Közös pártban egyesülne ismét a felvidéki, legalábbis a szlovákiai magyar politizálást alkotó három legfontosabb szereplő, a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Híd-Most, valamint az Összefogás mozgalom is ebben állapodott meg, és ezt jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján – írja a Ma7 felvidéki hírportál.

Közösen, de nem tudni, mikortól

Az MKP-székházban tartott sajtótájékoztatón Forró Krisztián MKP-elnök arról beszélt, a felvidéki magyar érdekképviselet „egy közös pártban fog megvalósulni”. Forró szerint

ehhez viszont minden félnek kompromisszumokat kell majd kötnie. Az MKP-elnök szerint a következő időszakban munkacsoportokat hoznak majd létre annak érdekében, hogy kidolgozzák a leendő egységes magyar párt létrehozásának technikai feltételeit és politikai programját.

A másik jelentős felvidéki politikai tömörülés, a magyar-szlovák vegyespárt Híd-Most vezetője, Solymos László szerint „egyetértés van abban, hogy közös pártot akarunk, amely a demokrácia és az Európához tartozás elveire épül”. Hozzátette: immár nem arról ment a vita, hogy „miképp akarjuk a másikat bedarálni”, hanem arról, hogy hogyan lehetne egységes képviseletet létrehozni.

ahogyan az is, hogy az uniós forrásokat a szlovák kormány úgy használja fel, hogy azokból Dél-Szlovákiának is elegendő jusson.

Arról, hogy a leendő magyar párt milyen szervezeti keretek között áll majd fel, illetve milyen időpontra, egyik pártelnök sem árult el részleteket, azt azonban kiemelték, hogy az összefogás a következő választásra már mindenképp létrejön. Választást legközelebb 2022-ben tartanak majd Szlovákiában, akkor önkormányzati voksolás lesz majd. És hacsak valami rendkívüli nem történik a következő parlamenti, illetve elnökválasztásra csak 2024-ben kerül majd sor.

Hogyan kötöttek ki külön-külön a magyar pártok?

Vissza 1998-ba, mikor ugyancsak három szlovákiai magyar pártból létrejött a Magyar Koalíció Pártja, ezzel egy nemzetiségi alapon szerveződő, egységes magyar politikai pártot létrehozva Felvidéken. A párt elnöke Bugár Béla lett, aki egészen 2007-ig állt annak az élén, mikor is leváltották. Kevéssel ezután, a 2009-es parlamenti választást követően Bugár, és még sokan mások az MKP-ból kiszálltak, és megalapították a Híd-Mostot, melynek koncepciója az addigi etnikai politizálás helyett egy magyar-szlovák vegyespárt létrehozása volt.

A terv működött is, hiszen hiába szakadt ketté a felvidéki magyar érdekképviselet, a Híd ennek ellenére három választáson keresztül (2010-ben, 2012-ben és 2016-ban) is bejutott a parlamentbe, miközen a magát közben Magyar Közösség Pártjára átnevező MKP meg nem.

A Híd csillaga viszont akkor kezdett lefelé ívelni, amikor Robert Ficóval 2016-ban bementek a koalíciós kormányba – ez önmagában még nem is lett volna probléma, de Fico és pártja a 2018-as Ján Kuciak-újságírógyilkosság után súlyosan lejáratódott.

Választási hidegzuhany

Így az MKP és a Híd is jócskán 5 százalék alatti támogatottsággal, külön listával fordultak rá a 2020-as parlamenti választásra. A két párt, valamint a körülöttük megjelenő új magyar politikai mozgalmak, a Magyar Fórum és az Összefogás között bár voltak tárgyalások egy közös választási pártról, ez soha nem valósult meg – részint az MKP-sek és a hidasok közötti régi sérelmek miatt.

Így történt, hogy az MKP-vezette koalíció,

A fiaskó után mind Bugár, mind az MKP-t addig vezető Menyhárt József lemondott, a Híd vezetője a korábbi alelnök Sólymos László lett, az MKP-t pedig a korábbi kampányfőnök és galántai járási elnök Forró Krisztián vezeti július óta.

A szervezeti megújulás – és az MKP számára igen ellentmondásos Bugár távozása a politikából – pedig már megnyitotta a lehetőségét annak, hogy a két párt (plusz a politikai célját már a nevében is jelző Összefogás mozgalom) egyesüljön. Eleve a választási fiaskó után is egyértelművé vált, hogy az egyre zsugorodó, ráadásul a választásokon is passzívabb felvidéki magyarság képviseletére felesleges több külön pártban politizálni.

BORÍTÓKÉP: Sólymos László / Facebook