KORÁBBAN A TÉMÁBAN:

• Stubb: Orbán Viktornak is lehet európai DNS-e
• Odapörkölt egyet Orbánnak az Európai Néppárt elnökjelöltje
• Szakított Orbánnal, hogy Európa első embere legyen

Az Európai Unió legdemokratikusabb szerve az Európai Parlament, amelynek tagjait a tagállamok állampolgárai választják. Az EP hozzájárulása a legtöbb, normális ügymenetben hozott jogszabályhoz szükséges. A valódi hatalmat viszont elsősorban az Európai Tanács gyakorolja, amely szintén demokratikus alapú szervezet, hiszen a tagállamok kormány- és államfőiből áll. Az EU harmadik feje, a kvázi kormányként funkcionáló Európai Bizottság, amely Jean-Claude Junckerelnöksége alatt egyre nagyobb hatalmat próbált magának szerezni az EU tényleges irányításában. Pedig a hatalma egyébként sem elhanyagolható.

A Bizottság tagjait a tagországok jelölik, mindenki adhat egy biztost, aki a következő öt évben valamelyik területért felel. A magyar kormány négy éve Navracsics Tibort delegálta, aki az oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felel; ezek érdemi hatáskör híján uniós szinten nem igazán számítanak fontos területnek.

Az elmúlt években sok kritika érte az EU-t azért, mert – különösen a Tanácsban – szeretnek zárt ajtók mögött, titokban döntéseket hozni. Az Európai Bizottság vezetőjét 2014 előtt szintén úgy választották, hogy megvárták az EP-választás eredményét, aztán az erőviszonyoknak megfelelően a Tanács zárt ajtók mögött választott valakit minősített többséggel, akit elnöknek jelöltek. Végül a kinevezéshez kellett az Európai Parlament többsége is.

Csúcsjelöltek

2014-ben ez a rendszer megváltozott, mert bejöttek az úgynevezett spitzenkandidatok, azaz csúcsjelöltek. Ez a rendszer annyiban tette demokratikusabbá a folyamatot, hogy az Európai Parlament nagy frakcióinak előre meg kell nevezniük egy olyan politikust, akit az Európai Tanács jelölhet a Bizottság élére, ha az adott pártszövetség nyeri a legtöbb mandátumot az EP-választáson.

A rendszer 2014-ben működött először, így lett a luxemburgi néppárti politikus, Jean-Claude Juncker a Bizottság elnöke, annak ellenére, hogy például Orbán Viktor ellenezte a jelölését. A spitzenkandidatokról most is komoly vita van, de ez inkább hatalompolitika, mint demokráciakérdés. A rendszert a kis pártcsoportok ellenzik, azok, amelyeknek kevés esélyük van arra, hogy a győztes csúcsjelöltet adják, valamint a tagállamok, amelyeknek így kevesebb befolyásuk van arra, hogy ki legyen az Európai Bizottság elnöke.

Hogy a pártcsaládoknak ki lesz a csúcsjelöltje, eleve versenyben dől el. De a legfontosabb csúcsjelölt mind közül az EPP, vagyis az Európai Néppárt spitzenkandidatja, ugyanis a legvalószínűbb az, hogy az eddigiekhez hasonlóan ez a pártszövetség nyeri el a legtöbb mandátumot az EP-ben, így Juncker után ismét ők adhatják majd a Bizottság elnökét.

Az EPP csúcsjelölti posztjáért verseny van. Eddig két esélyesnek számító politikus jelentette be, hogy elindul a november elején tartandó titkos szavazáson. Az egyik Manfred Weber, Orbán Viktor korábbi nagy szövetségese, az EPP frakcióvezetője. Weberről és esélyeiről már írtunk egy cikket, a legérdekesebb benne az, hogy se nem igazán ismert, se nem tapasztalt, cserébe a bajor keresztényszocialistáktól jön, ezért az Európában meghatározó erejű német kancellár, Angela Merkel támogatja ugyan, de nem lelkesen. Weber legnagyobb lépése a csúcsjelölti posztért az volt, hogy a kompromisszumra nem hajlandó Orbán ellen fordult a Sargentini-jelentés megszavazásakor. Pedig korábban Orbán egyik legfontosabb európai szövetsége volt.

Ennek akkor látjuk igazán a jelentőségét, ha megnézzük, ki a másik csúcsjelölt-jelölt.

Van egy olyan elmélet, amely szerint Merkel kancellár azért nem támogatja olyan lelkesen Weber jelölését, mert a többi tagállamot nagyon idegesíti, hogy sok fontos posztot az egyébként is nagy befolyású németek kapnak az unióban (például az Európai Központi Bank következő elnökét is szívesen adnák ők).

Merkelnek és pártjának, a kereszténydemokrata CDU-nak ezért olyan emberre van szüksége, akinek nincs német útlevele, de mindenben a németeknek megfelelő döntéseket hoz. Juncker ilyen ember volt, és Alexander Stubb is ilyen lehet.

Az új Juncker

A volt finn miniszterelnök jelenleg az Európai Fejlesztési Bank egyik vezetője, de régóta vágyik arra, hogy visszatérhessen a pártpolitikába. Amíg Weber jelszava az, hogy közelebb kell hozni az emberekhez az európai politikát, Stubb azzal kampányol, hogy keményen kiáll az EU és a nyugati, liberális értékek mellett.

Kép megtekintése a Twitteren