A rendszert kell megváltoztatni, nem a klímát! (System change not climate change!) Ezzel a mottóval világszerte emberek ezrei vonultak utcára szombaton a környezetvédelem és az igazságosság fokozása érdekében, a klímaválság elleni küzdelemben. Csak a skót Glasgow városában, ahol péntekig tartják a "COP 26" ENSZ-konferenciát, a szervezők szerint több mint 100 ezren tüntettek. A tüntetéseken számos szakszervezet is részt vett.

"Amit múlt héten a COP-on láttunk, az az, hogy itt nincs következetes éghajlati igazságosság" - mondta Line Niedeggen, a Glasgow-i tiltakozások egyik résztvevője, a "Fridays for Future" szóvivője a Junge Weltnek adott interjújában. Most az utcáról kell nyomást gyakorolni a kormányokra, amelyek a németekhez hasonlóan "terv nélkül" érkeznek Glasgow-ba. Niedeggen szerint a "döntéshozó testületek teljes elefántcsonttornya" az oka annak, hogy nincsenek konkrét intézkedések. "Amíg a klímaválság fő okozói hozhatják meg a döntéseket, addig nem lesz változás."

A „globális déli” államokat már eddig is súlyosan érintette az éghajlati válság, bár ezek az országok az ipari országokhoz képest alacsonyabb kibocsátásukkal alig járultak hozzá az ember által előidézett klímaváltozáshoz. Ez egy rendszerszintű kérdés, így Niedeggen: „A gyarmatosítással kezdődik és a kapitalizmussal folytatódik. Nagyon másként kell működnünk társadalomként."

A »COP 26« első napjaiban több állam nagy felhajtással bejelentette, hogy elkötelezettebb lesz az éghajlat védelmében. Például 2030-ra meg kell állítani az erdők pusztítását. Emellett mintegy 45 ország, köztük Németország is beleegyezett abba, hogy mezőgazdaságát klímabaráttá alakítsák át.

Környezetvédelmi szakértők és klímaaktivisták azonban erős kritikát fogalmaztak meg: a "villámgyors" bejelentések túl hosszú határidőket tartalmaznak, csupán önkéntes felajánlások, és alig tartalmaztak részleteket. Az erdővédelemre például ugyanezt a célt fogalmazták meg már New Yorkban 2014-ben – azóta azonban felgyorsult az erdőirtás.

A klíma megmentése érdekében a hatalmon lévők inkább a piac láthatatlan kezére hagyatkoznak. Mark Carney, az ENSZ klímavédelmi különmegbízottja, Nagy-Britannia volt jegybank-vezérigazgatója bejelentette a „Glasgow Financial Alliance for Net Zero” (GFANZ, a vezető pénzintézetek globális koalíciója, amely elkötelezett a gazdaság dekarbonizációjának felgyorsítása mellett) létrehozását. A világ legnagyobb pénzügyi cégei közül 450 ígéretet tett arra, hogy a kezelt tőkéjükből összesen 130 milliárd dollárt használnak fel, egyre inkább klímasemleges módon. Az érintett bankok és vagyonkezelők a globális pénzügyi eszközök 40 százalékát kezelik, beleértve: Blackrock-t (US befektetési társaság, a világ legnagyobb vagyonkezelője) és a Deutsche Bankot.

Az, hogy a vállalatok valójában mi mellett kötelezték el magukat, homályos maradt. A terv „a gazdaság nettó nullára átalakítása” – mondta Carney. 2050-re a vállalatok hozzá akarnak járulni ahhoz, hogy » a kibocsátás 50 százalékos csökkentéséből való méltányos részesedésük ebben az évtizedben megvalósuljon, és (...) ötévente felülvizsgálják céljaikat«.

Vasárnap egyfajta ellencsúcs kezdődött Glasgow-ban. A »People’s Summit« ("népi csúcs") radikális klímavédelemre, minden fejlődő ország átfogó adósság elengedésére és az iparosodott országok részéről jóvátétel fizetésre szólít fel. A szervezők bejelentették: "Szükségünk van olyan klímavédelemre, amely mindenki számára működik, nem csak azok számára, akiknek a legtöbb pénz van a zsebükben."

Bev. kép: Az ír fővárosban, Dublin-ban is tízezrek mentek ki az utcára vasárnap (Damien Storan/PA via AP)