Valóban a jogállamiság bizonyos feltételeihez fogják a jövőben kötni az EU-s fejlesztési pénzek tagállamok közötti szétosztását egy mai, az Európai Tanács és az Európai Parlament között kötött megállapodás értelmében.
A kidolgozott feltételrendszer értelmében:
- A végleges szöveg a jogállamiság feltételeit (rule of law) fogja szövegszerűen tartalmazni, nem egy általánosabb „demokráciára, alapjogokra” tett utalást, ugyanakkor a végleges megállapodásba bekerülő szövegrész szerint a jogállamiság mellett „más alapértékeket” is figyelembe kell venni.
- Ahhoz, hogy jogállamisági eljárást indítsanak egy tagállam ellen, két feltételnek teljesülnie kell: 1, már létező, nyílt megszegése a jogállam követelményeinek, 2, ezek a jogsértések „az EU költségvetésében érintett pénzek elosztására vagy az Európai Unió anyagi érdekeire nagy hatást gyakorolnak.”
- Példaként hozzák fel ilyen esetekre a bírói függetlenség veszélyeztetését, állami szervek jogellenes intézkedéseinek sikertelen megakadályozását, állami források közintézményektől való jogellenes visszatartását, a jogorvoslati eszközök korlátozását.
- Az EP eredeti javaslata egy belső szakértői csoportról, ami jogállamisági eljárás esetén ezeket a feltételeket vizsgálják, a végleges megállapodásba nem került bele, de a Tanács „javasolja, hogy a Bizottság rendszeresen konzultáljon” a Velencei Bizottsággal, és az Európai Alapjogok Központjával a döntés meghozatala előtt.
A jogállamisági problémák miatti pénzmegvonásról a döntés az Európai Tanácsban ülő tagállami kormányfők és miniszterek minősített többségével kell, hogy átmenjen, de nem került be a megállapodásba a „fordított minősített többség” elve, tehát hogy minősített többségű nem szavazattal meg lehessen szüntetni az eljárást.
A döntés előtt egy hónappal kell megkezdeni a vitákat a jogállamisági eljárásról az Európai Tanácsban, de komoly érdekellentét, viták esetén maximum 3 hónapig tárgyalhatnak ott végszavazás előtt.
Az új EU-s szabályozás 2021. január 1-től érvényes. Az innentől esetleg a jogállamot megsértő tagállamok, mint ahogy azt a megállapodást röviden elemző Aleksejs Dimitrovs, az Európai Zöldek jogásza megjegyzi, némi fellélegzéssel vehetik tudomásul. Nem lesz ugyanis EP-szavazás, csak a jóval szűkebb Tanácsban tárgyalják meg az eljárás kérdéseit, és az Európai Bizottság EP által javasolt belső szakértőgárdájának ajánlásai sem lesznek kötelezőek.
Ez elvileg elég manőverezési időt jelenthet bárkinek, akit 2021-től ilyen eljárás alá vonnak.
Az európai, liberális Renew frakció mindezek ellenére üdvözölte a döntést, annak több EP-képviselője is áttörésként üdvözölte. Dacian Cioloş, a Renew frakcióvezetője arról írt Twitterén, hogy a végső megállapodás nagy részben Cseh Katalin magyar és Moritz Körner német liberális EP-képviselők érdeme.
Maga Cseh is reagált, szerinte a jelenlegi megállapodás „jó lecke” azok számára, akikl úgy gondolják, hogy az EU „tehetetlen az autokraták ellen.”
Az tény, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Judit igazságügyi miniszter és a Fidesz EP-képviselői megpróbálták a jogállamisági feltételrendszer elfogadását megakadályozni az elmúlt hónapokban, hiszen éppen a bírói hatalom átalakítása, az EU-s pénzek nem szabályszerű felhasználása, szólás- és sajtószabadság miatt a magyar kormányt már számtalan kritika érte. Ugyanakkor a megállapodás végszövegéből tisztán látszik, annak ellenzői komoly engedményeket kaptak, így például a választott EP-képviselők plenáris ülésen nem szavazhatnak majd az esetleges kifizetési felfüggesztésről, ez az Európai Tanács zárt ülésein, átláthatatlanul történik majd meg.
