Nyomtatás

Habóczki Orsolya, korrupcióellenes és emberi jogi ügyvéd, a Jazzpiknik Magyarország alapítója, 2026. szeptember 13-án beszélt a belgiumi Oostendében megrendezett ManiFiesta rendezvényen. Fotó: Kuba Belgiumi Nagykövetsége

A baloldal tudásépítési, szerveződési és küzdési képessége központi téma volt az idei ManiFiesta rendezvényen, amelyet Peter Mertens új könyvének, a The Last Days of the Old Normal-nak a megvitatásakor mutattak be . Európa folyamatos felfegyverkezésének kontextusában ezek a kérdések nemcsak a centrumországok progresszív mozgalmai számára kulcsfontosságúak, hanem azok számára is, akik alternatívákat építenek Közép- és Kelet-Európában.

A fesztiválon számos szekció vizsgálta a közép- és kelet-európai fejleményeket, köztük VolodimirIscsenko ukrán szociológus felszólalása az ukrajnai háború osztályjellegéről. Egy másik szekcióban – „ A régi faltól keletre: az AfD, az ipari válság és a hadigazdaság” – Markéta Juřicová, a cseh Levice párt képviselője, Orsolya Haboczki, a magyar Szikra progresszív mozgalom képviselője, Cem Ince, a német Bundestag képviselője (Die Linke), valamint Marc Botenga, a Belga Munkáspárt (PTB-PVDA) európai parlamenti képviselője vett részt .

Megvitatták, hogy a szélsőjobboldal térnyerése az EU magországaiban hogyan hat a keleti eseményekre – és milyen tanulságokat vonhatnak le a nyugati baloldali mozgalmak keleti társaiktól.

Ahogy Juřicová és Haboczki rámutattak, míg a nyugati mozgalmak aggódnak az olyan pártok népszerűsége miatt, mint az Alternatíva Németországért (AfD), Közép- és Kelet-Európa számos országának már van tapasztalata a szélsőjobboldal kormányzati részvételével – sőt vezetői szerepével. Orbán Viktor több mint 15 éves magyarországi uralkodása jegyezte meg Haboczki – fontos tanulsággal szolgál a szélsőjobboldali kormányok gazdasági céljairól és taktikájáról. Ahogy az Orbán-kormányzat az identitáskérdéseket arra használta fel, hogy felkeltse az ellenzéki pártok figyelmét, az erőforrásokat a helyi burzsoázia kezébe irányította, és hatalmas állami támogatások megszerzésével a transznacionális tőkét szolgálta – mondta.

A kelet-európai jobboldali pártok szintén nemzetközi társaiktól merítenek inspirációt. Csehországban Juřicová azt mondta, hogy a szélsőjobboldal „szereti” az AfD-t, és sok olyan témát választ, amelyekről a német csoport is kampányol. A vita jelezte, hogy ezt különösen fontos felismerni, mivel a szélsőjobboldali pártok növekedését nagyrészt a mainstream pártok programjaival való népi elégedetlenség táplálja.

Ince hangsúlyozta, hogy ez a helyzet Németországban ,ahol az AfD-szavazatok nagy része olyanoktól származott, akik úgy vélték, hogy a párt felfordulást hoz a status quóhoz képest, amelyet tömeges munkahelyek elvesztése és a jóléti juttatások csökkentése jellemez. De míg az európai progresszívok felismerik ezt, a legutóbbi tapasztalatok azt mutatják, hogy még mindig nehezen tudják beépíteni a programjaikba. Ehelyett sokan közülük azon gondolkodnak, hogy megpróbálják megakadályozni a szélsőjobboldalt abban, hogy intézményes hatalmat szerezzen az establishment pártok támogatásával, és nem tudnak konkrét alternatívát kialakítani sem a mainstream, sem a szélsőjobboldal számára.

Közép- és Kelet-Európában a progresszív pártok munkáját tovább bonyolítja, hogy a szocializmus évtizedekig tartó becsmérlése és a liberális opciók által végrehajtott megszorító intézkedések után újjá kell építeniük a hitelességüket – tette hozzá Haboczki.

Miközben a közép- és kelet-európai munkavállalók anyagi aggályainak felismerése elengedhetetlen a helyi alternatívák kiépítéséhez, a panel rámutatott, hogy régiós szintű partnerségeket is ki kell építeni a Németországban, Belgiumban és más kulcsfontosságú országokban uralkodó témák megválaszolásához.

A militarizáció kiemelkedik e témák közül, ahogy azt Botenga és Ince is felvázolták felszólalásaikban, bár megvalósítása alrégiónként eltérő lehet. Botenga hozzátette, hogy a német ipar profitálhat a legtöbbet az európai fegyverkezésből, de ezek az előnyök nem fognak lecsöpögni a munkásosztályhoz – ami azt jelenti, hogy a régió baloldala az antimilitarizmusban közös ügyet találhat a tömörüléshez.

Ince egyetértett ezekkel a megfigyelésekkel, hangsúlyozva, hogy bár a német vállalatok profitjukat az újrafegyverkezésre fordított több milliárd euróból származó bevételeknek köszönhetően is kihasználhatják, tevékenységük jelentős részét továbbra is Lengyelországba, Szlovákiába és Csehországba helyezik át, így a legtöbbet ők termelik ki a munkahelyi védelem és a munkajogok romlásából. Ez azt mutatja, hogy az európai baloldalnak együtt kell működnie a munkavállalók érdekeinek védelmében mindenhol, közös küzdelmet építve a békéért és a polgári iparért – jelezte.

A vendégbejegyzés szerzője Ana Vracar egészségügyi tudósító a People's Health Dispatch-nél, a PeoplesDispatch és a People's Health Movement által kéthetente megjelenő hírlevélnél. A PHM Europe regionális koordinátora és a PHM irányító testületének társelnöke.

 Forrás: https://mail.google.com/mail/u/0/?tab=cm#label/Franzi/WhctKLcMdBHmVlBxqjhKrHXjKLvzDpnspXJmMpSLdkFGMVQgKgcFZgBxLjBmRfNqSJCkTJq 2026. 09.17.

Fordította: -Naetar-Bakcsi Ildikó

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

Ana Vračar 2026-09-19  mail.google.com