BREXIT-SAGA
Ahogy az várható volt, hosszú vitanap után a brit parlament nemet mondott arra a kilépési megállapodásra, amelyet Theresa May konzervatív kormánya hozott tető alá Brüsszelben. A megállapodásról eredetileg még decemberben kellett volna szavazni, de a kabinet – a biztos vereségtől tartva – elnapolta a döntést. Ám végül így sem sikerült meggyőzni az elfogadáshoz szükséges 326 szavazatot, ehelyett csupán az alsóházi képviselők egy kisebbsége, 202 képviselő szavazott a megállapodás mellett, 432–en ellene voksoltak.
A 2016 óta az országot szüntelenül feszítő Brexit-saga így még egyáltalán nem ért véget, a tervezett hivatalos kilépési határidőig, március 29-ig pedig már csak alig van hátra két hónap.
A szoros kimenetelű népszavazás után hivatalba lévő May-nek egy olyan megállapodást sikerült kialkudnia az EU-val, amelyet mind a kilépéspártiak, mind pedig a maradáspártiak jelentős része elutasít.A novemberben tető alá hozott dokumentum saját kabinetjét is megosztotta, több minisztere, köztük a Brexit-tárgyalásokért felelős Brexit-miniszter, Dominic Raab is lemondott. (Tavaly nyáron még a novemberinél is komolyabb lemondáshullámot idéztek elő a kilépési tárgyalások.)
A deal lényege, hogy az Egyesült Királyságnak 39 milliárd font értékben fedeznie kell az unió felé tett korábbi pénzügyi vállalásait, a hivatalos kilépés után pedig egy átmeneti időszak lépne életbe, amely alatt fennmaradna a status quo, és amelyet az EU és Nagy-Britannia közötti jövőbeli viszony körvonalainak kidolgozására kellene használni. Ez az átmeneti időszak 2022-ig tartana, eddig a határidőig az uniós állampolgárokat is a kilépés előtti jogok illetnék meg.
A megállapodás egyik legvitatottabb pontja az észak-ír határ kérdését érinti. A kilépés után ugyanis elvileg kemény határ jönne létre az unión kívüli Nagy-Britanniához tartozó Észak-Írország és az Ír Köztársaság között, amely visszalépést jelent az évtizedes polgárháborút lezáró 1998-as „nagypénteki egyezmény” előírásaihoz képest. A London és Brüsszel közötti egyesség értelmében egy ideiglenes átmeneti állapot jönne létre, amely szerint Észak-Írország a vámunió része maradna, hogy ne kelljen egyik napról a másikra határellenőrzést felállítani az ír sziget két része között.
Ennek az átmenetnek a határidejét azonban nem rögzíti a megállapodás, ez pedig a főként kilépéspárti protestáns unionisták számára azt a veszélyt tartogatja, hogy régiójukban valójában végtelenségig elmaradhat az áhított kilépés. A katolikus írek és maradáspárti britek számára azonban a határok valamikori visszaállása az elfogadhatatlan.
Mi jöhet most?
Theresa May miniszterelnök a szavazás eredményeinek kihirdetése után kijelentette, a parlament elmondta, mit nem szeretne, de nem mondta el, mit is szeretne. May azt is bejelentette, amennyiben az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújt be ellene, a Ház holnap meg is tárgyalja.
Corbyn azonnal jelezte, benyújtja a bizalmatlansági indítványt.
. @jeremycorbyn has tabled a no confidence motion in the Government after their historic defeat on Theresa May’s deal. The Government have confirmed that this will be debated and voted upon tomorrow.
Az biztos, hogy egy múlt héten elfogadott parlamenti határozat értelmében a szavazás után három napon belül B-tervvel kell előállnia. May be is jelentette, legkésőbb hétfőig bemutatja újabb tervét – persze, ha nem bukik addig meg.
B-tervből pedig nincs hiány. A brit sajtó szerint a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a parlamenti visszautasítással a batyujában May újra Brüsszelbe látogat, hogy ott egy kedvezőbb egyezményt próbáljon kialkudni.
Feltehetően Brüsszelben is erre számítanak, sajtóhírek szerint ugyanis az Európai Bizottság elnöke lemondta szerdai programjait, hogy Brüsszelben lehessen a tárgyalások folytatására.
De tárgyalásokra lesz szükség otthon is, a Guardian információi szerint May munkatársai hat különböző forgatókönyvet fognak az alsóházi képviselők közé dobni, és amelyik forgatókönyv képes többséget szerezni, azt támogathatja a kormányfő is.
Amúgy is több terv is kering a brit alsóházban. Egy többpárti képviselőcsoport, Stephen Kinnock (a Munkáspárt egykori vezetőjének, Neil Kinnocknak a fia) vezetésével egy ún. Norvégia+ tervet szeretne elfogadtatni a parlamenttel – ennek lényege egy Norvégiáéhoz hasonló státusz, amely garantálná, hogy Nagy-Britannia az EU-nak nem, de a közös piacnak tagja maradna, elfogadva a közös piac szabályait, többek között a munkaerő szabad mozgásának elvét. A kilépéspártiak számára ez elfogadhatatlan.
Ugyancsak pártokon átívelő csoport, illetve a People’s Vote névre hallgató mozgalom támogatja egy második népszavazás kiírását, amelyen nem csupán a Brüsszellel kötött egyesség elfogadásáról vagy elutasításáról lehetne szavazni, de a maradási opció is szerepelne. Egy friss, nagymintás kutatás szerint 60,2 százaléka támogatna egy második népszavazást.
Egy második referendummal kapcsolatban a mai vitán a miniszterelnök azt mondta, semmit nem oldana meg, csak további megosztottságot generálna. May szerint még a népszavazás kérdéséről sem tudnának megegyezni, nemhogy a válaszról.
A Munkáspárt vezetése egy harmadik forgatókönyv mellett elkötelezett, ez pedig az előrehozott választás.
Az előrehozott választásokhoz azonban előbb egy bizalmatlansági indítvánnyal el kell mozdítani Mayt – ami nem valószínű, hogy sikeres lesz. Hiába ez a brit történelemben az egyik legnagyobb voksarány, amellyel egy miniszterelnök elveszít egy fajsúlyos szavazást, nem valószínű, hogy May megbuktatása mögé beállna a képviselők 50+1 százaléka.
Ezen forgatókönyvek azonban mind azt feltételeznék, hogy a kilépés március végén esedékes határidejét eltolják, ellenkező esetben ugyanis a legrosszabb forgatókönyv, a megállapodás nélküli Brexit (no-deal Brexit) következne be, a jelenleginél is nagyobb politikai, gazdasági és társadalmi káoszt okozva az Egyesült Királyságban élő britek és EU-s állampolgárok számára.
A no-deal Brexit lehetőségét egyébként csak a legradikálisabb kilépéspártiak tartják elfogadhatónak, politikai kommentátorok arról is beszélnek, hogy a ma esti kudarc után May ezzel az opcióval próbál majd beleriogatni képviselőket egy többségi álláspontba.
