A 2020. februári sajtótájékoztató a Fehér Házban valójában a koronavírus -járvány kezdetéről szólt, amikor Donald Trump akkori amerikai elnök témát váltott. Az Egyesült Államok megállapodást írt alá a tálibokkal. „Gratulálni szeretnék mindenkinek” - mondta, és bejelentette az amerikai katonák hazatérését.
A 2020. februári sajtótájékoztató a Fehér Házban valójában a koronavírus -járvány kezdetéről szólt, amikor Donald Trump akkori amerikai elnök témát váltott. Az Egyesült Államok megállapodást írt alá a tálibokkal. „Gratulálni szeretnék mindenkinek” - mondta, és bejelentette az amerikai katonák hazatérését.
A hosszú dohai tárgyalások után az USA megállapodott a tálibokkal és az afgán kormánnyal az amerikai csapatok rendezett kivonásáról az országból. Cserébe a Trump -adminisztráció biztosítékot kapott a terrorista milíciától, hogy Afganisztán területe többé nem jelent veszélyt az Egyesült Államokra.
Az USA, Németország és más nyugati országok most sietősen menekítik ki nagykövetségeik munkatársait és állampolgárait. A tálibok két hónapon belül szinte az egész országot ellenőrzésük alá vonták.
A 2001 óta korszerűsített, az afgán állam védelmére kiképzett afgán hadsereg kevés ellenállást tanúsított. Az iszlamisták vasárnap hivatalosan átvették a hatalmat Kabulban.
A terrorista milícia régóta készült a gyors előrenyomulásra. Húsz éven keresztül az alábbi mottó szerint cselekedtek: „A Nyugatnak órája van, nekünk időnk.” Türelmesen várták az esélyt, hogy visszaszerezzék hatalmukat az országban.
© AP / Zabi Karimi tálib harcos géppisztollyal ül a jármű tetején az afgán elnöki palotába vezető főkapu előtt, Kabulban, Afganisztánban, 2021. augusztus 16 -án, hétfőn. Az US hadsereg átvette Afganisztán légtere felett a felügyeletet, küzd a kaotikus kivonulás lebonyolításával, miután a tálibok bevonultak a fővárosba. (AP Photo / Rahmat Gul)
A tálibok pénzt ajánlottak fel cserébe azért, hogy a helyi rendőrség és hadsereg egységei később átadják majd fegyvereiket. Számos ilyen megállapodás volt Afganisztánban, azokon a területeken, ahol a központi kormányzatnak alig volt befolyása. Ezt a Washington Post afgán és amerikai tisztviselőkre hivatkozva jelentette[1].
Az afgán kormánytisztviselők és hadseregparancsnokok két okból is alkalmasak voltak ilyen megállapodások megkötésére. Egyrészt rémülten néztek Dohára, ahol az Egyesült Államok tárgyalásokat folytatott a tálibokkal. Bizonytalan volt, hogy ki lesz az ország vezetője a jövőben. A megállapodás[2] megkötésekor egyértelművé vált, hogy a nemzetközi csapatok hamarosan kivonulnak, és az afgánok egyedül maradnak - és senki sem tesz már semmit a korrupció ellen. "Néhányan csak a pénzt akarták" - idézett a Washington Post egy katonát.
Mások határozottan számítottak arra, hogy a tálibok újra átveszik a hatalmat, és nem akartak kockáztatni. „A megállapodás aláírásának napján fordulat következett be. Ettől kezdve mindenki csak önmagára vigyázott” - mondta egy afgán rendőr. A tálibokkal megállapodást kötni egyet jelentett azzal, hogy kétségek esetén a jó oldalon állunk – és túléljük.
Ezt a dinamikát tovább erősítette Joe Biden amerikai elnök áprilisi bejelentése az amerikai hadsereg teljes kivonulásáról Afganisztánból. Számos köztisztviselő és katonatiszt számára ez volt a korlátlan korrupcióhoz való ingyenes belépőjegy. "Az USA nélkül már nem féltek attól, hogy korrupció miatt eljárást indítanak ellenük" - mondta az egyik rendőr.
Ez megnyitotta az utat a sikeres tálib offenzíva előtt. Több tartományi fővárosban hetekig folytak a harcok, majd a múlt héten dominóként dőltek el és kerültek a tálibok hatalmába. A tálibok katonai stratégiája tökéletesen működött. Először meghódították a központi fő úthálózatot, a "körgyűrűt", amely összeköti a tartományokat egymással. Ezzel az ott állomásozó afgán hadsereg egységeit elzárták az ellátástól.
"Az elmúlt napokban nem volt se étel, se víz se fegyver" - mondta egy katona Kundus-ból a "Wall Street Journal"[3] -nak. Az egyetlen kiút számukra: a menekülés, vagy a tálibokhoz való csatlakozás volt. Minél több egység került ilyen helyzetbe, annál több jelentés keringett erről az országban - megteremtve a legjobb feltételeket a többi katona számára, hogy elveszítsék moráljukat.
A tartományi fővárosokban a tálibokkal 2020 -ban kötött megállapodások is szerepet játszottak. A tábornokok felszólították katonáikat, hogy tegyék le a fegyvert.
„Harcolni akarunk. Ha megadjuk magunkat, megölnek minket ” – így emlékezik a különleges erők tisztje a parancsnokával folytatott beszélgetésre, amint arról a Washington Post is beszámolt. Erre a parancsnok állítólag így válaszolt: "Ne lőj ki egyetlen golyót sem!"
Forrás: https://www.msn.com/de-de/nachrichten/politik/wie-die-taliban-das-land-überrennen-konnten/ar-AANnkKa?ocid=winp1taskbar 2021.augusztus 16.
Bev. kép: © WORLD Kabulban a radikális iszlám tálibok elfoglalták az elnöki palotát, és bejelentették győzelmüket. Több ezren pánikszerűen próbálják meg elhagyni az országot. Káosz uralkodik a repülőtéren. Forrás: WELT
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
[1] https://www.washingtonpost.com/world/2021/08/15/afghanistan-military-collapse-taliban/?fbclid=IwAR3OwiEUIBmsROSFPCi3klO6_EAQCO1vxjk4rGfgcEhK4ZJbx_PjY5H7Esg
[2] https://www.state.gov/wp-content/uploads/2020/02/Agreement-For-Bringing-Peace-to-Afghanistan-02.29.20.pdf
[3] https://www.wsj.com/articles/afghanistan-army-collapse-taliban-11628958253
