Egy széleskörű beszélgetésben a The Peacemonger című műsorban Tarik Cyril Amar történész és politikai kommentátor nyersen értékelte Németországot Friedrich Merz kancellár alatt. Amar szerint Merz-nek egy tekintetben sikerült egyesítenie az országot: a szinte egyetemes ellenszenvben. A beszélgetés azt vizsgálta, hogy Merz vezetése, a német elit mély elkötelezettsége az ukrajnai háború iránt, valamint az ebből fakadó gazdasági nyomás hogyan alakítja át a német politikát.

Az évek legnépszerűtlenebb pénzügyminisztere

Amar azzal érvelt, hogy Merz szokatlanul népszerűtlenné vált, még a közelmúltbeli német vezetők mércéjéhez képest is. Merzt középszerűségként írta le, aki egykor profitált az intelligenciájáról szóló hírnevéből, amely azóta hivatalában összeomlott. A véleményeket megosztó személyiségekkel ellentétben Merzt a politikai spektrum nagy részén nem kedvelik. Amar a helyzetet Keir Starmer brit és Emmanuel Macron francia miniszterelnökségének későbbi szakaszaihoz hasonlította – olyan vezetőkhöz, akik sokáig kapaszkodtak a hatalomba, miután politikai tőkéjük elpárolgott.

A hatalomhoz való ragaszkodás egy hibás választáson alapul

Amar szerint Merz hivatalban maradásának egyik oka az intézményi működési zavar. Rámutatott a széles körben elterjedt állításokra, miszerint a legutóbbi szövetségi választásokon jelentős szavazatszámlálási hibák miatt a BSW (Bündnis Sahra Wagenknecht) nem jutott be a parlamentbe. Ha a BSW átlépte volna a küszöböt, a jelenlegi koalíció elvesztette volna többségét. Amar azzal érvelt, hogy az Alkotmánybíróság vonakodása az újraszámlálás elrendelésével kapcsolatban lehetővé tette egy vitatott eredményre épülő kormány folytatását. Ugyanakkor a CDU-n belüli belső lázadást visszatartja az, hogy a jelenlegi politikai légkörben nincs olyan személy, aki hajlandó lenne átvenni a hatalmat.

Az ukrán megszállottság és annak belföldi költségei

A beszélgetés központi témája Németország jelentős pénzügyi kötelezettségvállalása volt Ukrajna iránt. Amar megjegyezte, hogy Németország jóval több mint 100 milliárd eurót utalt át, és ez a szám folyamatosan növekszik. Bírálta azt az – általa maga Merz által tett – állítást, miszerint Ukrajnára költött pénz nem vész el a hazai prioritások miatt, azzal érvelve, hogy a pénz helyettesíthető, és hogy a gazdasági következmények már most is láthatók a magasabb energiaköltségekben, az ipari nyomásban és a csökkenő életszínvonalban. Amar úgy jellemezte a német vezetést (a CDU-n, az SPD-n és a Zöldeken keresztül), mint amely pszichológiailag elkötelezett az Ukrajna-politika iránt, ami megnehezíti a stratégiai irányváltást még a költségek növekedése mellett is.

Nukleáris kockázatok és stratégiai vakság

A megbeszélés a nukleáris veszélyekről is szót ejtett. Amar óva intett az „európai” nukleáris fegyverekre vonatkozó javaslatoktól, arra utalva, hogy a német politikai hagyományban az ilyen elképzelések gyakran szolgáltak arra, hogy egy európai címke alatt nagyobb stratégiai szerephez jussanak. Utalt Szergej Karaganov orosz elemző megjegyzéseire a német városok elleni potenciális nukleáris csapásokról, miközben hangsúlyozta, hogy az orosz vezetés eddig figyelemre méltó visszafogottságot mutatott. Amar azzal érvelt, hogy Nyugat-Európa nagy részének elutasítása az orosz biztonsági aggályok komoly figyelembevételére növelte a téves számítások kockázatát.

Gáza, történelmi bűntudat és az elit elkülönülése

A Közel-Keletre térve Amar megvizsgálta Németország Izrael iránti erős támogatását. Elismerve a holokauszt történelmi súlyát, azzal érvelt, hogy a jelenlegi politikát kevésbé a valódi vezeklés, mint inkább a szövetségi politika, a fegyveripari érdekek és az intézményi tehetetlenség kombinációja vezérli. Megjegyezte, hogy a németországi közvélemény némileg kritikusabb, mint az elit véleménye, de az ellenvéleményt gyakran marginalizálják vagy elnyomják. A tágabb kép, vonakodva a következtetésből, a német vezetés és a lakosság nagy részei közötti növekvő távolságot mutatja.

Komor kilátások

Amar összességében komor értékelést adott. A jelenlegi irányvonalat fenntarthatatlannak tartja, és további politikai átrendeződésre számít, beleértve annak lehetőségét is, hogy az AfD váljon a jobboldal domináns erejévé. Az továbbra is nyitott kérdés, hogy ez jobb politikát eredményez-e. Véleménye szerint az egyértelmű, hogy az elit elkülönülésének, a gazdasági nyomásnak és a stratégiai túlzott elkötelezettségnek a kombinációja aláássa a közbizalmat.

A teljes beszélgetés mélyebben tárgyalja ezeket a kérdéseket, valamint Amar véleményét egyes német miniszterekről, a média szerepéről és a politikai változások kilátásairól.

https://substackcdn.com/image/youtube/w_728,c_limit/l_youtube_play_qyqt8q,w_120/T-03nNMQHuE">Nézd meg a teljes beszélgetést a The Peacemonger-en:

Kövesd Tarik Cyril Amart:
Weboldal/Substack:

Tarik Cyril Amar Substack és Podcastja - A Kilencedik Hullám

Ide írok mindenről, ami érdekel, és másokat is érdekelhet. Általában, de nem mindig, ezek politikával, geopolitikával, olyan narratívákkal kapcsolatos dolgok, amelyekben hinnünk kellene, és általánosságban a hatalommal és annak többnyire aljas módszereivel kapcsolatosak.

X: https://x.com/TarikCyrilAmar

Kövesd Ian Proud-ot:
YouTube: //www.youtube.com/@IanProud">https://www.youtube.com/@IanProud
X: https://x.com/proud_diplomat

Bárhol is legyél a világon, bármilyen nemzetiségű és vallású is vagy, békét kívánok neked.

Iratkozzon fel a The Peacemonger hírlevélre

Von Ian Proud · Több száz fizetős előfizető

www.prouddiplomat.com Diplomata, realista, centrista. Realista szemlélettel tekint a nemzetközi kapcsolatokra. Áttörte a háborúpárti csoportgondolkodást. Huszonnégy évig töltött magas rangú brit diplomata, ebből négy és fél évet Moszkvában töltött 2014 és 2019 között.

Forrás: https://substack.com/home/post/p-224275043 2026.11.10.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó