Elképesztő mértékben, 18,5%-kal nőtt a kínai gazdaság az előző év negyedévéhez képest. 1992 óta, amióta rögzítik a GDP-adatokat Kínában nem mértek ilyen magas negyedéves növekedést a távol-keleti országban. Az előző rekord óta is 28 év telt el: 1993-ban 15,3%-kal nőtt a gazdaság az első negyedévben.
A rekordnövekedés jelentősége többrétegű. Nem csak azt mutatja meg, hogy Kína képes volt visszaállni a normális kerékvágásba a koronavírus okozta gazdasági válság után, de azt is előrevetíti, hogy a világ immáron második legnagyobb gazdasága szinte sértetlenül kerülhet ki a válságból.
Kína egy kis kitérő után újra egyenesen halad afelé, hogy szuperhatalommá váljon.
Az ország, amit még mindig sokan csak a világ elsőszámú olcsó munkaerőforrásaként tartanak számon (Made in China), éppen kitörni készül a világrendszerben betöltött szerepéből. A kínai gazdaság immáron a világgazdaság második legnagyobbja.
Azonban a kínai gazdaság továbbra is exportorientált. 2021-ben nem csak a GDP növekedésének üteme döntött rekordot, de az exporté is. A megnövekedett amerikai és európai kereslet az egészségügyi védőfelszerelésekre, a maszkra, a távmunkában használt munkaeszközökre és mindenféle elektronikus eszközökre, mind-mind hozzájárult a kínai gazdaság idei robbanásszerű növekedéséhez.
Nem kizárt, hogy a Fudan Egyetem építésével Magyarország lehet majd Kína elsőszámú európai hídfőállása, de az új szuperhatalom nem csak Magyarországon keresztül erősíti európai befolyását. Az Egy Út, Egy Övezet-hez, Kína globális infrastruktúratervéhez 18 másik uniós tagállam is csatlakozott, köztük Olaszország.
Kína infrastruktúrahiteleivel az IMF alternatívájává tudott válni világszerte, különösen Afrikában. Ez az elsődleges oka a Kína és USA közötti feszültség növekedésének. Az „új hidegháború” kimeneteléről viszont csak találgatni tudunk, hiszen az előző hidegháborúval ellentétben ez gazdasági összefonódásban született.
(Persze ne tévedjünk, Kína nem kommunista (csak "kommunista" párt vezeti), hanem imperialista szuperhatalom - Balmix szerk.)
