Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök 2023. október 23-án Jeruzsálemben találkozik Kiriakosz Mitsotakisz görög miniszterelnökkel. Fotó: Dimitris Papamitsos

Augusztus végén a görög kormány aláírta az „Achilles-pajzs” megállapodást – egy 3 milliárd eurós „védelmi” üzletet Izraellel. A feltételek szerint izraeli vállalatok, köztük a Rafael Advanced Defence Systems és az Israel Aerospace Industries (IAI), légvédelmi és ballisztikus rendszereket fejlesztenek és építenek Görögország számára.

„Ez a legnagyobb védelmi exportmegállapodás az izraeli-görög kapcsolatok történetében, és az egyik legnagyobb Izrael Állam történetében” – jelentette ki a megszálló ország védelmi minisztériuma. „Görögország izraeli technológiát választott az elmúlt évtized legambiciózusabb légvédelmi fejlesztési programjának gerincéül, ami a két ország között kiépített bizalom mélységét tükrözi.”

„A megállapodás értelmében Izrael átfogó, többrétegű légvédelmi rendszert épít Görögország számára, amely teljes mértékben izraeli gyártású rendszerekre és az izraeli védelmi rendszer háború alatt szerzett széleskörű operatív tapasztalataira támaszkodik.”

A nyilatkozatban szereplő „háború” az a népirtás, amelyet az izraeli erők 2023. október 7. óta folytatnak Gázában.

Izraeli befektetések beáramlása Görögországba

Vangelis Ilias újságíró szerint az új megállapodást a görög tőke és a későbbi kormányok tágabb trendjeinek kontextusába kell helyezni, amelyek elmélyítik kapcsolataikat a megszálló hatalommal. Bár nem a jelenlegi Mitsotakis-kormányzat indította el ezt a trendet, szerinte a gázai népirtás kezdete előtt és azóta is elmélyítette azt. „Az elmúlt 6-7 évben izraeli befektetési alapok beáramlását tapasztaltuk Görögországba, mind az ingatlanszektorban, mind pedig a gazdaság különböző ágazataiban – ezek egyike a védelem – működő korábbi állami – de nem kizárólag állami – vállalatok felvásárlásán keresztül.”

Az izraeli ingatlanbefektetések Görögországban már most is jelentős hatással vannak az emberek mindennapi életére, felhajtják a bérleti díjakat és nehezebbé teszik a lakhatást. A védelmi szektorban tett erőfeszítések talán visszafogottabbak voltak, teszi hozzá Ilias, de ezek széles körben elterjedtek és terjeszkednek a NATO és az európai intézmények látókörében. „Az ország déli részén, Kalamatában található egy nagy görög légierő-bázis, amely a NATO ernyője alá tartozik, mint Nemzetközi Pilótaképző Központ” – mondja, hangsúlyozva az Elbit Systems jelenlétét a térségben.

Izraeli vállalatok helyi katonai vállalatokat is vásároltak, köztük az elektronikus hadviselés és dróngyártás területén működő Intracom Defence-t. „Ezzel a felvásárlással az izraeli állami tulajdonú IAI vállalat hozzáférést kapott az Európai Védelmi Alaphoz (EDF), egy kizárólag az európai védelmi beszerzési programok finanszírozására szolgáló uniós mechanizmushoz – ami csak a görög kormány aktív támogatásának köszönhetően vált lehetővé” – teszi hozzá Ilias.

„[Az Akhilleusz-pajzsot] a hazai média és az elit Görögországot védő megállapodásként reklámozta” – teszi hozzá. „[Azzal az állítással], hogy a pénz, bár nem az egészségügyre és az oktatásra, illetve a gazdasági válság évei után még mindig kilábaló polgárok jövedelmének támogatására megy, megvéd minket azoktól, akik ártani akarnak az országnak, és ebben az összefüggésben mindig Törökországra is gondoltak” – magyarázza.

„A válságok, a katonai felkészülés és a teljes körű háború előkészületeinek korszakában ezt nemcsak ésszerű, hanem szükséges dologként is megpróbálják beállítani, ahol az államok közötti stratégiai megállapodások elsőbbséget élveznek a nép szükségleteivel és a nemzetközi joggal szemben, figyelmen kívül hagyva a népirtásokat vagy egy egész nép etnikai tisztogatását.”

Az üzlet Achilles-sarka: az izraeli fegyverektől való függőség

Míg a görög tisztviselők áttörésként írták le a megállapodást a görög szuverenitás szempontjából, a kritikusok több fronton is veszélyekre figyelmeztettek. Először is, a bejelentett pénzeszközök elosztásában a helyi ipar a teljes 3 milliárd euróból mindössze 750 millió euróra számít. A fennmaradó összeg izraeli fegyvergyártó vállalatokhoz kerül, amelyek technikailag megvalósíthatóvá teszik a gázai népirtást.

És a költött pénzösszeg ellenére a megállapodás egyes részeit következetlenül mutatták be a nyilvánosságnak. „Egy kifinomult, mesterséges intelligenciát használó fegyverek komplex rendszeréről beszélünk, amelynek központi vezérlőegysége számítógépes kód alapján működik” – hangsúlyozza Ilias. „Széles vita folyt arról, hogy ez a kód Izraelhez fog-e tartozni, vagy Görögország fogja irányítani. A kormány eddigi válaszai az ellenzék kérdéseinek özönére sem megnyugtatóak, sem következetesek nem voltak. Ez még tisztázásra vár.”

A kiadásokat a baloldali mozgalmak, köztük a Görög Kommunista Párt (KKE) is, erősen bírálták, mivel az EU fegyverkezése a munkavállalói jogok és a szociális szolgáltatások rovására történik. „A több mint 3 milliárd euróba kerülő megállapodás a NATO igényeit szolgáló tágabb, „2030-as menetrend” fegyverkezési programjának részét képezi, amelyért népünk drágán fizet – több tízmilliárd eurót – jogaik és szükségleteik rovására” – mutatott rá a KKE.

A legtöbb más EU-kormányhoz hasonlóan a Mitsotakis-kormányzat is káros munkaügyi és szociális reformokat jelentett be, miközben milliárdokat különített el izraeli fegyvergyártóknak. Ez a régi-új megszorító program széles körű ellenállásba ütközött. Nemrégiben Thesszalonikiben tízezrek tüntettek, méltó béreket és nyugdíjakat, hatékony közegészségügyet és oktatásba való beruházásokat követelve. „Egyetlen eurót sem imperialista háborúkra” – ragaszkodtak hozzá.

Az „Achilles-pajzs” megállapodás tovább erősíti a világszerte tudósok és aktivisták által felhozott érveket, miszerint Izrael a gázai népirtást használja fel fegyverei értékesítésére. Ez nemcsak a vásárlási listából, hanem a hivatalos nyilatkozatokból is kiderül. Az izraeli védelmi minisztérium bejelentette, hogy a hasonló megállapodások egy szélesebb körű stratégia részét képezik, „amelynek célja a védelmi export bővítése, mint az IDF haderő-jelenlét megerősítésének, Izrael külpolitikai pozíciójának befolyásolásának világszerte, valamint az izraeli védelmi ipar és gazdaság megerősítésének központi eszköze”.

A kritikusok azzal érveltek, hogy Görögország fegyverüzlete azzal a kockázattal jár, hogy az ország Izrael védelmi iparának fogságába esik, és elidegeníti a régió többi országától. „A gyakorlatban a gyilkos Izrael állammal fenntartott stratégiai kapcsolatok, valamint a közös katonai előkészületek csak olajat öntenek a régióban zajló imperialista rivalizálás, valamint a Törökország és Izrael, illetve Görögország és Törökország polgári osztályai közötti konfliktusok tüzére az Égei-tengeren és a Földközi-tenger keleti részén, ahol a népek az áldozatok” – hangsúlyozta a KKE.

„Görögország uralkodó osztálya stratégiai döntést hozott, hogy szorosan a nyugati szövetséghez csatlakozzon” – mondja Ilias, utalva a görög polgárháború óta történt eseményekre. „Különösen érdemes megjegyezni, hogy ennek eredményeként a görög nép viselte a vérontás terhét.”

És bár a polgárháború utáni rezsim megpróbálta elfojtani „az országban létező népi és antiimperialista mozgalmat”, arra a következtetésre jut, nem jártak sikerrel.

„Részben ezért látunk ma is ilyen éles az ellentétet az uralkodó osztály és az országszerte élő görög nép jelentős részeinek szervezett, kollektív reakciói között az izraeli állam által a palesztin nép ellen elkövetett népirtással szemben. Ezek a reakciók sokrétűek, a munkásosztály – a fiatalokon túl – is aktívan részt vesz bennük.”

A Savage Minds olvasóbarát. Ha új bejegyzéseket szeretne kapni és támogatni szeretné munkánkat, fontolja meg, hogy ingyenes vagy fizetős előfizetővé válik.

Forrás: https://www.savageminds.co/p/greeces-achilles-shield-deal?utm_source=post-email-title&publication_id=65949&post_id=215490383&utm_campaign=email-post-title&isFreemail=true&r=2cxqch&triedRedirect=true&utm_medium=email 2026. szeptember 13.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó