Az „Azov“ csapat tagjai, Kievben 2020. Március.
Előzmények: állami bűncselekmények
Emberi jogi aktivisták ismételten panaszkodnak az ukrajnai állampolgárok részéről elkövetett súlyos visszaélések, diszkriminációk és rendkívüli megfélemlítések miatt. Az Amnesty International (AI) szervezet legutóbbi, március 29-i jelentésében arról számolt be, hogy 2021-ben az ukrán főügyészségnél összesen 79 új állítólagos kínzás és 1918 esetben állítólagos hivatali visszaélés miatti eljárás volt, amelyet a rendfenntartók követtek el. Ugyanakkor csak 51 személy ellen emeltek vádat releváns bűncselekmények miatt. A legtöbb esetben „továbbra is a büntetlenség érvényesül”. Az AI emellett bírálta az ukrán belföldi titkosszolgálatnak, az SBU[1]-nak az emberek letartóztatására és kihallgatására, valamint a halálos erőszak alkalmazására, valamint a lakosság megfigyelésére irányuló messzemenő hatáskörét.
2021 márciusáig az Emberi Jogok Európai Bírósága 115 ügyben hozott ítéletet az Ukrajna elleni felperesek javára, és úgy ítélte meg, hogy fogva tartási körülményeik kínzásnak vagy másmilyen rossz bánásmódnak minősülnek. A kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés megelőzésével foglalkozó európai bizottság 2020-ban az ukrán börtönökben a kínzás elleni európai egyezmény számos megsértését jelentette.
2018-ban még az Atlantic Council, az amerikai hadsereghez közel álló agytröszt is aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az ukrán kormány pénzügyi támogatást nyújt a militáns neonáci csoportoknak, például a C14[2]-nek, kisegítő fegyveres rendőrségként használva őket, valamint az SBU fasiszta szervezetekkel való szoros együttműködése miatt.
2021 májusában az ukrán parlament büntetőjogi reformokat fogadott el, amelyek egyebek mellett az emberiesség elleni bűncselekmények és más konkrét háborús bűncselekmények átfogóbb meghatározását írják elő, például elévülésük feloldását. Volodimir Zelenszkij elnök a mai napig nem írta alá ezeket a módosításokat.
Egyre gyűlnek az orosz hadifoglyok elleni atrocitásokról szóló jelentések. De ukrán civilek is egyre inkább erőszakos bűncselekmények áldozataivá válnak. Például azért, mert azzal vádolják őket, hogy együttműködnek az orosz megszállókkal, vagy azzal, hogy "kapcsolatokat tartanak Moszkvával", ahogy Volodimir Zelenszkij kormányának szakzsargonja fogalmaz. A fasiszták, főként a fegyveres erők tagjai, úgy tűnik, hogy a hadiállapotot az emberek kínzására és meggyilkolására kiadott engedélynek tekintik. A közelmúltban egy amerikai újságíró tett közzé egy felvételt egy nő holttestéről, amelyet egy elhagyott Azov zászlóalj bázisán találtak egy Mariupol-i iskolaépület alagsorában: megcsonkítva, a hasára horogkeresztet karcoltak, saját vérével befestve. Néhány ilyen horror kép hitelessége nem ellenőrizhető. A legtöbb azonban hitelesnek bizonyul; a feltételezett elkövetők gyakran kiállítják őket az interneten.
Többnyire háborítatlanul
Nem meglepő, hogy a gyilkosok milyen érzéketlenséggel fitogtatják szadista barbárságukat. Ugyanis a 2014-es rendszerváltás óta az ultrajobboldali bűnözőket többnyire nem háborgatják az ukrán rendfenntartó hatóságok. Gyakran még meg is jutalmazzák őket: március elején Makszim Marcsinko-t, az »Ajdar« zászlóalj egykori parancsnokát nevezték ki Odessza megye kormányzójává. Az Ajdar zászlóaljat[3] emberi jogi szervezetek számos erőszakos túlkapással vádolták meg.
Azt a néhány nacionalistát, akiket gyilkosságért vagy nemi erőszakért börtönbe zártak, február 28-i elnöki rendelettel szabadon engedték „harci tapasztalattal rendelkező fogolyként”, miután Oroszország belépett a háborúba. A kijevi parlament március 15-én fogadta el azt a törvényt, amely felmenti azokat a foglyokat, akik nem követtek el "Ukrajna nemzetbiztonsága elleni bűncselekményt" és nem tagjai az ellenzéknek, azért, hogy részt vegyenek az ellenséges cselekményekben – ez az orosz "agresszorok" elleni védekező intézkedés elnevezése, ahogy »A nép szolgái« nevű kormánypárt hangsúlyozta. A nemzetközileg el nem ismert donbászi „népköztársaságok” lakóinak többsége is ellenségnek számít, pedig ukrán útlevelük van.
A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács és Zelenszkij elnök március 19-i én tizenkét párt betiltásáról döntöttek, köztük az összes liberális baloldali pártéról (a kommunistákat és a szocialistákat már 2015-ben megszüntették). Döntésükkel jóváhagyták az ellenzékiek elleni megtorlást is: a különleges letartóztatásokat, amelyeket az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) brutális erőszak alkalmazásával hajtott végre. Ilyenek voltak például a Krivoj Rogi Arcelor Mittal Acél- és Kohászati Üzemben a Fémmunkások és Bányászok Szakszervezetének vezetője, Jurij Bobcsenko, a hegedűművész Oleg Szmetanin, Jurij Tkacsev újságíró és más emberi jogi aktivisták letartóztatása. A pártok tilalmát a fasiszták engedélyként értelmezik a gyűlölt baloldalhoz sorolt emberek megölésére, kínzására és zaklatására. Március 20-án például ismeretlenek Harkiv-ban elrabolták Dmitrij Tyihonenkov ügyvédet, aki a másként gondolkodókat képviselte a bíróságon. Egy héttel korábban egy neonáci tömeg felgyújtotta Dmitrij Lazarev baloldali aktivista házát Odesszában.
Valójában legális
Az ilyen, saját állampolgárai elleni bűncselekményeket az ukrán belügyminisztérium tanácsadója, Anton Gerascsenko de facto legalizálta. Március elején például arról számolt be, hogy Vlagyimir Struk, a kijevi csapatok által ellenőrzött Luganszki megye Kreminna városának polgármestere egy „népbírósági tárgyalás” után – Struk-ot azzal gyanúsították meg, hogy együttműködni akart az orosz csapatokkal – „ismeretlen hazafiak árulóként” lőtték le a háborús jognak megfelelően. Lincselés – mert Ukrajnában nincs halálbüntetés.
Miután nemzetközi felháborodást keltett egy nemrég, orosz hadifoglyok lelövöldözéséről készült, valószínűleg egy „Azov” egység tagjai által készített videó, Alekszej Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója vizsgálatot jelentett be az ügyben. Láthatóan azonban sokkal jobban aggódik a kormányról és a hadseregről kialakított, gondosan ápolt hősi kép fenntartása, mint a zavaró erőszakos cselekmények miatt: Sürgősen felszólította honfitársait, hogy ezen túl ne tegyék közzé a nemzetközi humanitárius jog megsértését ábrázoló képeket az interneten. De az ilyen cselekmények abbahagyására nem szólította fel őket.
Egy önkéntes zászlóalj harcosai felsorakoznak a kelet-ukrajnai bevetést megelőző ünnepségen. (© Picture Alliance/NurPhoto)
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/423833.krieg-in-der-ukraine-blutrausch-folter-lynchjustiz.html
2022. április 2.
[1] https://de.wikipedia.org/wiki/Sluschba_bespeky_Ukrajiny A Sluschba bespeky Ukrajiny (SBU, Ukrajnai Német Biztonsági Szolgálat) Ukrajna titkosszolgálata. Az ukrajnai KGB kijevi székhelyű utódszervezete.
[2] https://www.jungewelt.de/loginFailed.php?ref=/artikel/333482.als-vaterlandsverr%C3%A4ter-betrachtet.html
[3] https://www.bpb.de/themen/europa/ukraine/276568/analyse-bewaffnete-freiwilligenbataillone-informelle-machthaber-in-der-ukraine/
