongatni, de láthatóan az amerikaiak és koalíciójuk azt feltételezik, hogy Oroszország nem használ majd atomfegyvert – Ukrajnában sem.
Ramstein-ben Austin követte azt, amit a „Hajlandók koalíciója”[7] is kért: fegyverek, fegyverek, fegyverek. És Austin azt is világossá tette, hogy az Egyesült Államok jár az élen:
Azért vagyunk itt, hogy segítsünk Ukrajnának megnyerni a csatát Oroszország igazságtalan inváziója ellen – és felkészítsük Ukrajnát a holnap kihívásaira.
Lloyd J Austin
Utalt a gyors (és túlzott gondolkodás nélküli) cselekvés sürgősségére:
Azt szeretném, ha az egész csoport ma Ukrajna rövid távú biztonsági szükségleteinek közös, egyértelmű megértésével távozna – mert továbbra is az eget és a földet megmozgatunk, hogy megfeleljünk ezeknek a biztonsági szükségleteknek.
Lloyd J Austin
Austin az erkölcsöt is szóba hozta az állítólagos szabadságharcban, ugyanakkor világossá tette, hogy nem Ukrajna forog kockán, hanem valójában a Washington által ellenőrzött "szabályokon alapuló nemzetközi rend". Ukrajnára szükség van Oroszország leépítéséhez.
Valószínűleg az orosz-kínai szövetség felbomlasztása a stratégia fő célja. Az USA régóta deklarált célja, hogy közvetlenül szembeszálljon a világhatalomért folyó küzdelemben fő vetélytársával, Kínával, amennyiben Oroszország katonailag meggyengült.
US-amerikai háborús célok
A New York Times helyesen figyel fel az Egyesült Államok háborús céljainak megváltozására. Feltehetjük azonban a kérdést, hogy léteznek-e ilyenek 2014 óta.
A hét elején az újság megjegyezte, hogy Washingtont már nem az Ukrajna feletti ellenőrzésért vívott harc foglalkoztatja, hanem az a harc, amely az Egyesült Államokat közvetlenül Oroszország ellen fordítja.
Korábban Biden elnök többször is hangsúlyozta, hogy egyetlen amerikai csapat sem lép be a konfliktusba, vagy, hogy nem hoznak létre repülési tilalmat. De az elkötelezettség fokozatosan nyíltabbá vált. Az Oroszország meggyengítéséről szóló retorika állítólag Ukrajna megerősítését célozta, de hasonlóan ahhoz, ahogy az Egyesült Államok 2001-ben elindította a terrorizmus elleni hosszú globális háborút, most a szövetségeseket kell felkészítenie egy hosszú és új hidegháborúra, amely bármelyik pillanatban igazi háborúba fordulhat:
Hosszabb távon azonban Amerika stratégiai céljának Austin általi leírása megerősíti Vlagyimir Putyin elnök gyakran hangoztatott meggyőződését, hogy a háború valójában a Nyugat azon vágyáról szól, hogy gyengítse az orosz hatalmat és destabilizálja kormányát.
Azzal, hogy az Egyesült Államok célját " az orosz hadsereg legyengítésében" tüntetik fel, Austin és a Biden-kormányzat más tiszviselői világossá teszik, miben látják a jövőt: egy évekig tartó harcban, mely Moszkvával a hatalomért és a befolyásért folyik, amely bizonyos szempontból hasonlít arra, amit John F. Kennedy elnök a hidegháború "hosszú alkonyi harcának" ("long twilight struggle") nevezett.
New York Times
Feltűnő, hogy Austin egy szót sem szól az atomháború veszélyéről. Ha Oroszországot annyira meg kell gyengíteni, hogy már nem is tud háborút folytatni az USA által 2015 óta milliárdokkal felfegyverzett Ukrajna ellen, akkor annak az lesz az eredménye, hogy megbuktatják a Putyin-kormányt. Mindez Oroszországot háborúba sodorja, amelynek következménye a hatalmi harcok zűrzavara és Oroszország esetleg felbomlása – ami nem teszi Európát biztonságosabbá.
Vagy az orosz vezetés egyre erősebb eszközökhöz folyamodik, hogy biztosítsa az állam szuverenitását – esetleg akár az atomfegyver használatáig is. Például Oroszország felrobbanthatna egy atomfegyvert nagy magasságban az Egyesült Államok felett anélkül, hogy közvetlenül megtámadna bármely helyet, csak azért, hogy az egész országot megbénítsa az így létrejövő elektromágneses impulzussal (NEMP), amelyben minden meg nem keményített elektronikus rendszer rövid időre leáll.
Lavrov orosz külügyminiszter most ismét egy harmadik világháború és atomháború lehetőségére figyelmeztetett[8], amit nagyon komolyan kell venni. Nuland amerikai külügyminiszter már biztosította Ukrajnát, hogy ennek megfelelően fog reagálni az ukrajnai atomfegyverek bevetésére, de nem fejtette ki bővebben, hogy ez mit is jelent.
Természetesen a Pentagonban tervek készülnek arra vonatkozóan, hogyan viselkedjenek atomfegyverek alkalmazása esetén, persze először az USA védelmében. De fel kell tenni a kérdést, hogyan érik el azt az Austin-i célt, hogy Oroszországot hosszú időn keresztül legyengítik, milyen szárazföldi haderőként használják fel vagy használják ki Ukrajnát és az ukránokat, ha Oroszország még mindig rendelkezik atomfegyverekkel, amelyek az USA-t is elérik, és lehetővé teszik a tömegmészárlást?
Washingtonból nem hallani erről semmit, és a katonai megoldás megszállottjaitól: a német zöldektől a liberálisoktól és a CDU tagjaitól sem
Az új világrendhez
Frederik Kempe, az Atlantic Council agytröszt elnöke a közelmúltban kijelentette, hogy új világrend van kialakulóban[9], amelyet az ukrajnai háború elősegíthet:
A következtetés csábító: ha Ukrajna független, szuverén és demokratikus országként fennmarad, az Egyesült Államok és Európa által támogatott erők újra megerősítik magukat a korábban feltörekvő orosz-kínai tekintélyelvű, elnyomó és (legalábbis Putyin esetében) gonosz erőkkel szemben.
Frederik Kempe, Atlantic Counsel
Kempe kifejti, hogy a világ még nincs felkészülve a Washington által ellenőrzött új világrendre - az Austin által hivatkozott "szabályokon alapuló nemzetközi rendre". Nagy dolgok forognak kockán:
A kérdés nem az, hogy hogyan fog kinézni az új világrend, hanem az, hogy Ukrajnán keresztül az USA és szövetségesei meg tudják-e fordítani a múlt század vívmányainak erózióját, megtéve az első lépést az első valóban „globális” világ megteremtése felé.
Frederik Kempe, Atlantic Counsel
Erre voltak kísérletek az első világháború után, a második világháború után és a hidegháború befejezése után is. A hidegháború után kialakult nemzetközi rendet a NATO keleti terjeszkedése és a második világháború után Nyugaton felállított intézmények, mint a Világbank, az IMF és az EU teremtették meg. Ekkor azonban beindult az erózió, az amerikaiak hanyagsága miatt, amelynek következménye a nemzetközi rend, vagyis az amerikai rend támogatásában és védelmében keletkezett lazulás lett. Ez most meg kell változtatni:
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a héten Újdelhibe látogatott, hogy megköszönje Indiának, hogy nem hajlandó csatlakozni az Oroszország elleni szankciókhoz, amely állásponton Brazília, Mexikó, Izrael és az Egyesült Arab Emírségek is osztoznak. "Készek vagyunk ellátni Indiát bármilyen áruval, amit meg akar venni" - mondta Lavrov.
A jövőbeli világrend kialakításához az Egyesült Államoknak és Európának először meg kell fordítania a nyugati és a demokratikus hanyatlás pályáját Ukrajnában. Minden más ezután következik.
Frederik Kempe, Atlantic Counsel
Ukrajnában a globális ellenőrzésért folyik a harc. De erről nem esik szó, mert a Nyugat állítólag csak Oroszországra reagál, és meg akarja védeni Ukrajnát. Mostanra legalább odáig eljutottunk, hogy nem tűzszünetről vagy béketárgyalásokról van szó, hanem egy közelebbről meg nem határozott “győzelemről” és arról, hogy Ukrajna nyugati érdekek csatlósaként, a többpólusú világ ellen az amerikai hegemónia érdekében harcol.
Oroszország után, ha nincs harmadik világháború, akkor Kína következik. Még jó, hogy fegyverekkel, háborúkkal nem lehet megoldani a globális felmelegedést, a környezetpusztítást és a fajok kipusztulását. A problémák megoldásához globális együttműködésre lenne szükség, nem pedig az Egyesült Államok által uralt nemzetközi rendre.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
Forrás: https://www.heise.de/tp/features/Beim-Ukraine-Krieg-geht-es-nicht-um-die-Ukraine-7069677.html?seite=all , eredetileg megjelent: https://krass-und-konkret.de/politik-wirtschaft/beim-ukraine-krieg-geht-es-nicht-um-die-ukraine/
[1] https://www.heise.de/tp/features/Direktlieferung-deutscher-Panzer-an-die-Ukraine-Schweizer-Veto-in-Sachen-Munition-7067136.html
[2] https://www.bundeswehr.de/de/aktuelles/meldungen/flugabwehrkanonenpanzer-gepard-5400072
[3] https://edition.cnn.com/2022/04/25/politics/biden-administration-russia-strategy/index.html
[4] https://www.rnd.de/politik/ministerin-lambrecht-ukrainische-soldaten-in-deutschland-ausbilden-DZ2XCH75K53MDJM5U2ZNGYHNMQ.html
[5] https://krass-und-konkret.de/politik-wirtschaft/seit-jahren-hat-die-cia-auch-in-den-usa-ukrainische-spezialkraefte-ausgebildet/
[6] https://www.defense.gov/News/Transcripts/Transcript/Article/3009051/secretary-of-state-antony-j-blinken-and-secretary-of-defense-lloyd-j-austin-iii/
[7] https://de.wikipedia.org/wiki/Koalition_der_Willigen Ennek a koalíciónak amerikai alapítói a hajlandók koalícióját olyan államok szövetségének nevezték, amelyek támogatták az Egyesült Államok 2003. tavaszi Irak elleni támadását.
[8] https://mid.ru/ru/foreign_policy/news/1810694/
[9] https://www.cnbc.com/amp/2022/04/03/a-new-world-order-is-emerging-and-the-world-is-not-ready-for-it.html
