Szeptember 29-én közel 6,4 millió állampolgárt hívtak az urnákhoz, hogy megválasszák az új osztrák parlamentet. Ugyanakkor 1,2 millió osztrák állampolgársággal nem rendelkező polgártársunk nem választhatott. Ezen változtatni kell, írja Oliver Piller.
Nézzük meg a helyzetet kicsit közelebbről. Ausztriában jelenleg 8,9 millióan élnek. Közülük 7,4 millióan rendelkeznek osztrák állampolgársággal. A fennmaradó 1,5 millió személyt fele részben EU polgárok teszik ki, elsősorban Németországból, Romániából, Magyarországról. Másik felük harmadik országok, Szerbia, Törökország, Bosznia polgárai.
Az a bizonyos 16 százalék
Választásra jogosult jelenleg 6,4 millió 16 éven felüli osztrák állampolgár. Az a része a 16 éven felüli lakósságnak, akinek fő lakóhelye Ausztriában van, de nem osztrák állampolgár, 1,2 millió. Vagyis az osztrák lakosság 16 százalékát kizárják a törvényhozásba való beleszólásból.
Bécsben ez még extrémebb – mégpedig két szempontból is. A fővárosban a lakósság 30 %-t teszik ki azok a lakósok, aki sem a parlamenti sem pedig a regionális választásokban nem vehetnek részt. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy Bécs tartomány képviselete a parlamentben nem kielégítő. Ugyanis az, hogy egy tartomány hány képviselőt küldhet a parlamentbe, választópolgárai számától függ. Így állt elő az a helyzet, hogy a legnépesebb tartomány, Bécs csupán 33 képviselőt küldhetett a parlamentbe, míg a sokkal kisebb Alsó-Ausztria képviselőinek száma 37 lett.
Választási reform
Világos: ha az osztrák lakósságból több mint egy milliónak nincs lehetősége arra, hogy az országos- és tartományi választásokon részt vegyen, akkor azt demokráciapolitikai szempontból nagyon elgondolkodtató.
A választójog, történelmileg keményen kiharcolt jogosultság, amelyet többször kibővítettek. Elsősorban a munkások és munkásnők voltak a demokratikus alapjogok kibővítésének előharcosai. 1907-ben kiharcolták az általános, egyenlő és közvetlen választójogot a férfiak számára. A nők a választójogot az 1918-ban a Köztársaság kikiáltásával egyidejűleg kapták meg. 1949 és 2007 között a választójogi korhatárt 20 évről 16 évre szállították le. 1996 óta minden Ausztriában élő EU-polgár részt vehet az önkormányzati választásokon.
Létező lehetőségek
Minden más, a választójog kibővítésére irányuló erőfeszítés sikertelen volt. Így történt, hogy a bécsi önkormányzat 2003-as döntését, amely minden bécsi lakósnak, állampolgárságuktól függetlenül, biztosította kerületi szinten a választójogot, a következő évben az alkotmánybíróság „alkotmányellenesség” miatt érvénytelenítette. Ugyanígy kudarcba fulladt a grázi önkormányzat 2004-es kezdeményezése, hogy a kommunális választójog kiterjesztése érdekében az alkotmányos rendelkezéseket megváltoztassák. Az akadály az osztrák alkotmány, amely a választójogot kifejezetten az állampolgársághoz köti. Ezért célul kell kitűzni, hogy a választójog ne az állampolgárságtól, hanem más kritériumoktól függjön.
Az, hogy ez lehetséges, nemzetközi példák igazolják. Skandináviában nem EU-polgárok is szavazhatnak a regionális választásokon. Új-Zélandon és Chilében egy illetve 5 évet követően mindenki szavazhat és részt vehet minden választáson, függetlenül állampolgárságától. Miért ne választhatnánk mi is, Ausztriában, ezt az utat?
Mindenkinek lehessen szavazata
Nekünk, baloldaliaknak következetesen folytatnunk kell a munkásmozgalom áthal kivívott jogokat és fel kell lépnünk konzekvensen a választójog kibővítése mellett. Ezáltal lehetővé válna, hogy az eddig politikai beleszólási jogaiból kizárt 1,2 millió ember részt vehessen az ország jövőjének meghatározásában. Hiszen az adó – szociális – vagy éppen az egészségügyi politika változásai az egész lakósságot érintik, nemcsak az állampolgársággal rendelkezőket. A választójog kibővítése ugyanakkor lehetővé teszi a proletáriátus jelentős része számára a demokratikus döntési folyamatokban való részvéte, mivel a nem osztrák állampolgárok nagy része munkások és munkásnők, egyszerű alkalmazottak vagy kiskereskedők.
A választójog kiszélesítésének követeléséhez azonban jelentős akadályokat kell leküzdeni. Hiszen mindazok, akik ebből profitálnának, ki vannak zárva a követelésről való szavazásban! A törvényalkotás szintjén történő változtatásokat a parlamentben ülő politikai pártoknak kell végrehajtaniuk. Ezen folyamat előterében komoly választási taktikai megfontolások állnak. Mivel egy párt akkor szavaz a választójog kiszélesítése mellett, ha attól a rá leadott szavazatok növekedését várhatja.
Történetileg nézve persze nem muszáj, hogy ez a logika érvényesüljön. 1918-ban, a női választójog bevezetésének előestéjén az osztrák szociáldemokraták is mérlegelték döntésüket. A választás előtti közvélemény kutatások ugyanis a nők választási preferenciáit úgy értékelték, hogy többségük a keresztényszocialistákra fog szavazni. Mégis, a nők választójogának bevezetése következtében várható mandátumvesztés ellenére a szociáldemokraták kiálltak alapelvük, az egyenlőség mellett. A társadalom minden tagjának joga van a demokratikus beleszólásra.
Választási taktikának nem szabad engedni
A demokrácia alapját egy olyan politika felfogásnak kell képviselnie, amelyet nem választási taktikai megfontolások vezérelnek, hanem a demokrácia alapértékei. Ezért kell nekünk mind a pártokon belül, mind a nem állami intézmények (NGO) körében, mind az üzemekben és az utcákon is azokkal az emberekkel foglalkoznunk, akiknek nincs megfelelő képviselete országunkban. Meglévő intézményeket és mozgalmakat kell felhasználnunk arra, hogy még világosabbá tegyük azt a demokráciahiányt, amelyet a választójog kiszélesítésének megtagadása okoz. A nem állampolgársághoz kötött üzemi tanácsok és munkáskamarák választásait ugyanúgy hasznosítani tudjuk a demokrácia deficit tudatosításában, mint a Pass Egal Wahl – az Útlevél Mindegy választási mozgalmat.
Ez konkrétan azt jelenti, hogy el kell érnünk az általános választójogot nem osztrák állampolgárok számára. Mindenkinek, aki életvitelszerűen Ausztriában él, rendelkeznie kell, egy bizonyos átmeneti időszak után, azzal a joggal, hogy politikai beleszólása lehessen. Egyidejűleg le kell bontani az állampolgársággá válás folyamatának akadályait. Ez vonatkozik egyaránt a magas adminisztrációs költségekre, és az állampolgárság megszerzésének kritériumaira. Helyettük az állampolgárság megszerzésének folyamatát támogató intézkedésekkel kell megkönnyíteni. Jó példák lehetnek erre az önkéntes nyelvtanfolyamok és a politikai képzés. A politikai beleszólás jogának tartalmaznia kell az osztrák állampolgársághoz való jogot.
A választójog kibővítése tehát már régen esedékes intézkedés, amelynek alapja Ausztriában minden ember társadalmi felelősségvállalása. Ebben a vitába való részvétel és az e mellett való szavazás erősen integráló hatású, a társadalmi integráció előkészítője. A Mindenkinek választójogot – reális integrációs intézkedés, éppen a társadalom széthasadása és kirekesztés klímájában, egy világos jelzés a szolidáris együttélés mellett.
Az eredeti cikk 2019. november 26-án jelent meg és itt olvasható:
