A 2019-ben a nép által ismét megválasztott Evo Morales - Bolívia első bennszülött elnöke- ellen elkövetett puccs után a hatalom új birtokosai utasították a hadsereget és a rendőrséget, hogy az állampuccs elleni tiltakozásokat minden eszközzel nyomják el. A Washington által támogatott jobboldali rezsim egy éves uralma alatt civilek tucatjait ölték meg, több mint 800 személyt sebesítettek meg és több mint 1500 személy tűnt el a puccsisták celláiban.

Csupán 3 nappal az után, hogy a szenátus akkori elnökhelyettese, Jeanine Anez önmagát átmeneti elnöknek nyilvánította, Sacaba városában, Cochabamba tartományban 10 személy halt meg a hadsereg golyózáporában és legalább 124-en megsebesültek. Koka-termelők masíroztak földjeikről a városba, mivel meg akarták védeni elnöküket Mórales-t és a demokráciát. Lelőtték őket. Anez utasítására a véres események bizonyítékait eltitkolták.

Tiltakozó polgárok 4 nappal későbbi felvonulása El Alto város közelében, az 1400 lakosú Senkata helységben 10 halálos áldozatot és 31 sebesültet követelt, 400 személyt tartóztattak le. Az Amerikai Emberjogi Bizottság (IACHR) a 2019. november 19-i eseményeket a civil lakosság elleni mészárlásnak minősítette. De a puccsista elnök Anez megmagyarázta a történteket, és rendeletet adott ki, amely a katonaság számára büntetlenséget biztosított „a közrend helyreállításában“. Csak hangos nemzetközi tiltakozások után vonta vissza a rendeletet. Az üldözések, elfogások, gyilkosságok és a terror azonban folytatódott tovább.

Az ilyen tettekért felelőseknek azonban „nem lehet megbocsátani és nem lehet tetteiket elfelejteni“ követelte az ICHR akkori végrehajtó titkára most teljes joggal. A mészárlások kritizálása miatt Paulo Abrao tekintélyes jogi professzort és Brazília egykori igazságügy miniszterét kidobták állásából 2020 augusztusában. Eltávolítását Louis Almagro, az OAS, az Amerikai Államok Szervezetének főtitkára szorgalmazta, amelynek az ICHR alárendelt. Az OAS főtitkárának reakcióját érthetővé teszi az a tény, hogy az OAS indította el a Morales elleni puccsot azzal, hogy mind a mai napig nem bizonyítottan Morales megválasztását választási csalásnak minősítette. Ezért azt a követelést „semmit sem elfelejteni, semmit sem megbocsátani”, amely mind a puccsistákra mind pedig az általuk elkövetett bűncselekményekre vonatkozik, ki kell terjeszteni bűnsegédjeikre is.

A most Bolíviában meggyanúsított emberi jogi bűnöket elkövetőket^[1] és feltételezett gyilkosokat^[2] mind Donald Trump kormánya mind pedig különböző európai országok képviselői, köztük Heiko Maas német külügyminiszter „törvényes” vezetőkként ismerték el hosszú ideig. Ezért nem szabad elfelejteni bűnüket a bolíviai nép elnyomásában.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/398418.kein-vergeben.html 2021.03.15.

Bev. kép: Bolíviában a puccsistákat elfogták. Fotó: Juan Karita/AP/dpa

^[1] https://www.faz.net/aktuell/politik/ausland/boliviens-ex-praesidentin-a-ez-wegen-terrorismus-festgenommen-17243382.html Bolívia volt elnökét, Anez-t terrorizmus gyanújával őrizetbe vették

^[2] https://www.amerika21.de/2021/03/248789/bolivien-justiz-verfolgung-putschisten Vádemelés Bolívia egykori „ideiglenes“ elnöknője Jeanine Áñez, miniszterek, katonai és rendőri vezetők ellen