Kínában közel 30 ezren betegedtek meg eddig a korona-vírus miatt. (febr 11-i adat) A kormány közel 50 millió személyt karanténba helyezett, és nagy erővel mozgósít a vírus leküzdésére. Szerzőnk, Daniel Fuchs Kínában végzett az egyetemen, több mint 3 évig élt ott és végzett kutatásokat. Klaudia Wieser vele készített interjújában a kínai egészségügyi rendszerben zajlott privatizációról beszél, nyíltan kritizálja a hatalmon lévőket és emlékeztet a SARS vírus tapasztalataira.[1]

Wuhan-ban és a kínai Hubei tartomány más városaiban több mint 50 millióan vannak karanténban. Hogy néznek ki ott a mindennapok?

A karantén először is azt jelenti, hogy a közlekedést ezekbe a városokba be és ki leállították. A városokon belül a busz-és metróközlekedés is szünetel. A közélet messzemenőkig elcsöndesült. A legtöbb üzlet is bezárt. A lakosságot felhívták, hogy lehetőleg tartózkodjanak a lakásaikban, és sokan nyilvánvalóan csak akkor mennek ki a házból, ha alapvető élelmiszereket kell beszerezniük.

A tartományi főváros, Wuhan mindennapjairól a kínai szociális médiákban megjelenő személyes beszámolókból értesülhetünk, különösen a Wechat és a Weibo platformokon. Ezeket a „Lezárt városok naplóinak” elnevezett beszámolókat széles körben megosztják és megvitatják. Ami ezekből világossá válik, az az uralkodó bizonytalanság a karantén tartamáról, az állandó félelem attól, hogy megfertőződnek a vírussal, a tehetetlenség és kétségbeesés érzése. 

Mi a helyzet a kórházakban?

A kórházak teljesen túlterheltek. Emiatt az emberek nagyon dühösek, különösen azért, mert hasonlókat kellett átélniük a SARS-vírussal[2] 2002/2003-ban. A kínai vezetés mindent megpróbál, hogy minden lehető eszközt bevessen a vírus megfékezésére. De erről hetekig semmilyen információ nem volt. Azonban az átfogó és megfeszített intézkedések – például, hogy orvosok százait más városokból iderepítették vagy, hogy két új, szükségállapotokra épített kórházat rendeztek be – ellenére, a helyi beszámolók szerint mégis hiány van egészségügyi berendezésekből, személyzetből és kórházi ágyakból. Ez oda vezet, hogy olyan személyeket, akik betegnek érzik magukat, minden vizsgálat nélkül hazaküldenek.

Ki veheti igénybe Kínában az egészségügyi ellátást?

Az 1980-as és főleg az 1990-es években az egészségügyi rendszer reformja egyrészt az állami kórházak állami finanszírozásának egyértelmű csökkenését és privatizációt jelentette. Az 1990-es évek végére például a kórházak kormányzati finanszírozása a kórházak bevételének kevesebb mint 10 %-át tette ki. Ez a szóban forgó intézmények közötti verseny erősödéséhez és ennek következtében a gyógyszerek és kezelések árának növekedéséhez vezetett.

Kínában létezik ugyan az általános betegbiztosítási alap, de ez a költségeknek csupán egy kis részét fedezi. Súlyos betegségek esetén gyakran egész családok pénzügyi szükséghelyzetekbe kerülnek. A vidéki lakosságot és a vándormunkásokat[3] érinti ez a legsúlyosabban. A kínai háztartások számára az egészségügyi kiadások, az élelmiszer és az oktatás kiadásai után a harmadik legnagyobb megterhelést jelentik. Ez az általános helyzet és a krízishelyzetek állami kezelése oda vezettek, hogy a bizalom az állami válságkezelésben az egészségügyi ellátás- és egészségügyi politika területén nagyon csekély.  

Milyen mértékben jelez a politikai vezetés számára veszélyt a lakosság fent jelzett kritikája?

Azt gondolom, hogy ezt differenciáltan kell szemlélni.

Az egyik oldalon van a jelzett és részben széles körben elterjedt kritika az információs politika és a válságkezelés miatt. December végén  Li Wenliang[4] orvos halála, aki az új vírus veszélyeire figyelmeztetett, akit emiatt hét másik „Whistleblower-kiszivárogtató” személlyel együtt a helyi rendőrség őrizetbe vett, oda vezetett, hogy a lakosság széles rétegei körében a kritika és düh még erősebb lett. Eközben már állami médiák is kritikus információkkal jelentkeztek, sőt a legfelső vezetői szint beismerte, hogy hibázott. Eddig a kritika főként helyi pártkáderekre és a városi- illetve a tartományi kormányzati vezetőkre vonatkozott. Ez ismerős más konfliktushelyzetekben is Kínában. Xi Jinping által vezetett pártvezetést azonban eddig messzemenőkig megkímélte a kritika.

Ennek ellenére világos: a válságkezelés a kínai Kommunista Párt számára nagy kihívás. Shanghai és Shenzhen erősen visszaeső részvénypiacai világossá teszik a gazdasági elbizonytalanodást. Kínában továbbra is számos üzem áll. Már most vannak jelentések arról, hogy Kelet-Ázsia más területein a gazdaság megbénul a szállítói kapacitások szűkössége miatt. A hosszú távú gazdasági következmények – nemcsak Kínában, hanem globálisan is – egyelőre nehezen megbecsülhetők.

Váltsunk témát. Amikor a múlt héten Bécsben az első Korona-vírus gyanús eset felmerült, az oe24[5] híradásában egy olyan fotómontázst alkalmazott, amely egy nőt mutatott fejkendőben. Mi a probléma az ilyen képekkel?

Az, hogy a betegségeknek egy „származási helyet” adunk. Ez egy olyan diskurzus, amely rasszista töltetű. Az említett fotomontázs biztosan osztrák speciális eset, mert Ausztriában a muszlimokkal szembeni rasszizmus még a korona-vírus kapcsán is felmerül. Mindenképpen nagyon jellegzetesen mutatja, milyen könnyen lehet rasszista megnyilvánulásokat egymással összhangba hozni.

Általánosságban a korona-vírus kapcsán sokkal inkább nem fejkendős nőkről, hanem olyan személyekről van szó, akik ázsiai vagy kínai külsejűek. A médiában megjelenő cikkek speciális fotó-archívumokkal dolgoznak, amely történelmileg kialakult rasszista álláspontot tükröznek „Kínáról”.

Hogyan érted ezt?

Kezdjük azzal, hogy német médiák gyakran a vírust „Kína vírusként” említik. Ez egy földrajzi megjelölés, amelyet természetesen a WHO is szigorúan elutasít. Ennél „enyhébb”, de szintén nagyon problematikus a Spiegel magazin legutóbbi címlapja. Ezen a képen egy ázsiai/kínai kinézetű személy látható, szájmaszkkal, vörös esőkabátban és mobiltelefonnal. A kép alatti felirat: „Made in China”. A kép és az aláírás kombinációja azt szuggerálja, hogy a vírust Kínában állították elő, és kínai export termékként az egész világot bejárja. Nem akarok szándékosságot feltételezni, de pont az ilyen híradások erősítik fel a lakósság rasszista félelmeit. 

Különösen nagy a probléma az osztrák és német rasszista híradásokkal?

Nem, ezt nem mondanám. A dán Jylland-Posten újság címlapján egy karikatúra volt látható kínai zászlóval, amelyen a csillagokat vírusok helyettesítették. A francia regionális újság, a Le Courrier Picard kifejezetten „sárga vészhelyzetről” és „sárga veszélyről” beszélt. Ezek olyan rasszista képek, amelyekkel az európai gyarmatosító hatalmak már a 19. században legitimálták politikájukat. Dél-Koreából olyan éttermekről tudósítanak, amelyek bejáratán ez áll: „Belépés kínaiak számára nem engedélyezett”.

Szerző:

DANIEL FUCHS

Daniel Fuchs ist wissenschaftlicher Mitarbeiter am Institut für Asien- und Afrikawissenschaften an der Humboldt-Universität zu Berlin.

Daniel Fuchs a berlini Humbold Egyetem Ázsia-és Afrikatudományi intézetének tudományos munkatársa.

Megjelent 2020.február 11-én, az eredeti cikk az alábbi linken olvasható:

Forrás: https://mosaik-blog.at/corona-virus-china-privatisierungen/

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

[1] A cikk 2020. február 11-i. Azóta Kínában már több mint 77.000  korona-vírus (Covid-19) megbetegedést tartanak számon. L. Erről és a betegség más jellemzőiről: A korona-vírus Kínában. A legújabb fejlemények. 2020. február 25. “Eddig mintegy 2600-an haltak meg Kínában a legújabb Covid-19 tüdőbetegségben, több mint 77.000-en fertőződtek meg. Kínán kívül Dél-Koreában és Olaszországban vannak a legnagyobb fertőzésgócok.” https://www.nzz.ch/amp/wissenschaft/coronavirus-in-china-die-neusten-entwicklungen-ld.1534367 

[2] https://de.wikipedia.org/wiki/Schweres_Akutes_Atemwegssyndrom

[3]https://mosaik-blog.at/apple-arbeitsbedingungen-china-foxconn/

[4] https://www.dw.com/de/arzt-li-wenliang-posthum-ein-nationalheld/a-52291355

[5] https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96sterreich_(Zeitung) és „Kickl – bukott FPÖ belügyminiszter – követeli, hogy minden illegális migránst karanténba helyezzenek a Korona-vírus miatt.“ https://www.oe24.at/oesterreich/politik/Coronavirus-in-Tirol-Kickl-will-illegale-Einwanderer-in-Quarantaene-stecken/418837095