NEM KÉR A TELJES ELLENZÉKI ÖSSZEFOGÁSBÓL A LENGYEL BALOLDAL
- Részletek
Együtt indul az őszi lengyelországi parlamenti választáson a három értelmezhető támogatottságú baloldali párt: a 6 százalék körül álló posztkommunista SLD, a Robert Biedroń vezette, idén alapított, az ötszázalékos küszöb környékén tanyázó progresszív Wiosna (magyarul Tavasz, friss elemzésünk a pártról itt, interjúnk a pártelnökkel itt), valamint a jelentősen megerősödni képtelennek tűnő újbaloldali, főként nagyvárosi hipszterek körében népszerű Razem.
A LEGFRISSEBB LENGYEL KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS. FORRÁS: EUROPE ELECTS
A három párt vezetői péntek délutáni, a varsói Szejm előtt tartott sajtótájékoztatójukon arról beszéltek, hogy a céljuk a kormányzó nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) leváltásán túl egy modern jóléti állam kialakítása, egy olyan demokratikus Lengyelország megteremtése, amelyben senkit sem hagynak az út szélén.
2019 > 2015
Baloldali összefogásra volt már egyébként példa Lengyelországban, pont négy évvel ezelőtt, akkor az SLD fogott össze kisebb baloldali pártokkal. Ez annyira jól sikerült, hogy 7,55 százalékot kaptak, ami bár nem hangzik rosszul, viszont a közös listák által megugrandó 8 százalékos küszöböt (ami egyedül indulás esetén 5 százalékos lenne csak) nem érte el az összefogás, ezért végül a rendszerváltás óta először nem jutott be baloldali politikus a Szejmbe. Az akkor külön induló Razem 3,6 százalékot kapott. Az SLD, a Razem és a Wiosna vezetői pénteken azt mondták, a 2015-ös veszély most nem fenyeget, biztos kétszámjegyű támogatottsága van egy baloldali blokknak.
A baloldali pártok pénteki bejelentése előtt egy nappal a legnagyobb lengyel ellenzéki párt, a jobbközép Polgári Platform (PO) elnöke, Grzegorz Schetyna arról beszélt, hogy az eredetileg a teljes ellenzéki összefogást megvalósítani akaró, pártja által vezetett Európai Koalícióból az őszi parlamenti választáson ki fog maradni mind az SLD, mind a Lengyel Parasztpárt (PSL). Az SLD-ben úgy értékelik a helyzetet, hogy a PO elnöke szétverte az ellenzéki összefogást, holott azt ők a legnagyobb szabású és legjobb projektnek tartották az ellenzéki erők összefogására a szocializmus bukása óta.
Rosszul sikerült főpróba
Grzegorz Schetyna azt szerette volna elérni, hogy az őszi parlamenti választáson az Európai Koalíció listás helyeinek 20 százalékán ne pártpolitikusok, hanem civilek, ellenzéki aktivisták, értelmiségiek és önkormányzati vezetők legyenek.
Jelenleg tehát úgy néz ki, több ellenzéki blokk is versenyez majd ősszel a lengyelek szavazataiért:
a jobbközép PO és a liberális Nowoczesna alkotta Európai Koalíció, az új SLD-Wiosna-Razem hármas baloldali összefogása, valamint egy egyelőre még csak körvonalazódó koalíció, ami a parasztpárt körül alakul majd. (Azért körvonalazódó, mert a PSL környékén még semmi sem biztos.)
Az ellenzéki pártok azért váltottak stratégiát, mert a tavaszi EP-választáson, amit az őszi parlamenti választás főpróbájának kiáltottak ki, hiába fogott össze lényegében mindenki mindenkivel az ellenzéki oldalon, nem tudták legyőzni a Jarosław Kaczyński vezette PiS-t: a kormánypárt 45,4 százalékot, az Európai Koalíció 38,5 százalékot, az akkor még a mindkét politikai oldalt ugyanakkora hévvel bíráló harmadikutas Wiosna 6 százalékot ért el.
FOTÓ: Razem / Facebook
