2020. november 3-án került sor a 46. amerikai elnök megválasztására. Bár Donald Trump inkumbens elnök alulmaradt kihívójával, a demokrata Joe Bidennel szemben, nem volt hajlandó elismerni vereségét, arra hivatkozva, hogy a demokraták csaltak és a levélszavazati rendszer alkotmányellenes.

December 14-én szavaztak le hivatalosan is az államok megbízásából az elektorok, január 6-án pedig sor került volna az elektori szavazatok összeszámolására a kongresszusban egy kétkamarás ülés során. Alapvetően a procedúra puszta formalitás, hiszen a választási eredményeket és a következő elnök várható személyét ekkorra már több mint két hónapja ismerni lehet.

Donald Trump december 18-án jelentette be Twitteren, hogy támogatói tüntetést szerveznek az „elcsalt” választás ellen január 6-ára, Washingtonba. Az elnök hozzátette:

Legyetek ott, vad lesz!

Vad lett. Már december 31-én elkezdték a hatóságok a készülődést a várható megmozdulásokra, Muriel Bowser, Washington D.C. polgármestere aktiválta a nemzeti gárdát is, de alig 300 gárdistát mozgósított és elrendelte, hogy nem lehet náluk fegyver.

A döntéshozók mindenképpen el akarták kerülni, hogy megismétlődjenek azok a jelenetek, melyek tavaly nyáron a George Floyd halálát követő tüntetéseken történtek. Ekkor ugyanis nemzeti gárdistákkal vették körül Washington fontosabb épületeit és az erről készült fotók nagy felháborodást keltettek az interneten; sokan azzal kritizálták az Egyesült Államokat, hogy „rendőrállammá” és „katonai diktatúrává” alakult.

A rendfenntartói jelenlét tehát minimális volt, mire január 5-én elkezdtek gyülekezni a Trump-támogatók. A tüntetők a Freedom Plazánál gyülekeztek, már a megmozdulások nulladik napján őrizetbe vett a rendőrség tíz embert, főleg engedély nélküli fegyverbirtoklás miatt. Washingtonban a legtöbb államnál szigorúbbak a fegyvertartási szabályok, az alkalomra pedig a polgármester külön kihirdette a teljes fegyverviselési tilalmat. Őrizetbe vették Enrique Tarriót is, az erőszakos megmozdulások miatt hírhedté vált Proud Boys nevű szélsőséges szervezet vezetőjét is, majd elengedték és kiutasították D.C.-ből.

A prevenciós intézkedések nem bizonyultak elégnek. Január 6-án elszabadult a pokol. A Washington-emlékmű körül gyülekeztek a tüntetők, ahol Donald Trump elnök személyesen is beszédet mondott, illetve beszélt még ügyvédje, Rudy Giuliani is, aki az elnök választási eredmények elleni hadjáratát vezette.

Trump a beszédében kifejezetten kérte azt, hogy masírozzanak a tüntetők a Capitoliumhoz.

„Követelnünk kell a Kongresszustól, hogy cselekedjenek helyesen és csak azokat az elektori szavazatokat vegyék figyelembe, amelyeket törvényesen adtak le. Tudom, hogy mindenki itt oda fog masírozni a Capitolium épületéhez, hogy békésen és hazafiasan hallassa a hangját a mai nap” – fogalmazott Trump elnök beszédében.

Hozzátette:

Harcoljatok! Harcoljatok pokolian. Ha nem harcoltok pokolian, nem lesz országotok többé.

Nagyon úgy tűnt, hogy a tüntetők számottevő része ezt a buzdítást szó szerint értelmezte. Több ezren masíroztak a Capitoliumhoz délután 1 óra körül, majd egyszerűen áttörték a rendőrség által felállított kordonokat, aztán erőszakkal betörtek az épületbe. Dulakodás, verekedés is kialakult az épület körül, de nem tudták a rendfenntartók meggátolni a behatolást.

A Capitoliumban ülésező kongresszus tagjait elkezdték evakuálni, illetve kiürítették a hatóságok a környező épületeket is. Nem mindenkit sikerült kimenekíteni időben: néhány képviselő a képviselőház üléstermében maradt, mire a tüntetők bejutottak az épületbe.

A rendfenntartó erők elbarikádozták magukat a teremben a képviselőkkel, illetve lőfegyvert rántottak, hogy megfékezzék a tömeget. Több lövés is eldördült, egy Trump-támogató nő belehalt súlyos mellkasi sérüléseibe. Az áldozat Ashli Babbitt volt, egy kaliforniai veterán légierőtag.

A szenátus üléstermébe behatoltak a tüntetők, de itt nem tartózkodtak politikusok. Rövidesen a rendőrség kikergette őket innen.

Betörtek Trump támogatói a képviselői irodákba is és vandálkodni, fosztogatni kezdtek. Nancy Pelosi, a képviselőház vezetőjének irodájából több személyes dolgot is elvittek, még a névtábláját is leszakították és magukkal vitték a tüntetők. Több ablakot is betörtek, székeket és asztalokat dobáltak, de elvittek egy képet a Dalai Lámáról és megsemmisítettek egy régi kínai pergament is a tüntetők. Az AP médiastábjának kellékeit is megrongálták, a riportereket elkergették.

Fél 3 körül kezdődött meg a rendfenntartó hatóságok érdemi válasza. Aktiválták a teljes D.C. nemzeti gárdát (ez 1100 főt jelent), de mivel őket még fel kellett szerelni, először az ATF és az FBI különleges egységei érkeztek a helyszínre. Érkezett erősítés a virginiai és marylandi rendőrségtől is. Érdemes megjegyezni, hogy Trump nem akarta jóváhagyni a gárda bevetését, Mike Pence alelnök döntött úgy, hogy engedélyt ad rá. Washington D.C. polgármestere 6 órától életbe lépő kijárási tilalmat hirdetett.

A rendőrség, az ATF és az FBI 4-fél 5 körül kezdte meg az oszlatást, könnygáz, füst és villanógránátok és éles fegyverek segítségével (lövésekre ekkor már nem került sor). Az akció során improvizált robbanóeszközöket (vagy annak tűnő tárgyakat), Molotov-koktélokat és lőfegyvereket is találtak a hatóságok.

6 órára sikerült teljesen kiűzni a tüntetőket a Capitoliumból. Több rendőr és tüntető is súlyos sérüléseket szenvedett, összesen négy ember halt meg, három eddig tisztázatlan okokból. A hatóságok több mint 50 embert vettek őrizetbe illegális fegyverviselés, a kijárási tilalom megsértése és rongálás miatt.

Érdemes foglalkozni a politikusok reakciójával is. Mind republikánus, mind demokrata oldalon elítélték az akciót, egyes politikusok puccskísérletről, forradalomról beszéltek. Donald Trump elnök eleinte vonakodott határozottan fellépni a tüntetők ellen, bár többször is békességre szólította fel őket, végül közzétett egy videót, melyben arra kérte őket, hogy menjenek haza. Az elnök kritikusai szerint Trump ebben a videóban is túlságosan szimpatikus hangnemet ütött meg azzal, hogy azt mondta, megérti a tüntetők indulatait, mert a választást szerinte elcsalták.

A kongresszus hajnali 3 órakor folytatta a munkáját, hajnali háromnegyed négy körül kihirdették Joe Biden győzelmét az elektori szavazatok összeszámlálása után. Donald Trump ezután – bár még mindig nem ismerte el vereségét – megígérte, hogy „békésen” átadja a hatalmat Joe Bidennek január 20-án.

Ezzel valószínűleg nem zárult még le a dolog, sokan retorziókat kérnek a résztvevőkre és Donald Trumpra is, akit az erőszak felbujtásával vádolnak. Többen az amerikai demokrácia egyik legsötétebb napjának nevezték az eseményt és arról is pletykálnak, hogy Donald Trumpot már a saját kabinetje is el akarja mozdítani, hiába távozna az elnök két héten belül.

Az eseménnyel kapcsolatos aktualitásokat ebben a cikkben követheti nyomon:

Címlapkép: Victor J. Blue/Bloomberg via Getty Images