A svájci 1000 frankos bankjegyről egy szolid úr arcmása tekint az emberre: Auguste Forel pszichiáteré, akit a 700 éves köztársaság egyik legnagyobb tudósaként tisztel a közvélemény. Forel nevéhez kapcsolódik az a megdöbbentő gyakorlat, amelynek keretében Vaud kantonban (a helyi törvényhozás áldása nyomán) 1928 óta több ezer személyt (főleg nőket) fosztottak meg nemző-, illetve fogamzóképességétől. A kényszerű sterilizálás elsősorban szellemi fogyatékosokat érintett, de voltak olyan szenvedő alanyok is, akiket egyszerűen "laza erkölcs, kicsapongó életmód" miatt tettek meddővé. A műtétek zöme 1928 és 1945 között történt, ám - bármilyen hihetetlenül hangzik - még 1985-ben is végeztek ilyen jellegű orvosi beavatkozásokat. (1963 és 1985 között 28 személyt, zömmel nőket tettek akaratuk ellenére meddővé Svájcban.) ...
A svájci tévé beszámolója - mintegy mentegetőzve - megemlítette, hogy a vaudi módszer arra a gyakorlatra emlékeztet, amelyet az I. világháború után vezettek be a skandináv államokban a faji tisztaság fenntartása érdekében. Az eugenika csakugyan lelkes szószólókra talált Észak-Európában. A sterilizálás áldozatai svéd, norvég, finn és dán földön elsősorban az "alacsonyabbrendűnek", a "gyenge vagy kevert faji jellegűnek" tartott személyek voltak. Ide sorolták az orvosok a rosszul tanuló fiatalokat, szegény családok leszármazottait, illetve a megszokott északi típustól elütőket. A törvény előjátékaként az utóbb (1974-ben) közgazdasági Nobel-díjat kapott Gunnar Myrdal A népesedési kérdés válsága című munkájában "meglehetősen kíméletlen sterilizációs politikát" sürgetett annak érdekében, hogy a társadalmat meg lehessen szabadítani a "nagymértékben életképtelen egyedektől". A háború kellős közepén, 1941-ben azután megszigorították a törvényt: kényszerű sterilizálásnak vethették alá mindazokat, akik vétettek a szigorú és prűd protestáns erkölcsi normák ellen. Míg 1935-ben csupán 235 sterilizálás történt, 1941-ben már 800. 1947-ben pedig (egy évvel a családi pótlék bevezetése előtt) a meddővé tett nők és férfiak száma 2264-re rúgott. Az 50-es évek végéig nagyjából évi kétezer volt a kényszersterilizáltak száma. 1935 és 1976 között összesen 62 ezren estek át ilyen műtéten. Megdöbbentő, de tény: a fenti négy évtizedben a szociáldemokraták kormányozták Svédországot. Egy olyan szellemi-politikai irányzat képviselői, amelynek alapelve a társadalmi különbségek enyhítése, a hátrányos helyzetűek segítése. Éppen A¡ke Erlander és Olof Palme pártja alkalmazott a jóléti állam építésekor olyan ideológiát, amely a legrátermettebbek könyörtelen kiválasztásán alapul....
Norvégiában 40 000, Finnországban 17 000, Dániában 6000 embert sterilizáltak 1935 és 1960 között a svédországihoz hasonló elvek alapján. ...
Ausztriában a fennálló gyakorlat célja a szellemi fogyatékosok terhességének megakadályozása. Ennek érdekében az ilyen nők 70 százalékát ma is sterilizálják, többnyire akaratuk ellenére. Az osztrák alkotmány tiltja ugyan a fogyatékosok hátrányos megkülönböztetését, ám nem ejt szót erőszakos meddővé tételük ellen. A legtöbb műtétre az érintettek nagykorúságának (19 év) elérése előtt kerül sor, többnyire hamis ürüggyel. (Magyar Narancs, 1997)
Teljes cikk: https://magyarnarancs.hu/kulpol/eugenika_nyugat-europaban_csontvazak_a_szekrenyben-60386
