Lisanna Kelz globális politikai gazdaságtan és fejlődés szakon tanul a Kasseli Egyetemen, és részt vesz a „Civil Clause Remains” kezdeményezésben. Szakterülete a tudományos kutatás politikai-gazdasági feltételeinek vizsgálata és az egyetemek szerepe a társadalmi változási folyamatokban.
A Kasseli Egyetemen diákok és oktatók küzdenek a polgári záradék tervezett eltörlése ellen. A konfliktus jól mutatja, hogyan nyitják meg az egyetemeket – egy „történelmi fordulópont” kontextusában – katonai célokra és kettős felhasználású kutatásokra. Lisanna Kelz, a „Civil Clause Remains” kezdeményezés munkatársa a tüntetésekről tudósít.
Élénk rózsaszín plakátok lógnak a Kasseli Egyetem campusán: „Nem végzünk kutatásokat a háborúitokhoz.” E mögött egy konfliktus húzódik meg, amelyről a Szenátus november 4-én fog dönteni. A diákok és a munkatársak arra figyelmeztetnek, hogy az egyetem alapszabályának tervezett módosítása gyengítené a 2013 óta érvényben lévő polgári záradékot, és jobban megnyitná az egyetemet a katonai szempontból releváns kutatások előtt.
A konfliktus túlmutat Kassel-en: a német szövetségi kormány és az EU egyre inkább a stratégiai biztonság, a védelem és a technológiai szuverenitás címszavai alatt szervezi a kutatásokat. Ez országos nyomás alá helyezi a polgári záradékokat. Kassel-ben tehát nem csak az egyes kutatási projektekről van szó, hanem arról is, hogy ki dönt a köztudomány társadalmi orientációjáról – és hogy mennyi demokratikus részvétel engedélyezett még az egyetemen.
Mi a tét a polgári jogi záradékkal?
A Kasseli Egyetem, amelyet az 1968-as mozgalom és az oktatási reformok légkörében átfogó egyetemként alapítottak, mindig is tartalmazott egy polgári záradékot. A polgári záradékok kötelezik az egyetemeket, hogy kizárólag polgári célokat szolgáljanak az oktatásban és a kutatásban. A náci korszak következményeként keletkeztek, és céljuk a katonai kutatások korlátozása. A diákok számos polgári záradékért harcoltak és nyertek el a bolognai folyamatot övező tüntetések során – többek között Kassel-ben is, ahol a záradék az egyetem alapszabályának preambulumában szerepel.
Júliusban a Szenátus kezdetben széleskörű nyilvános vita nélkül tervezte módosítani a preambulumot az egyetemi közösségen belül. A tervet csak néhány héttel a szavazás előtt hozták nyilvánosságra. A felülvizsgált változat a polgári záradékot egy általános értékzáradékkal helyettesíti, és eltávolítja a polgári célokra való kifejezett hivatkozást. Ez megkönnyítené a katonai együttműködést és a kettős felhasználású kutatást. A kettős felhasználású kutatás olyan kutatásra utal, amely polgári és katonai célokra is felhasználható.
Kassel, mint fegyvergyártó helyszín
Kassel-ben különösen aktuális a vita: a várost fegyvergyártó központtá fejlesztik, és a Rheinmetall, valamint a KNDS már jelen van. Az Alstom mozdonygyárának eladása a Rheinmetallnak jelenleg küszöbön áll. A Rheinmetall a hesseni tartományi kormánnyal közösen tervezi az Észak-Hesseni Védelmi Központot, amely több százmillió eurós beruházást foglal magában. Erre a célra több mint 30 000 négyzetméternyi területet vásároltak a Kassel-Calden repülőtér közelében. Szintén ott épül az állam és az EU által finanszírozott hesseni Drónkompetencia Központ.
A védelmi ipar várhatóan kompenzálja majd a küszködő autóipar strukturális változásait. Timo Gremmels, Hessen tudományos minisztere a jövő alkalmazottainak képzésére összpontosít, és a hesseni tartományi kormány támogatásával felül kívánja vizsgálni az egyetemek polgári záradékait. Boris Pistorius német védelmi miniszter a KNDS védelmi vállalatnál tett látogatása során szintén kifejezetten szorgalmazta a polgári záradék eltörlését a helyi egyetemen, hogy lehetővé tegyék a katonai kutatásokat. A kasseli polgári záradék tervezett eltörlésére számítva a Rheinmetall és a KNDS már tárgyalásokat folytatnak a kettős tanulmányi program lehetséges partnereiként.
Az őrségváltás eléri az egyetemeket is.
A nyomás országszerte kézzelfogható: az akkor ellenzékben lévő Friedrich Merz pénzügyminiszter már a polgári záradékok 2023-as eltörlését szorgalmazta, hogy a Bundeswehr „akadálytalan hozzáférést” kapjon az iskolákhoz és egyetemekhez. A koalíciós megállapodás nem említi kifejezetten a polgári záradékokat, de bejelenti a kettős felhasználású és a polgári-katonai kutatás akadályainak elhárítását, valamint a biztonsági és védelmi kutatások előmozdítását.
Az EU a tudomány, az ipar és a védelmi politika közötti kapcsolatokat is erősíti. Tervei szerint korábban polgári kutatási programjait megnyitja a kettős felhasználású kutatások előtt. A „biztonsági kutatás” gyűjtőfogalom alatt a katonai kutatás egy tágabb tudományos keretbe ágyazódik.
A polgári jogi záradékok így országos vitaponttá válnak az állami és egyetemi politikában. A felsőoktatási innovációs törvényével a bajor tartományi kormányzat korlátozta annak lehetőségét, hogy az egyetemeket kizárólag békés célokra kötelezzék polgári jogi záradékok révén. A Paderborni Egyetem júliusban egy átfogalmazással gyakorlatilag gyengítette polgári jogi záradékát; hasonló lépésekről folynak tárgyalások más egyetemeken is.
Tiltakozás és korlátozott részvétel
A diákok és a tanári kar tiltakozását követően a Szenátus elhalasztotta a döntést. Korábban egy több mint 700 diákból álló közgyűlés döntött úgy, hogy diáknépszavazást tart. Maga a Szenátus ülése rendkívül zsúfolt volt. Miután először megpróbáltak kizárni néhány résztvevőt, 40 ember maradhatott a teremben. A heves viták több mint négy órán át folytatódtak a Szenátus üléstermében, miközben a tüntetés hangos tiltakozása behallatszott az ablakokon.
A tüntetők több mint 2400 aláírást tartalmazó petíciót nyújtottak be a Szenátusnak, a plenáris ülés követeléseivel együtt. A Szenátus november 4-ig elhalasztotta a döntést. A „Polgári záradék megmarad” diákkezdeményezés ezt az időt arra használta fel, hogy felhívja a figyelmet a polgári záradékra és elindítson egy demokratikus folyamatot. A megbeszélések során kiderült, hogy sok alkalmazott bizonytalan vagy megfélemlített a nyilvános állásfoglalással kapcsolatban.
A hallgatók és az alkalmazottak elutasítják azt a vádat, hogy a demokratikus döntés iránti elkötelezettségük megosztja az egyetemet. A Szenátusban a professzorok többsége dönthet a polgári záradék eltörléséről, még a hallgatói és alkalmazotti képviselők akarata ellenére is. A népszavazás, amelyen több mint 80 százalék szavazott az erősebb polgári záradék mellett, nem jogilag kötelező érvényű. A "Civil Egyetem" alkalmazotti kezdeményezés petícióját 476 alkalmazott támogatta. Az eredmények azt mutatták, hogy minden hatodik professzor támogatja az erősebb polgári záradékot. 322 alkalmazott aláírása érkezett az egyetem minden tanszékéről. Az egyetem katonai megnyitását tehát bizonyíthatóan nem támogatja az egyetemi közösség jelentős része.
A polgári tudomány védelme
A kasseli polgári jogi záradék gyengítése elleni tiltakozás nem elszigetelt eset. Egybeesik az európai szintű megszorítások és megszorító intézkedések elleni mozgósítások időszakával. A francia diáktüntetések ihlette Németországban is blokkolják az iskolákat és foglalják el az egyetemeket.
Németországban az európai tiltakozási hullám egybeesik egy olyan mozgalommal, amely már egy ideje szerveződik a német szövetségi kormány változtatási politikája, különösen a sorkatonai szolgálat elleni iskolai sztrájkok ellen. A jelenlegi Z generációs tüntetések ezért nemcsak a megszorítások, hanem kifejezetten az újrafegyverkezés ellen irányulnak. Az egyetemeken is a felsőoktatás megfelelő finanszírozásának igénye egyre inkább összefügg a civil tudomány iránti igényekkel.
A kasseli diákok országos hálózatot építettek ki, és november 3-án és 4-én akciónapokat hirdettek a polgári záradékok megőrzéséért, bevezetéséért és következetes érvényesítéséért. Egyetemi csoportok, valamint az iskolai sztrájkmozgalom helyi szervezetei, a szakszervezetek és a diákképviselők ernyőszervezete szolidaritásukat fejezték ki, tájékoztató rendezvényeket szerveztek, vagy úgy döntöttek, hogy Kasselbe utaznak. A kasseli városi tanács Baloldali Párt frakciója is a diákok és a személyzet oldalára állt. Még ha a Szenátus a tiltakozások ellenére jóváhagyja is a polgári záradék újrafogalmazását, a vita nem ér véget. A diákok már tervezik, hogy hozzájárulnak a hesseni felsőoktatási törvény közelgő módosításához, és harcolnak a kötelező érvényű polgári záradékokért.
Forrás: https://www.mosaik-online.at/wir-forschen-nicht-fuer-eure-kriege/?fbclid=IwY2xjawVZbZlleHRuA2FlbQIxMQBwZG9mBXNydGMGYXBwX2lkEDIyMjAzOTE3ODgyMDA4OTIAAR_9mwwn1qXIu1GX604PlrRuHSkfmOw8Doun1RihWFRbAMOHMPDGlqvyjH9zxg_aem_w9DxWtBMtWBRQ1aXTLdAew 2026. november 4.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
