Nyomtatás

“Újból jövünk és millióan leszünk”. Ezekkel a szavakkal fejezte be Bolívia elnökhelyettese, Álavaro Garcia Linera beszédét 2019. november 19-i visszalépésekor. Röviddel ezután ő és Evo Morales Mexikóba menekült. Az idézetet eredetileg az indogén ellenálló Túpac Katari-tól származik, aki 1781-ben fél éven keresztül La Paz városának megszállását a spanyolok elleni ellenállás jegyében vezette.

MAS megnyeri a választásokat

2020. október 18-án, egy évvel az államcsíny után Evo Morales pártja a MAS (Movimento al Socialismo) 55,1 %[1]-al megnyerte az elnök- és a parlamenti választásokat. Bolívia új elnöke, Luis Arce, és helyettese David Choquehuanca november elején foglalják el hivatalukat. Legerősebb ellenfelük, Carlos Mesa (Comunidad Ciudadana), 28,9%-ot kapott. A fasiszta regionális politikus Luis Fernando Camacho (Creemos) a szavazatok 14% -t érte el, jóllehet szülövárosában Santa Cruz-ban igazi személyi kultusz alakult ki körülötte.

Az ideiglenes kormányzásnak vége

A választásoknak ez az egyértelmű eredménye befejezi az ultra-konzervatív elnöknő, Áñez közel egy éves ideiglenes kormányzását. Áñez még a választások elött visszavonta indulását. Áñez 2019 novemberében vette át az elnökséget. Ideiglenes elnökként mandátuma max. 90 napig tartott volna az alkotmány szerint. Előtte Evo Moralest választási csalással vádolták, amelyet heteken át tartó viták követtek, majd a rendőrség felkelése, végül a katonaság „javaslatára“ Evo Morales visszalépett. Morales visszalépését és Mexikóba való menekülését követte az egész kormány és a MAS párt számos funkcionáriusának visszalépése. Két napon keresztül Bolíviának nem volt elnöke és nem volt semmilyen kormánya.

Fasiszta pártok elutasítása

A MAS és különösen Morales a 2019-es választásokon a városi középosztály körében veszített számos szavazatot. A MAS ellenfelei azzal tudták a szavazókat széles körben mobilizálni, hogy Evo Morales vitatott újraválasztását politikailag kihasználták. Viszont az ez évi választások azt mutatják, hogy a MAS széles és jól mobilizálható választói bázissal rendelkezik.

A MAS meglepően világos győzelme a Jeanine Áñez elnyomó átmeneti kormányzására adott reakció és a jobboldali konzervatív és fasiszta pártok egyértelmű elutasítása. Az elmúlt évet a militarizálódás, a korrupció és a miniszterek állandó cseréje jellemezte. Ehhez járult a COVID 19 járvány katasztrofális menedzselése. Bolívia jelenleg a világon a 3. legmagasabb halálozási aránnyal rendelkezik a COVID járványban megbetegedettek körében és mély gazdasági válságot él át. A „járvány ürügyén“ a választásokat újból és újból elhalasztották.

Vallásos fundamentalisták katonai puccsot követelnek

A MAS elsöprő győzelmét széles körben elismerték. Camacho - a 2019-es puccs egyik központi figurája - hívei körében mégis hitetlenkedés és düh uralkodik. Ez mutatja, milyen óriásiak a társadalmi különbségek az országban. Hogy mennyire kevés megértés uralkodik a városi középosztály, elsősorban Santa Cruz körében a lakósság túlnyomó többségének életrealitása iránt. A Camacho-hoz közelálló ifjúsági szervezet, az Unión Juvenil Cruzeñista a választások után újból általános sztrájkra szólított fel. A sztrájkfelhívást csak néhányan követték. Viszont néhány ultravallásos és fasiszta csoport Santa Cruz-ban katonai puccsot követel. Ezeknek a csoportoknak a radikalizálódása aggasztó.

A MAS új irányultságai

A MAS-nak most megvan a lehetősége arra, hogy 14 évi kormányzás és egy évig tartó politikai bizonytalanság és üldözés után új irányokat dolgozzon ki. Evo Morales bolíviai visszatérése körüli vitában. Eva Copa (MAS, szenátusi elnök) generációs váltást és a párt újjászervezését követelte Morales és szoros csoportja nélkül. Az ország különböző szociális-, indogén-, paraszti- és munkásmozgalmaival való kapcsolatokat is újra kell tárgyalni, mivel a Morales alatti kormányok, - miután a minisztériumok vezetését kezdetben a szociális mozgalmak köréből nevezték ki -, később afelé tendáltak, hogy ezeket a csoportokat stratégiailag megosszák, hogy ezáltal elzárhassák a kritika érvényesülését. Így számos indogén mozgalom számára párhuzamos struktúrák alakultak ki: egy állam közeli és egy, a MAS-al szembeni oppozíciót elfoglaló struktúrák.

Szociális mozgalmak nagyobb befolyást akarnak

Az elmúlt évben a különböző mozgalmak szervezeteiben sok vita folyt a MAS-hoz való viszonyuk politikai eszközeiről. Most számos szociális mozgalom újból erősebb és közvetlenebb befolyást akar elérni a többnemzetiségű államban. Így többek között a központi szakszervezet, a COB azt követeli, hogy a Munkaügyi Minisztérium élére az ő soraikból származó személyt nevezzenek ki. Az indogén vidéki munkásnők ernyőszervezete pedig a nőminisztérium vezetését követeli magának. Arce új elnökké választását követően a következő hónapok döntőek lesznek.

A kormány első lépései

Az új kormány egyik fontos első lépése lesz az ideiglenes elnöklő Áñez hatalomra lépését követő tömegmészárlások kivizsgálása Senakata-ban és Sacaba-ban, amelyet Acre megigért. Emellett Arce, mint a Morales kormány egykori pénzügyminisztere, a bolíviai gazdasági rendszer egyik építészének számít, és már bejelentette, hogy már az első intézkedések között a nagy vagyonokra különadót vetnek ki. Elnökhelyettese, David Choquehuanca erős indogén támogatói bázissal rendelkezik Bolívia felvidéki területein, viszont nem áll túl közel Evo Morales-hez.

Erőteljes jelzések a válság ellenére

Bolívia jelenleg mély gazdasági, egészségügyi és ökológiai válságban van. Az elmúlt évben minden oldalról erőteljesen ösztönzött társadalmi polarizálódás megnehezíti az Arce által megígért közeledést – azért is, mert a társadalmi konfliktusok anyagi bázisában nem következett be tulajdonképpen változás. A kolonialista állam, a patriarchális struktúrák, a rasszizmus és regionalizmus központi társadalmi konfliktusai továbbra is fennállnak, sőt, az államcsíny és az átmeneti kormányzás idején még jobban kiéleződtek.

A MAS eddigi gazdasági rendszere, erős kontinuitásban a gyarmatosítás hagyományaival, a földkincsek intenzív kiaknázására épül. A különbség a nyersanyag exportja által keletkezett nyereség elosztása a társadalom részei között. Ez a nyersanyagok erőteljes kitermelésére épülő gazdasági rendszer valószínűleg továbbra is fennmarad. Ezen választáson is vita tárgya volt, hogy ki igazgassa ezt a gazdaságot és ki profitáljon belőle. Eközben viszont továbbra is égnek  az erdők Chiquitanía-ban és Chaco-ban, Santa Cruz tartományban.

De a választások eredmény a militarizálódás és fasiszta tendenciák egyértelmű elutasítása, amely okot ad a fellélegezésre.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

Republik Bolivien - República de Bolivia, Dél-Amerika

Föváros: alkotmány szerint: Sucre, a kormány székhelye: La Plaz:

Területe:1.098.581 km², Lakosság száma: 8.724.156

Nyelve: spanyol 63,2 %, Quechua 21,8 % Aymara 14,9 %, Guarani 0,005 %

 

 

[1] https://amerika21.de/2020/10/244694/mas-endgueltiges-ergebnis

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

Mrie Jasser 2020-11-01  Transform