Nyomtatás

Fotó: Julia Demaree Nikhinson/AP

Abdul El-Sayed, a michigani demokrata szenátusi jelölt szerda kora reggel egy választás esti rendezvényen beszél Detroitban, felesége, Sarah Jukaku jelenlétében.

Izrael számára továbbra is idegen mind a muszlimok, mind a szocialista baloldaliak normalizálása, akiket identitásuk ellenére, nem pedig emiatt választanak meg.

„JD, habibi, van ebben ez az ízletes irónia, hogy alkotmányosan köteles vagy januárban felesketni engem.” Újra és újra láttam, ahogy Michigan állam megválasztott szenátora, Abdul El-Sayed vidáman piszkálja JD Vance alelnököt, aki a múltban „egy kis menyétnek”, „nagyon-nagyon gonosznak” és „egy kicsit pszichopatának” nevezte. És elolvadtam az örömtől.

És milyen élvezetes volt nézni, ahogy hasonlóan szegezi a szavát Donald Trump-hoz, mondván, hogy észrevette, hogy az amerikai elnöknek gondot okoz a keresztneve – Abdulrahman – kiejtése, és hogy a beiktatása után „szólíthat nyugodtan szenátornak”. Egy sztár születik, talán a következő Barack Obama. Hasonló anyagokból vannak összerakva.

A paranoiás, vidéki Izraelben El-Szajed megválasztását az ördög győzelmeként, szinte egzisztenciális fenyegetésként ábrázolták. Végül is gyűlöli Izraelt, és ráadásul antiszemita is. De felvilágosultabb helyeken megválasztását annak újbóli bizonyítékaként tekintették, hogy az Egyesült Államok a korlátlan lehetőségek földje.

El-Sayed győzelme és más progresszív jelöltek eredményei ismét naggyá teszik Amerikát. Szívszorító a MAGA tömege számára. De jó ómen Amerika, a világ, és jó napokon Izrael számára is.

Drónfelvétel Benjamin Netanjahu Likud pártjának választási hirdetőtáblájáról, amelyen Mojtaba Khamenei iráni legfelsőbb vezető, Zohran Mamdani, New York polgármestere, Recep Tayyip Erdoğan török ​​elnök és Naim Kasszem, a Hezbollah vezetője látható, valamint egy héber nyelvű szöveg, amelyen ez áll: "Azt akarják, hogy Netanjahu veszítsen, ne hagyjuk, hogy nyerjen", Tel-Avivban, Izraelben, augusztusban. Fotó: Amir Cohen/Reuters

Lehetetlen, hogy ne nyűgözzön le El-Sayed személyes bája, karizmája, humora, melegsége és hatalmas önbizalma. Néha jó látni, hogy egy muszlim, arab bevándorlók gyermeke – egy „kisebbségi tag”, ahogy Izraelben neveznék – dicsekvéssel reagál a fehér többségre.

Izraelben ez még nem történt meg. Az izraeli El-Sayed még nem született meg.

Michigan lakossága, amely a szenátusba küldi őt, körülbelül 10 millió, hasonlóan Izraeléhez. Michigan lakosságának mindössze 3-4 százaléka arab származású.

Következésképpen nincs értelme megpróbálni az arab kisebbséget a feltörekvő csillag, az egyiptomi Alexandriában felnőtt bevándorlók gyermekének támogatójaként beállítani. Michigan El-Sayedre leadott szavazata nem függött etnikai származásától, ahogy New York City Zohran Mamdanira leadott szavazata sem a vallásától.

Erre kellene nekünk, izraelieknek irigykednünk – mind a muszlimok, mind a szocialista baloldaliak normalizálására, akiket identitásuk ellenére, nem pedig emiatt választanak meg. Ez valami idegen Izraeltől.

Itt valóban megválasztják az arabokat, de egyiküket sem a kilétük ellenére. Képzeljük csak el, hogy egy arabot választanak Tel-Aviv-Jaffa polgármesterévé, és nem csak Jaffa lakosainak szavazataival, hanem Tel-Aviv lakosainak többségével. Ez soha nem történt meg, és feltehetően soha nem is fog.

 Fotó: Julia Demaree Nikhinson/AP Az emberek választási eredményeket néznek, mielőtt Abdul El-Sayed, a michigani demokrata szenátusi jelölt megérkezik a michigani Demokrata Párt választási esti rendezvényére kedden.

Igaz, hogy az izraeli zsidó-arab kapcsolatok eltérnek az ott született amerikaiak és a bevándorlók közötti kapcsolatoktól. Mamdani és El-Sayed jelensége azonban feltüzeli a fantáziát.

Megválasztása után El-Sayed kifejtette Izraellel és a zsidókkal kapcsolatos hozzáállását. A "Morning Joe" hírműsorban és podcastban elmondta, hogy zsidók között nőtt fel, bar- és bat-micva partikra járt, és megtanulta csodálni a zsidó vallást és a zsidók Amerikához való hozzájárulását.

Izrael kormányával szembeni kemény kritikája nem a zsidók iránti gyűlöletből fakad. Ő és a hozzá hasonlók egyszerűen csak ellenzik egy olyan ország finanszírozását, amely háborús bűncselekményeket követ el – mondta. És ez az álláspont csodálatra méltó.

Egyszer, amikor a kétállami megoldásról kérdezték, azt válaszolta, hogy pontosan hogyan is hoznák létre a palesztin államot. Vannak izraeliek, akik pontosan ugyanezt a kérdést teszik fel.

Kapcsolódó cikkek

Mamdani és El-Sayed Amerika ígéretes új arca. Fiatal, baloldali, lelkiismeretes emberek, és nem fognak beleegyezni abba, hogy Amerika továbbra is finanszírozza Izrael választott háborúit. Az Izrael-párti AIPAC lobbicsoport körülbelül 30 millió dollárt költött arra, hogy megakadályozza El-Sayed Demokrata Párt jelöltjévé válását, de az előválasztáson legyőzte Izrael barátját, Haley Stevens képviselőt.

A kudarca után adott kínos interjúk fényében még nagyobb az örömöm El-Sayed megválasztása miatt. Igen, még egy izraeli is örülhet egy lenyűgöző, elvhű férfi megválasztásának, aki egy kisebbségi csoporthoz tartozik, sőt, muszlim.

Éljen, Abdulrahman El-Sayed! Izraelből is gratulálok.

Haaretz Podcast | „Egy új elit”: Az amerikai pénz mögött, amely Izrael szélsőjobboldalát hatalomra juttatta

Forrás: https://www.haaretz.com/opinion/2026-11-08/ty-article-opinion/.premium/why-israel-needs-its-own-el-sayed/000001a1-b78d-d903-a3b3-b78f65040000?utm_source=mailchimp&utm_medium=email&utm_content=author-alert&utm_campaign=Gideon+Levy&utm_term=20261108-05:55 2026. november 8

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

Gideon Levy 2026-11-10  Haaretz